Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-468

.128 468. országos illés 1899. június 24-én, szombaton. tartanak. Mert, bizonyos uralkodói, képzelt, nagy liatami érdekekből, Ausztriának és Magyarországnak a külfölddel szemben egységes vámterületet kell képeznie; s mivel, t. ház, ilyen értelemben a mi kormányaink mindig elkötelezték magukat a legfelső fórumnak, azért azt a kiegyezést, azt a vámszövetséget most is mindenáron és feltétlenül meg akarják csinálni, ha másképen nem, ha törvényes és alkotmányos úton nem, meg akarják azt csinálni nálunk, Magyarországon ezzel a törvényjavaslattal egyoldalúlag az önrendelkezési jog alapján és az önálló intézkedés ezégje alatt; Ausztriában pedig meg akarják csinálni azt, nem az osztrák nemzettek nem az osztrák Reichsrathtal alkotmányosan, hanem meg akarják csinálni azt az osztrák császárral és abszolút eljárással, annak a hires császár-paragraphusiiak és annak az ismeretes 14. §-nak alkalmazásával. A vámszövetségnek ilyetén módon való létesítésével és megállapításával azonban rálépnek már nálunk is az abszolutizmus ösvényére és azzal egy valóságos államcsínyt követnek el, mert a mikor a jog és alkotmány szerint nem lehet Ausztriával vámszövetséget kötni, abszolút eljárással akarják Ausztriában azt a vámszövet séges egyezményt érvényre juttatni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A kormány, a mely úgy látszik, csak firmát és ürügyet keres, a mely tehát a törvényeknek csak puszta és hamis látszatával dolgozik, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) azt mondja, hogy az Ausztriával való gazdasági közösségnek egyoldalú rendelkezés útján való fentaríása az 1867: XII. törvényczikk rendelkezéseivel nem ellenkezik és azzal összegyeztethető, azért, mert miután az osztrákokkal való gazdasági kiegyezés létesítésének feltételei és módjai egy külső és erőszakos behatás miatt pillanatnyilag szünetelnek, mivel az osztrák parlament, egy, vagy több, a kiegyezéssel össze nem függő körülmény miatt, alkotmányos akaratának nyilváníthatása iránti képességétől ideiglenesen meg van fosztva, oly helyzet állott elő, a melyről az 1867-iki törvényhozás egyáltalán nem gondoskodhatott. Engedelmet kérek, t. ház, de egy ilyen rémületes szofisztikával, egy ilyen álokoskodással, a törvénynek ilyen csürésével-csavarásával nálunk Magyarországon, itt ebben a parlamentben élni nem lehet és nem szabad. Igenis benne van abban a törvényben, a legvilágosabb kifejezéssel és az eljárás minden fokozatának tüzetes meghatározásával az, hogyha az egyezség az abban a törvényben előirt módon nem sikerülne, vagy bármi oknál fogva nem jöhetne létre, akkor kell, hogy Magyarország, a maga gazdasági viszonyait, egyedül önmaga, függetlenül Ausztriától, a saját érdekeinek megfelelőíeg rendezze be, (Úgy van! a szélső baloldalon.) a mely berendezés pedig ok- és törvényszerűen nem történhetik meg máskép, mint az önálló vámterületnek a felállításával. Az a hatvanhetes közjog még a perfekt megegyezéshez is mind a két félnek kifogástalan, alkotmányos hozzájárulását követeli. Az a 67-es közjog nem engedi és nem engedheti meg azt, hogy az egyezségnek nem sikerülése, avagy létre nem jöhetése esetén, a monarchia egyik államának álláspontja a monarchia másik államában annak alkotmányának lábbal tiprásával, erőszakos parancsszó, vagy erőszakos diktatúra útján hajtassák végre. Magyarország egy ilyen eljáráshoz nem járulhat hozzá soha, mert egy ilyen eljárásnak törvénybeiktatása, valóságos nemzetközi jogtalanság, a monarchia másik államával való nemzetközi viszonyunk tekintetében pedig olyan erkölcstelen tény lenne, a mely a magyar nemzetnek alkotmányos érzületével, tisztességével, jó hírnevével össze nem fér. És én épen azért, t. ház, mert én az önálló vámterületnek azonnali felállítását kívánom és követelem, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) ezt a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot visszautasítom, (Helyeslés a szélső baloldalon.) azt az általános tárgyalás alapjául nem fogadom el, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hanem a függetlenségi pártnak Kossuth Ferencz által beterjesztett határozati javaslatát pártolom. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Tóth János jegyző S Schmidt Károly! Schmidt Károlyi T. ház! Nem volt szándé komban ezen vitában felszólalni, miután Bruckner Vilmos t. képviselőtársam röviden kifejtette elveinket, a melyek alapján a jelen törvényjavaslatot elfogadjuk. Hogy ennek daczára felszólalok, erre Mezőssy Béla t. képviselőtársamnak Bruckner Vilmos képviselőtársam beszédére reflektáló felszólalása kényszerít. (Halljuk! Halljuk !) Mezőssy Béla t. képviselőtársam azon, bizonyára téves informáczión alapuló megjegyzést tette, hogy mi szászok a törvényeket nem szoktuk megtartani, illetőleg nem tartjuk meg. Ezzel szemben én kinyilatkoztatom, t. ház, hogy mi a törvényeket mindig hűségesen és szigorúan betartottuk, mert mi ezen hazának hü fiai vagyunk; (Élénk helyeslés.) külföldre sohasem gravitáltunk, és nem is fogunk gravitálni A mit akarunk, csak az, hogy nyelvünket, szokásainkat (Helyeslés a szélső baloldalon.) és nemzetiségi kultúránkat fentarthassuk. (Helyeslés.) A mi különösen t. képviselőtársamnak azon megjegyzését illeti, hogy mi a helynevekről szóló törvényt nem tartjuk meg, erre vonatkozólag megjegyzem, hogy a törvény 1. §-ában ki vau mondva, hogy minden községnek csak egy hivatalos neve van, a több névvel biró községek hivatalos nevét pedig a belügyminiszter az illető községek meghallgatása