Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-469
469. országos ülés 1899. június 26-án, hétfőn. Jg7 tehát a t. miniszterelnök urat, hogy mikép bírna ennek az 5. §-nak ténylegesen érvényt, szerezni akkor, hogyh a azosztrákok a recziproczitást nem tartanák meg, a mely eshetőség a jelen törvény intézkedésének megsemmisítését vonná maga után. Miképen fog ezen esetben tényleg és nemcsak a jogi alapon érvényt szerezni az ország jogainak? (Tetszés balfelől) -/-Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Én ebben a kérdésben már annyiszor nyilatkoztam, hogy a t. képviselő úrnak kérdését — bár mindig nagyon szívesen vitatkozom vele — ez idő szerint igazán feleslegesnek tartom. Már elmondtam tegnapelőtt tartott beszédem azon részében, a melyben kifejtettem, hogy Polónyi Géza képviselő úr határozati javaslatát miért nem tehetem magamévá, és — miért kérem őt, hogy azt vonja vissza, —• hogy ennek a szakasznak ilyen szövegezését helyesnek és megfelelőnek tartom. Ne méltóztassék azt akarni, hogy a viszonosság megértésének és az arra komtemplált pénzügyi és gazdasági érdekeink megóvását czélozó rendszabályoknak maprejudikálásatörténjék a törvényjavaslat ezen szakaszában. Ne prejudikáljuk a kérdést! Nem tudom, hogy hogy lesz, mint lesz? Elég, ha kimondjuk az elvet, hogy a kormány a maga bölcsesége szerint összes gazdasági és pénzügyi érdekeink megóvására ezélzó javaslatot fog a ház elé terjeszteni. Hiszen a törvényhozás böleseségétől fog akkor függni, hogy mi legyen az a rendszabály. Nincs annak prejudikálva sem pro, sem kontra. Azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a szakaszt elfogadni. A mi Páder Rezső képviselő úr módosítását illeti, az tszivesen elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Tóth János jegyző I Pichler Győző! Pichler Győző: T. képviselőház! Szíves elwézését kérem a háznak, hogy daczára az idő előrehaladott voltának és daczára annak, hogy az általános vitában, valamint a részletes tárgyalásnál is, ez a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, elnöke és egyes tagjai által az elvi álláspontot legtisztábban jelző kifogásokat és aggályokat előadta, részemről néhány pillanatra igénybe vegyem a t. ház figyelmét. Igénybe akarom venni azért, mert ily nagyfontosságú javaslat tárgyalása alkalmával én tiszteletteljesen érezvén azt a kötelességet, melyet a képviselőség reám ró, tiltakozást és óvást akarok az ellen emelni, hogy bármiféle közös ügy Ausztria és Magyarország között létrejöjjön. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) És midőn ezzel jeleztem azt az elvi állást, melyet elfoglalok, engedje meg a t. ház, hogy én is eltérjek a tárgytól, még pedig az elnök úr azon hallgatag engedékenységével, a melyet ő Madarász József igen tisztelt képviselőtársammal Szemben tanúsított. (Halljuk! Halljuk!)Csakegész röviden azt jelentem ki, hogy a függetlenségi párt működésének kritikája csak akkor lehet itt napirenden, ha az a napirendre van ttízve. Egy párt tevékenységének kritizálása azonban sohse lehet a napirend tárgya, még pedig valamely vita keretében, de legkevésbbé lehetséges egyenesen nekiszegezni a puskát a függetlenségi pártnak, mert ez, a mint most történt, egyáltalában nem való. Én ennek kijelentéséhez jogot formálok magamnak Madarász József képviselőtársammal ellentétes alapon, a ki a függetlenségi és 48-as elveknek legidősebb, legrégibb bajnoka. Én mint emez elvek egyik legfiatalabb és új harczosa, tiltakozom Madarász József t. képviselőtársam emez eljárása ellen. Madarász József igen tisztelt képviselőtársam, mint e ház korelnöke és előzőleg és azóta mint képviselő, az ő lelkiismeretességével és kötelességtudásával élénken résztvett és résztvesz e ház működésében, megtette ezt az utóbbi négy esztendő alatt is, és így tudhatja, hogy e négy esztendő alatt a függetlenségi párt minden erejének megfeszítésével küzdött elveinek megvalósításáért. E párt ebben a harczhan mindig becsülettel megállotta helyét és most is legkiválóbb szakembereit, legkiválóbb tagjait küldötte a harezba, a kik teljes szakértelemmel és a legnagyobb tisztességgel küzdöttek azt végig. Nem a számarány a döntő e tekintetben, mert ha csak az volna a mérvadó a pártok erejére nézve, akkor Madarász József képviselőtársam nem lett volna párttag akkor, a mikor csak heten voltak és csak ennyien teljesítették kötelességüket. Nem a számarány, hanem a kötelesség teljesítésének mikéntje és becsületességének mértéke irányadó az országra nézve. (Helyeslés a sgélsó baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Madarász József: Személyes kérdésben kérek szét. T. képviselőház! Én nagyon jól tudom, mi az én képviselői jogom és mi az én képviselői kötelességem. Én nem egyszer, nem most először, de már többször kifejeztem a képviselőházban azt, hogy mikor egy nevezetes tárgy fölött tanácskozunk, akkor igenis nagyon sajnálatosnak tartom azt, a mi már sokszor megtörtént, ha a képviselőház minden pártja részéről közönbösséggel találkozunk. Most, miután én a függetlenségi és 48-as pártnak bizonyos elvi tekintetek következtében tagja nem vagyok, de hozzá legközelebb állónak tartom véleményemet, én nem a függetlenségi és 48-as pártot támadtam felszólalásomban, én csak azon fájdalmas érzéseknek tartottam kötelességemnek kifejezést adui, hogy a függetlenségi és