Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-469

ím. országos ülés 1899, i. jniiius 26-án, hétfőn. 145 termelők tésztakészítő egyesülete mint részvénytársaság«-gá és egyúttal kimondotta az alapszabályok 5. §-ában, hogy a részvénytőke teljes értékében be van fizetve. Ez a társaság nem állott fenn egy egész évig. Az 1897. évben tartott rendkívüli közgyűlésen átalakult »Gazdasági gőzmalom részvénytársaság«-gá és alapszabályait annyiban változtatta, hogy az eddig előmutatóra szóló részvényeket névreszólókká alakította át. Elnökigazgatóvá pedig Sima Ferencz képviselőt választotta meg. A vizsgálat a szakértők véleményéből és a károsultak vallomásaiból bebizonyítani igyekszik, hogy ezen három részvénytársaság közííl a két első tényleg sohasem alakúit meg, és így a két évről készített mérlegek, melyek a részvénytőkét teljesen befizetettnek tüntetik fel, hamis adatokat tartalmaznak; továbbá bebizonyítani igyekszik azt, hogy az első részvénytársaság alakulása alkalmával kibocsátott aláirási íven előforduló egyes aláírók nevei hamisítottak, a mely által a közönséget kívánta félrevezetni; hogy továbbá a »Gazdasági gőzmalom részvénytársaság« alakulása alkalmával felvett jegyzőkönyv tartalma és a rajta lévő aláírások is hamisak. Bizonyítani igyekszik továbbá azt, hogy a »Gazdasági gőzmalom részvénytársaság* alakulása alkalmával az aláíráshoz kibocsátott feltételeket Sima Ferencz képviselő úr önhatalmúlag másokkal cserélte ki az aláírók megkérdezése nélkül. Bebizonyítani igyekszik továbbá, hogy az úgynevezett »Csuvár« ház eladási árát, a mely ház a részvénytársaság tulajdonát képezte felvette, és azt soha a részvénytársaság pénztárába be nem szolgáltatta; továbbá, hogy az ezek és a társaság adósságainak törlesztésére utalványozott összegeket nem fordította rendeltetési helyökre, hogy a részvénytársaság tulajdonába maradt részvényeket saját tartozásainak fedezésére elzálogosította, és hogy továbbá a részvénytársaság által egy saját tartozását képező 2350 forint értékű váltót fogadtatott el, melynek törlesztésére tényleg a társaság pénztárából 1090 forintot utalványozott. A többit is a részvénytársaság volt kénytelen kifizetni, hogy így elzálogosított részvényeit visszakaphassa. Az ezen alkalommal tett feljelentés szerint Sima Ferencz még egy másik részvénytársaságot is alakított 1895. évben a »Szentesi lap« és nyomdájának megvásárlására 30.000 forint alaptőkével. Az 1895. és 1896. évben készített mérlegek szerint az alaptőke tényleg be lett fizetve, holott a vizsgálat minden kétségen kivfíl kiderítette, hogy a részvénytársaság csak fiktív volt, Sima Ferencz barátai szívességéből jött létre, hogy a lapot és a nyomdát a gyakori foglalásoktól megmentsék és így tehát a mérlegek, melyeket 1895. és 1896-ban a szegedi kir. KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXIII. KÖTET. törvényszéknél bemutatott, hamis adatokat tartalmaztak. Daczára annak, hogy e részvények teljesen értéktelenek voltak, Sima Ferencz a saját igazgatósága alatt álló részvénytársaság által részére megszavazott 10.000 forintos váltóhitel részben való fedezésére ezen részvényeket deponálta, vagy ha a nyomda elárverelése után a teljesen kimerített hitel fedezet nélkül maradott. Miudezek a vizsgálati iratok szerint valószínűvé lévén téve, a bizottság nevében tisztelettel indítványozom, méltóztassék elhatározni, hogy Sima Ferencz képviselő úr mentelmi jogát a ház ezen ügyekre vonatkozólag felfüggeszti. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólani? (Nem!) Ha nem, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a bizoitság javaslatának elfogadása mellett Sima Ferencz mentelmi jogának felfüggesztését határozta el. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 626) a Hunnia gépgyár és vasöntöde vezetői elleni bűnügyben csalárd bukás miatt vádolt Kossuth Ferencz és Rudnyánszky Béla országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. (Halljuk! Halljuk!) Kabos Ferencz előadó: T. ház! A budapesulrtrályi törvényszék Kossuth Ferencz és Rudnyánszky Béla országgyűlési képviselő' mentelmi jogának felfüggesztését azon okból kéri, mert a Hunnia részvénytársaság csődügyéből kifolyólag elrendelt vizsgálat reájok mint a társaság volt igazgatósági tagjaira kiterjesztendő. A terjedelmes vizsgálati iratok tanúsága szerint a »Hunnia« részvénytársaság már 1893-ban oly üzleti és pénzügyi viszonyok közé jutott, hogy megmentése, a mint azt Tarnóczy Gusztáv akkori igazgató egy igazgatósági ülésen előadta, hogy megmentése csak úgy volt lehető, ha az üzletkörét kiterjeszti és az alaptőkét tetemesen fölemelik. Az 1894-ben tartott közgyűlésen az igazgatóság által ezen irányban tett javaslat alapján tényleg a részvénytőke 1500 darab 100 forintos részvény kibocsájtásával kétmillió forintra emeltetett fel, egyúttal újra alakíttatott az igazgatóság, a melybe beválasztatott Kossuth Ferencz és dr. Rudnyánszky Béla országgyűlési képviselő úr is. Ez a tőkefelemelés azonban a részvénytársaságban nem vonta maga után a várt eredményt, minthogy a vizsgálati iratok tanúsága szerint a társaságnak 1893-ban fennállott viszonyai azt lehetetlenné tették. A vizsgálati iratokból kitűnik, hogy a két képviselő úr egyike sem folyhatott be a gyár üzemébe, továbbá a vizsgálat egyetlen tényt sem tud felmutatni, a mely valószínűvé tenné azt a feltevést, hogy akár Kossuth Ferencz, akár Rudnyánszky Béla képviselő úr cselekedetükkel, vagy mulasztásuk19