Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-469

469. országos ülés 1899. június 26-án, hétfőn. Jg7 tehát a t. miniszterelnök urat, hogy mikép bírna ennek az 5. §-nak ténylegesen érvényt, szerezni akkor, hogyh a azosztrákok a recziproczitást nem tartanák meg, a mely eshetőség a jelen törvény intézkedésének megsemmisítését vonná maga után. Miképen fog ezen esetben tényleg és nemcsak a jogi alapon érvényt szerezni az ország jogai­nak? (Tetszés balfelől) -/-Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Én ebben a kérdésben már annyiszor nyilatkoztam, hogy a t. képviselő úrnak kérdését — bár mindig nagyon szívesen vitatkozom vele — ez idő szerint igazán feleslegesnek tartom. Már elmondtam tegnapelőtt tartott beszédem azon részében, a melyben kifejtettem, hogy Polónyi Géza képviselő úr határozati javaslatát miért nem tehetem magamévá, és — miért kérem őt, hogy azt vonja vissza, —• hogy ennek a sza­kasznak ilyen szövegezését helyesnek és meg­felelőnek tartom. Ne méltóztassék azt akarni, hogy a viszonosság megértésének és az arra komtemplált pénzügyi és gazdasági érdekeink megóvását czélozó rendszabályoknak maprejudiká­lásatörténjék a törvényjavaslat ezen szakaszában. Ne prejudikáljuk a kérdést! Nem tudom, hogy hogy lesz, mint lesz? Elég, ha kimondjuk az elvet, hogy a kormány a maga bölcsesége sze­rint összes gazdasági és pénzügyi érdekeink meg­óvására ezélzó javaslatot fog a ház elé terjeszteni. Hiszen a törvényhozás böleseségétől fog akkor függni, hogy mi legyen az a rendszabály. Nincs annak prejudikálva sem pro, sem kontra. Azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a szakaszt elfogadni. A mi Páder Rezső képviselő úr módosítását illeti, az tszivesen elfogadom. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Tóth János jegyző I Pichler Győző! Pichler Győző: T. képviselőház! Szíves elwézését kérem a háznak, hogy daczára az idő előrehaladott voltának és daczára annak, hogy az általános vitában, valamint a részletes tárgya­lásnál is, ez a párt, a melyhez tartozni szeren­csém van, elnöke és egyes tagjai által az elvi álláspontot legtisztábban jelző kifogásokat és aggályokat előadta, részemről néhány pillanatra igénybe vegyem a t. ház figyelmét. Igénybe akarom venni azért, mert ily nagyfontosságú javaslat tárgyalása alkalmával én tisztelettelje­sen érezvén azt a kötelességet, melyet a kép­viselőség reám ró, tiltakozást és óvást akarok az ellen emelni, hogy bármiféle közös ügy Ausztria és Magyarország között létrejöjjön. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) És midőn ezzel jeleztem azt az elvi állást, melyet elfoglalok, engedje meg a t. ház, hogy én is eltérjek a tárgytól, még pedig az elnök úr azon hallgatag engedékenységével, a melyet ő Madarász József igen tisztelt képviselőtársammal Szemben tanúsított. (Halljuk! Halljuk!)Csakegész röviden azt jelentem ki, hogy a függetlenségi párt működésének kritikája csak akkor lehet itt napirenden, ha az a napirendre van ttízve. Egy párt tevékenységének kritizálása azonban sohse lehet a napirend tárgya, még pedig valamely vita keretében, de legkevésbbé lehetséges egye­nesen nekiszegezni a puskát a függetlenségi párt­nak, mert ez, a mint most történt, egyáltalá­ban nem való. Én ennek kijelentéséhez jogot formálok magamnak Madarász József képviselő­társammal ellentétes alapon, a ki a függetlenségi és 48-as elveknek legidősebb, legrégibb bajnoka. Én mint emez elvek egyik legfiatalabb és új har­czosa, tiltakozom Madarász József t. képviselő­társam emez eljárása ellen. Madarász József igen tisztelt képviselőtár­sam, mint e ház korelnöke és előzőleg és azóta mint képviselő, az ő lelkiismeretességével és köte­lességtudásával élénken résztvett és résztvesz e ház működésében, megtette ezt az utóbbi négy esztendő alatt is, és így tudhatja, hogy e négy esztendő alatt a függetlenségi párt minden erejé­nek megfeszítésével küzdött elveinek megvalósí­tásáért. E párt ebben a harczhan mindig becsü­lettel megállotta helyét és most is legkiválóbb szakembereit, legkiválóbb tagjait küldötte a harezba, a kik teljes szakértelemmel és a leg­nagyobb tisztességgel küzdöttek azt végig. Nem a számarány a döntő e tekintetben, mert ha csak az volna a mérvadó a pártok erejére nézve, akkor Madarász József képviselőtársam nem lett volna párttag akkor, a mikor csak heten voltak és csak ennyien teljesítették kötelességüket. Nem a számarány, hanem a kötelesség teljesítésének mikéntje és becsületességének mértéke irányadó az országra nézve. (Helyeslés a sgélsó baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Madarász József: Személyes kérdésben kérek szét. T. képviselőház! Én nagyon jól tudom, mi az én képviselői jogom és mi az én képviselői kötelességem. Én nem egyszer, nem most először, de már többször kifejeztem a képviselőházban azt, hogy mikor egy nevezetes tárgy fölött tanács­kozunk, akkor igenis nagyon sajnálatosnak tartom azt, a mi már sokszor megtörtént, ha a képviselő­ház minden pártja részéről közönbösséggel talál­kozunk. Most, miután én a függetlenségi és 48-as pártnak bizonyos elvi tekintetek következtében tagja nem vagyok, de hozzá legközelebb állónak tartom véleményemet, én nem a függetlenségi és 48-as pártot támadtam felszólalásomban, én csak azon fájdalmas érzéseknek tartottam kötelessé­gemnek kifejezést adui, hogy a függetlenségi és

Next

/
Thumbnails
Contents