Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-470
172 170. országos ülés 1899. június 27-én, kedden* van arra, hogy ez az összeférhetlenségi bizottság, a mely még a régi bíínös rendszernek szüleménye, ellenőriztessék. (Mozgás és derültség a jobboldalon. Igaz! Úgy van! a snélsŐ baloldalon.) Én tehát a magam részéről csatlakozom Ugron Gábor t. képviselőtársam indítványához, mindössze csupán pótlom ezt azzal, hogy a t. képviselőház szólítsa föl Eátkay László képviselőtársunkat, liogy a lemondást vonja vissza. (Helyeslés a szélső haloldalon. Zaj jobbfelöl.) Elnök I T. liáz! Eátkay László képviselő úr a ház nyilvános ülésében jelentette be lemondását. Á ház erre nézve nem határozott még. Természetes dolog, hogy egy összeférhetlenségi bizottsági tagság nem maradhat ürességben, erre nézve tehát a háznak határoznia kell. Ezt a dolgot napirendre kell, hogy kitűzzük, még pedig az én véleményem szerint kitűzendő lenne a holnapi ülés napirendjére. Azt hiszem, a t. ház elfogadja. (Helyeslés.) Ennélfogva ez az ügy kittízetik a holnapi ülés napirendjére. Következik már most a mai ülés napirendje. Jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminisztérium képviseletében Toepke államtitkár úr van jelen, ki a szükséges felvilágosításokat meg fogja adni. Következik a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 641, 642) harmadszori olvasása. Peczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik). A ház a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendiházhoz átteszi. Következik a mai ülés napirendjére kitűzött törvényjavaslatoknak általános tárgyalása. i Az előadó urat illeti a szó. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: A t. ház bölcsesége úgy határozott, hogy a napirendre kitűzött hét javaslatot általánosságban együttesen tárgyaljuk. Ennek következtében nekem is kötelességem, hogy bevezető beszédemben valamennyi javaslatra kiterjeszkedjem. Ezek a javaslatok ugyan a legszorosabb összefüggésben vannak egymással, modliatni, hogy ugyanannak az egy konczepczióuak a különböző kifejezései, mégis mindegyik oly fontosdiszpozicziókat tartalmaz, amelyekkülönkülön szükségessé teszik az ismertetést és a bírálatot. Ezekre való tekintettel előre elnézését kérem a t. háznak, ha ezt a komplikált feladatot nem tudom megoldani azzal a rövidséggel, a melylyel a ház hangulatának tartoznám, és a mely a saját kívánságomnak is leginkább megfelelne. (Halljuk! Halljuk!) Mindamellett iparkodni fogok, hogy az együttes tárgyalásnak előnyeit annyiban •'rvényesítsem, hogy ismétléseket kerülve, az együvé tartozó dolgokat a maguk logikai összefüggésében bemutassam és így az egész műről, a mennyire lehet, rövid és áttekinthető ismertetést adjak.(Helyeslés. Halljuk!Halljuk!) Ennek megfelelően úgy kívánom csoportosítani a hét előterjesztést, hogy először ismertetem az átutalási eljárásról szóló javaslatot, (írom. 400, 529) a mely bizonyos kapcsolatban van a >vámtarifa módosításávtil (írom. 399, 522) és ezután áttérek a bélyeg ós illetékekről szóló egyezményre. (írom. 413, 526) Ennek a három javaslatnak közös, azaz alapgondolata, először: pontosan megállapítani azokat a jövedelmeket, a melyek minden egyes államot megilletnek és azután mindegyik államnak biztosítani is az őt megillető jövedelmeket. Ezek után ismertetni fogom azt a három javaslatot, mely a ezukor-, (írom. 402, 528) szesz- (írom. 401, 523) és Söradóra (írom. 403, 525)Jvonatkozik, valamint az ezekkel összefüggő hetedik kis javaslatot, (írom. 404, 527) a mely a kivitelre szánt némely ezukrászati ezikkeknek biztosítandó kedvezményről szól. Mindezeknek ismertetése alapján bátor leszek a t. ház elé terjeszteni konklúziómat és megokolni a pénzügyi bizottságnak a javaslatokra vonatkozó indítványait. A részletes ismertetésre áttérve, kezdem az átutalási eljárásnál. Ha valaha volt ezen t. ház, előtt közös ügyekre vonatkozó javaslat, a mely külön megokolást nem igényelt, akkor ez az. Az a kérdés, a melyet itt szabályozunk, — és előrebocsátom: az igazságnak és jogos érdekeinknek megfelelően szabályozunk — évtizedek óta állandóan napirenden volt. Minden alkalommal is sürgettük azt a megoldást, a mely ebben a javaslatban foglaltatik. Egyszerűen arról van szó, hogy az az elv, melyet a szeszre nézve már 1894-ben kereszttílvittünk, tudniillik hogy az adó ne az előállítási országot illesse, hanem a fogyasztó országot, kiterjesztessék a sörre, az ásványolajra és a ezukorra is. A károsodást, melyet ezen a czímen szenvedtünk, a törvényjavaslat indokolása évi másfél millió forintra becsüli, valójában azonban évi károsodásunk ennél jóval többre rúgott. A veszteséget csak részben ütötte helyre az, hogy a petróleumnál ismét mi voltunk előnyben az osztrákokkal szemben. De az egész eljárás nemcsak az államkincstár szempontjából volt sérelmes, hanem sérelmes volt a magyar iparpolitika szempontjából is, a mennyiben a mi iparunk az idetartozó czikkeknél jobban volt megadóztatva, mint az osztrák, tehát
