Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-462

16 462. országos ülés 1899, l. jnnlns 2-án, pénteken. tennem. A t. képviselő úrnak teljesen igaza van — s én, a ki heteken keresztül tőlem telhető lelkiismeretességgel, nem kiméivé sem fizikai, sem értelmi fáradságot, vittem azokat a tárgya­lásokat, bizonyságot tehetek róla — igaza van abban, liogy valamint részemről nem történt titkos igéret és stipuláczió, nem történt titkos igéret és stipuláczió azon urak részéről sem, kik velem kötésbe mentek. Annak a kötésnek semmi titkos utógondolata, semmi elpalástolt háttere, semmi titkos feltétele nincs. A mi abban írva van, világosan meg van írva; a mi abban írva van, az kötés; de mindaz kötés, a mi benne van, a maga teljességében; a mi abban írva nincs, az nem kötés. Annak minden része össze­függő egészet képez. Annak hátterében nincs semmi, abba belemagyarázni sem nem akarok, sem nem engedek semmit. (Általános helyeslés.) Ezt jelentem ki. Annak a kötésnek egész teljes­sége álJ előttem. Annak hátterében sem egyik, sem másik pontjára nézve semmiféle titkos meg­állapodás nincs. Annak minden szava, minden tétele oly világos és szabatos, hogy nem is igényel interpretácziót. A kik csinálták, jól tudják mily skrupulozitással állapítottuk meg minden szavát. Mikor már minden gondolat, minden tétel — nemine contradicente — egy­hangúlag meg volt állapítva, akkor másnap megszövegeztük, háromszor is elolvastuk s úgy írtuk alá és pecsételtük meg. A mi abban benne van, az azon paktumnak egésze; a mi abban benne nincs, nem tartozik ahhoz a paktumhoz. Most egy utolsó megjegyzést kell tennem. (Egy hang a szélső baloldalon: A kúriai bírásko­dásról !) Igen; semmi elől nem akarók kitérni, és a mig itt leszek, a képviselő úr meg lehet győződve, nem fogok kitérni semmi elől sem. A t. képviselő úr sziveskedett figyelmeztetni arra, hogy junktim forog fenn a házszabályokra és a kúriai bíráskodásra nézve és megütközött azon, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény­javaslat még szentesítve nincs. Teljesen meg­nyugtathatom, hogy én e junktimot ismerem, öntudatosan mentem bele, meg is tartom és meg is tartatom. Ezeket voltam bátor elmondani. (Általános, élénk helyeslés és tetszés.) [Rakovszky István: T. ház! A t. minisz­terelnök urnak mostani kijelentése után, a mely igen előnyösen különbözik az azelőtt ugyanezen helyről hangoztatottaktól, különösen a mi a ko­rona bevonását a vitákba illeti, ezennel kije­lentem, hogy indítványához hozzájárulok, hogy a gyűlések addig felfüggesztessenek, a mig a miniszterelnök úr azon helyzetben lesz, hogy nyilatkozhassak. Miután a t. függetlenségi párt részéről egy nyilatkozat tétetett, szükségesnek találtuk mi is, hogy azon ellenzék részéről, a mely a 67-es alapon áll, szintén egy rövid nyilatkozat tétessék, a mely abban áll, hogy mi mindenben álljuk a paktumot, mert a paktum kötésébe öntudatosan és megfontoltan befolytunk és a mi abban a pak­tumban van, azt úgy mi meg akarjuk tartani, mint biztosan elvárjuk, hogy a t. miniszterelnök úr is meg fogja tartani. A t. miniszterelnök úr kiterjeszkedett épúgy, mint Kossuth Ferencz t. képviselőtársam annak kijelentésére, hogy tit­kos megállapodások a paktum kötésénél nem voltak. Én is Molnár János t. pártelnökömmel együtt a párt megbízásából részt vettem minden ülésen és így kinyilatkoztathatom, hogy titkos megállapodások nem léteznek, ilyenekre indítvá­nyok sem egyik, sem másik részről nem történtek. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Megfoghatatlan, hogy ezen paktum megvaló­sítása, megíestesítése nehézségekbe ütközik. Na­gyon csalatkoznak azok, a kik azt hiszik, hogy ezáltal a kiegyezésnek ügyét, az 1867 : XII. törvényczikk körűi tömörült pártok álláspontját megkönnyítik. Ezáltal csak azt érhetik el, hogy ezen kiegyezésnek barátai nem fognak szaporodni, hanem raegcsökkenni, a mit mi, mint a kiegyezés őszinte hivei, mélyen sajnálnánk. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Hogy mi ezt a paktumot tartjuk, ez részben abban is találja indító okát, hogy a miniszterelnöki székben oly férfiú ül, ki azt a szerencsétlen ischli klauzulát kiküszöbölte és annak helyébe az 1867 : XII. törvényczikk igazi intenczióit helyettesítette és visszatért Deák Fe­rencz intenczióihoz. (Élénk helyeslés balfelöl.) Re­ménylem, hogy nemcsak a 67-es kiegyezés köré­ben, hanem a közélet terén is Deák Ferencz eszméit fogja megvalósítani, (Élénk helyeslés balfelől.) mert hogy a kiegyezés barátai csök­kentek, ennek oka abban is van, hogy 1875 óta mindinkább távoztunk mind a közéletben, mind a kiegyezés dolgában Deák Ferencz tiszta, be­csületes, jog és törvényt tisztelő fölfogásától és intenczióitól. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Mindezek alapján kijelentem, hogy a miniszterelnök úr indítványát elfogadom. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a miniszterelnök úr indítványát . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem! Nem! Zaj.) Kérem a t. házat, méltóztassanak megengedni, hogy a kér­dést legalább föltegyem. (Halljuk! Halljuk!) El­fogadja-e a t. ház a t. miniszterelnök úr azon javaslatát, hogy a jövő héten és az azt követő hét derekáig ülés ne tartassék? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a miniszterelnök úr ja­vaslatáfelfogadják, méltóztassanak fö 1 állni. (Meg­történik.) A miniszterelnök úr javaslata elfogadtatván, határozatilag kimondom, hogy a ház felhatal­mazza az elnököt, hogy a legközelebbi ülést a miniszterelnök úr által tett indítvány értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents