Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-449
1899. évi április hó 27-én, csütörtökön, Perczel Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Házszabályok módosítása. (Bizottsági jelentés). — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Baranyi Ignácz, (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalni kívánókat Perczel Béni, a javaslat ellen felszólalókat Rakovszky István jegyző úr fogja jegyezni. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyve. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1899. évi április hó 26-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnöki Van-e észrevétel a jegyzőkönyvre nézve? (Nincsen!) Ha nincs, úgy a jegyzökönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjeszteni valója nincsen. Más előterjesztés Bem lévén bejelentve, következik a napirend szerint az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat, (írom. 600, 61 ÍJ és pedig annak általános tárgyalása. Az előadó úr kivan szólani. Szivák Imre, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Álláspontom kellő méltatása czéljából foglalkoznom kell rö viden ennek a törvényjavaslatnak történeti előzményeivel. 1872-ben kimondatott az alapelv, hogy a képviselők választása feletti bíráskodás a kúriára átruháztatik. Madarász József : Elég gonosz! Szivák Imre előadó í Mindamellett az ezen alapon benyújtott törvényjavaslat úgy 1877-ben, mint 1884-ben a képviselőház által visszavettetett. Időközben azonban olyan jelenségek merültek fel, a melyek a parlamentarizmus igaz barátait is gondolkozóba ejtették. A parlamentarizmus alapelve lévén azon hit, hogy az a választók többségének, a nemzet akaratának tiszta kifejezése, és hogy e felett a korrekt bíráskodás van hívatva ellenőrzést gyakorolni, a mennyiben ennek a bíráskodásnak körében inkorrektségek követtettek el, félő volt, hogy ez az elidegenedés magát a parlamentarizmus rendszerét fogja megtámadni, az ellen fog fordulni. Enuélfogva mind általánosabbá lett a meggyőződés, hogy a képviselőháznak erről a jogról le kell mondania, ezt egy más fórumra kell átruházni. így tehát a két szemben álló alapelv között keresett egy kibékülést és eanek a szempontnak felel meg az 1892-ben benyújtott törvényjavaslat, a mely azt a sérelmet, melyet a ház többsége előbb abban látott, hogy a ház autonóm, s hogy úgy mondjam szuverén jogköréből kivették a bíráskodást, azzal igyekezett enyhíteni, hogy csak bizonyos konkrété megállapítható tényálladékkal biró választási eseteket kivánt a ház bíráskodása köréből kivenni, ellenben a többit annak körében megNagyta és még azokat is csak időlegesen.