Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-449

449. országos ülés 1899, az eképen megüresedett helyek a népes magyar vidékek köpött osztassanak fel, el nem fogadom. Én, t. képviselőház, nem kifogásolva a népes magyar vidékek képviselői esetleges szaporításának eszméjét, azt hiszem, hogy a választások remélhető tisztasága az ezen országban hegemóniát gyakorló magyar elemnek hátrányára befolyással nem lehet, és meg kell jegyeznem azt, hogy egyfelől eddig sem mentek és mehetnek a választási visszaélések annyira, — ezt sohasem ismerem el, — hogy a valódi többség akarata ne érvényesülhetett volna, másfelől pedig annak a körülménynek, hogy a nemzetiségi vidékek a maguk számerejét kellőleg nem érvényesítették, minden egyéb lehet az oka, és tényleg minden egyéb is az oka, csak a választások eddigi állítólagos tisztátlansága nem lehetett az a gát, a mely őket ebben megakadályozta volna. És nem ajánlhatom orvosszernek a választókerületek ren dezését főképen azért, mert épen ezáltal a némely vidékeknek politikai, helyi viszonyaiban oly erőváltozás, a hegemóniának a megbizhatlan elemekre való oly átszállása állhatna be a magyar elem hátrányára, a mely visszahathatna ezen államnak politikai egységére, sőt visszahathatna esetleg a magyar szentkorona országainak területi épségére is, a mit aztán avval, hogy itt ezen képviselőházban a nemzetiségi csoportokat a törpe kisebbség szerepére szorítanák, ellensúlyozni teljességgel nem volna lehetséges. A választási visszaélések megszüntetése, vagy lehetőleges korlátozása és a választási eljárás helyessége és ennek a helyességnek biztosítása azok a lováLbi fontos föltételek, melyek a valódi népakarat kifejezésre hozását biztosítják. És ezek a kérdések főképen azok, a melyekkel a tárgyalás alatt levő javaslat kiválóan foglalkozik. Foglalkozik a választási visszaélések megszüntetésével, a melyek akár a jelöltek részéről, akár mások részéről a választást befolyásolni alkalmasak. Foglalkozik a közhivatalnokoknak és közfunkeziónáriusoknak hivatali erőszakában, befolyásolásában és kényszerítésében, és egyéb szimptomákban fenforgó visszaéléseivel, és azokkal szemben kettős védekezést állít fel. Az egyik a büntetőjogi konzequenczia, a mely az ilyen eseteket legnagyobb részben kellő büntetéssel sújtja. A másik azon konzequenczia levonása, melyben ezen választási visszaélések magával a választás eredményével vannak, nevezetesen a választás érvénytelenségének dekretálása vagy abszolút hatálylyal, a mint a jelölt részéről követtetett el, vagy pedig relatív hatálylyal, a mennyiben biztosíttatik másnak a befolyása és ezen befolyás mérve a jelölt megválasztására. Itt volua tán helye, hogy foglalkozzam azokkal a fejtegetésekkel, a melyekkel az igen tisztelt előttem szóló t. képviselő úr a javaslatnak épen április áJ-én, csütörtökön. 75 ide vonatkozó egyik részletét megtámadta. Miután azonban biztos vagyok benne és tudom azt, hogy az a tendenczia, a melyet az előttem szólott t. képviselő úr ezen szakaszoknak tulajdonít, mintha ezek a katholikus egyház elleni czélzattäl vétettek volna fel ezen javaslatba, fenn nem forog és (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) ezen javaslat szerkesztőiben és elfogadóiban a legtávolabbról sem nyert tápot, ezekkel talán nem is kellene foglalkoznom, de még sem zárkózhatom el az elől, hogy különöséé jogi tekintetben pár megjegyzést ne tegyek az ő fejtegetéseire. (Halljuk ! Halljuk !) A mi a házassági intézményre vonatkozó fejtegetéseit illeti, a melyeket különben az igazságügyi bizottságban is előterjesztett, egyszerűen az a megjegyzésem, hogy a házasságnak, mint jogintézménynek védelmét a büntetőtörvény kellően és megfelelően tartalmazza. Ezt félreérteni lehetetlen. Itt a házassági intézménynek mint jogintézménynek lényege, nem pedig annak formája az, a mi a védelem tárgyát képezi. Tehát ha keletkeztek is bírói határozatok, a melyek ezzel ellenkeznek, — a melyeket azonban bírálat tárgyává tenni nem tudok azért, mert ha nem ismerem a konkrét esetet, annak jogi nuanceait sem vagyok képes megítélni, — mondom, ha keletkeztek is tehát ilyen birói határozatok, egyes téves birói határozatokat valamely széles terjedelmű és oly akcziónak kiindulási pontjává tenni, a mely nemcsak a jelenlegi javaslatnak, hanem az életben már megállapodott és birói gyakorlat által helyes irányban kifejlesztett büntetőjogi intézkedéseknek megváltoztatására is irányulna, teljességgel nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon) Azt hozta fel a t. előttem szólott képviselő úr, hogy általában ezen szakaszok, a melyeket ő kifogásolt, a vallás elveinek hirdetése ellen irányulnak. Ez teljességgel ki van zárva már maga a szakasz azon intézkedése által, a mely nagyon szűk korlátot szab arra nézve, hogy mi érthető alatta, és mi vonható ezen intézkedés alá, a midőn csakis a választás befolyásolására czélzó ilyen ténykedéseket tesz érvénytelenségi okká és büntetendő tényálladékká. Megemlítette a képviselő úr azt, hogy egy hosszú vonalon folyó előzetes vizsgálatnak kell megelőznie, vájjon ilyen, ezen 3. §. 9. pontjába ütköző vétség követtetett-e el, a mivel szemben meg kell jegyeznem, hogy itt tisztán csak a kérvénynyel megtámadott választásokról van szó, tehát a kérvényezőknek, a kik ilyesmit álíítauak, a dolgot, a melyet megsemmisítés alapjául vesznek fel, teljesen be kell bizonyítaniuk. Kifogásolja a t. képviselő úr azt, hogy ezen szakaszban a czélzat az, a mely dominálólag szerepel. Ez nem olyan képtelenség, a mint azt ő felteszi, sőt ellenkezőleg, nagyon fontos biin-