Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-468
114 468. országos ülés 1899. junlus 2i-én, szombaton. Bruckner Vilmos: ... a t. ház elhatározása elé, ámbár ma már mindenki bizonyos a felől, hogy ezen elhatározás miként fog eldőlni. Rigó Eerenezs Be keli kebelezni a vármegyét ! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Halljuk. 1 Halljuk! Elnök csenget.) Bruckner Vilmos: És ebben a t. házban is méltán oly nagy fontosságúnak ítélik, hogy nemcsak a bizottsági előadó és a kormány mélyen tisztelt elnöke, hanem a ház minden pártjának képviselői is kifejtették a maguk és elvtársaik álláspontját. így meg fogja engedni a t. ház nekem is, mint egy a pártokon kivííl álló csoport tagjának,... Rigó Ferencz: Bár az országon kivűl állanátok! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hallgassa meg a szónokot! Bruckner Vilmos: ... a mely csoport e ház jelenlegi tárgyalásainak fontosságánál és horderejénél fogva hasonló érzelmeket táplál és e tárgyalásokban hasonló érdeklődéssel és haza szeretettel . . . Rigó Ferencz: Arról ne beszéljen! (Nagy zaj. Halljuk!) Bruckner Vilmos: .. . vesz részt, hogy én is egészen röviden, tehát csak néhány szóval, az ügy részleteinek érintése nélkül a magam és elvbarátaim álláspontját jelezzem a tárgyalás alatt levő javaslattal szemben. Mi, t. ház, ezt a javaslatot úgy fogadjuk, mint az adott viszonyok között szerenesés megoldását egy hosszabb konfliktusnak, a mely az ország nyugodt fejlődését néhány év óta megakasztotta és hazánk gazdasági érdekeit már eddig is megkárosította. Mi elfogadjuk ezt a javaslatot, mivel benne azt látjuk, a mi az indokolásban is nyilvánul, hogy ki van mondva, hogy ezen rendezés az 1867: XII. törvényczikk 68. szakasza szellemének megfelel és az ország jogait minden irányban sértetlenül épségben tartja és a javaslattól azt reméljük, hogy alkalmas az ország békéjét újra helyreállítani és hazánk gazdasági érdekeit elintézni. A javaslat azt a gazdasági kapcsot, a mely a magyar korona országait a Reichsrathban képviselt királyságokkal és országokkal összeköti, fel nem bontja, hauem fentartja, azon alakban, a mely az adott viszonyok közt jogilag lehetséges és így alapja lehet az ország továbbfejlődésének is. Mindkét szempont mérvadó a mi politikai álláspontunkra nézve. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Major Ferencz jegyzői Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Már csak a parlamenti illem szabálya is és egyéb különös lényeges motívumok is elengedhetetlen kötelességemmé teszik, hogy t. képviselőtársam beszédére néhány megjegyzést tegyek. (Halljuk ! Halljuk!) A mikor az én t. képviselőtársam előttem felállott, engem bizonyos mértékig örvendetes érzés fogott el, mert. én t. képviselőtársamtól és elvbarátaitól (Felkiáltások a szélső baloldalról: Kik azok?) —- a kik körülötte ülnek, — egy bizonyos nyilatkozatot vártam, a mely nyilatkozat époly rövid lehetett volna, mint a milyen t. képviselőtársam felszólalása volt. Én különösen azon közbeszólások után, amelyek e padokról elhangzottak, egy egyszerű nyilatkozatot vártam; határozott és rövid kijelentését annak, hogy a t. képviselő úr és elvtársai Brassó és Nagyszeben városának nem régiben hozott határozatát nem osztják. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt óhajtottam volna hallani, mert erre nekünk fontos indokaink vannak, hiszen élénk emlékezetünkben van még, hogy a t. képviselő úr és elvtársai miért váltak ki az egyedül üdvözítő szabadelvű párt kötelékéből. Az sem előttünk, sem a magyar nemzeti közvélemény előtt nem képezi kérdés tárgyát, hogy a t. képviselő úr és elvtársai a közös vámterületnek tántoríhatatlao hívei, és az sem képezi kérdés tárgyát, hogy a t. képviselő úr és elvtársai valamint a múltban is mindenféle kormánynak rendííhetlen hívei voltak, ugyanazok lesznek a jövőben is. Hanem mással nem vagyunk tisztában. Azzal tudniillik, hogy miután a képviselő urak kiléptek a szabadelvű pártból azért, mert azon párt részéről a községi helynevek rendezéséről szóló törvényjavaslat a ház elé terjesztetett, természetes tehát, hogy mielőtt annak a pártnak politikai támogatásukat felajánlják, annyit elengedhetien kötelességök lett volna kijelenteniök, hogy a szentesített törvényt mind maguk megtartják, mind pedig polgártársaik által megtartatni akarják. (Mozgás a középen.) Ez,t. képviselőtársaim, a minimális követelés, a mit a magyar nemzet itt e hazában lakó polgáraitól követelhet. Mert kitől várjuk a törvény megtartását, ha maguk a képviselők hűséges póldaadással elől nem járnak a törvény megtartása tekintetében. (Mozgás a középen.) Bruckner Vilmos: Nines olyan törvény, melyet nem tartottunk volna meg! Ugron Gábor: Mindig gyűlölködnek a magyarokkal! Minden csak gyűlölet, a mit önök beszélnek! Tóth János: Az oláhokkal szövetkeznek a magyarok ellen! Mezőssy Béla: Azt mondja t. képviselőtársam, hogy melyik törvény az, a melyet meg nem tartottak. Itt van mindjárt épen az általam említett törvény. Schmidt Károly: Már életbe van léptetve az a törvény?
