Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-448
58 4^8. országos ülé"s 1899. április 26-án, szerdán. képesek az évtizedek folyamán ránk hárult magas terheket viselni, de nem fogunk tudni eleget tenni a föltétlenül teljesítendő kulturális követelményeknek sem. Én tehát részemről, midőn az igen tisztelt miniszterelnök úr válaszát tudomásul veszem, azon reménynek adok kifejezést, hogy igenis a mostani kormány a kereskedelem és ipar terén új pezsgő életet fog Magyarországon teremteni, s azon nagy mulasztásokkal szemben, a melyeket most már konstatálhatunk, a legnagyobb erővel fogja az általam hangoztatott ipar és kereskedelmi politikát megvalósítani. Midőn ezt teszi, ép akkor fogja a legnagyobb szolgálatokat tenni mezőgazdaságunknak; ez meggyőződésem. A miniszterelnök úr válaszát tudomásul veszem. Elnök I A választ a ház tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök válasza Kálmán Károlynak a belügyminiszterhez intézett interpellácziójára, nagycsütörtök megünneplése tárgyában. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! Kálmán Károly t. képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, hogy miért tartatik nagycsütörtökön a színházakban előadás, és hogy ezt hogyan egyeztethetem össze azzal a köteles tisztelettel, a melylyel a vallás ezen nagy ünnepe iránt tartozom. Hát, t. képviselőház, (Halljuk 1 Bálijuk!) gondolom, csak a nemzeti színházról és a magyar királyi operáról lehet szó, mert ez a két műintézet áll az én közvetlen felügyeletem és intézkedésem alatt. A színházi szabályrendeletek szerint csak nagypénteken, nagyszombaton és karácsony estéjén vannak normanapok, mindkét színházban, és nem tartatik előadás. Ez bizonyára azon felfogás alapján keletkezett, hogy a tulajdonképeni nagy egyházi ünnepek nagypénteken és nagyszombaton vannak, és nagycsütörtök még nem az. Ez egy 25 éves gyakorlaton alapszik, így tehát az idén is a nemzeti színházban az »Ember tragédiáját« adták, az operában egy operát Verditől. T. képviselőház! Az én felfogásom az, — és ezután okvetlenül így is lesz, — hogy vagy egy jótékony előadás tartása mutatkozik czélszerímek nagycsütörtökön, vagy pedig egy olyan vonatkozásit darab, akár egy komoly opera, például »Erzsébet-oratóriuma«, vagy ilyes valami fog előadatni, a mely semmi körülmények között sem ütközik össze az ünnepek és az ünneplésnek áhítatával és szentségével. Ez a gyakorlat vezette eddig is a színházakat, mert előttem fekszik egy kimutatás a lefolyt 25 évről és addig, a míg a nemzeti színház az operával együtt volt, uagycsürtötökön mindig egy komoly zenéjfí opera adatott. Azóta azonban, mióta el van választva a két színház, az operában egy tragikus, vagy drámai opera, a nemzeti színházban pedig mindig bizonyos vonatkozású, olyan darab adatik, a mely a tartalmánál fogva nem szentségteleníti meg a katholikus vallás szerinti nagy napot, hanem vonatkozásaiban inkább talán jótékony hatással bír, mert felséges alapeszmékből indult ki. így az idén is az »Ember tragédiája* adatott, ez ellen nem lehet senkinek kifogása. A ki ezt a nagy és Madách költeményéből átvett darabot ismeri, annak alapeszméjét, az tudja, hogy az inkább a vallásos érzületet ébreszti fel, semmint ellenkező hatású. Azelőtt adatott Iskariot és egyébb ilyen fajta darab és ezt ezután is szándékozom megtartani, hogy semmi körülmények között olyan darab ne adassék, a mely a vallásos érzülettel ellentétben áll. Kérem a t. házat, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb/elől.) Kálmán Károly: T, ház! Interpelláczióm megtételével nemcsak a szépművészet jóhíre, hanem főképen a vallás tisztelete, a magyar királyi név és a magyar nép keresztény jellege iránt tartozó kötelességet véltem teljesíteni oly értelemben, a mint az igen tisztelt miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr mondta: hogyha nemes jóirányú darabokat, mint épen az »Ember tragédiája* is, adnak a nemzeti színházban, a melyek a vallásos nemes érzületet inkább ébresztik, felköltik, mindenesetre az ellen, kifogást tenni kevésbbé lehet. De mikor az operában az »Á1arczos bál« czímű darab adatik elő, a mi szinte kihívás volt a keresztény lapoknak éveken keresztül való tiltakozása és protestácziója ellen, az nem teljesen megnyugtató. A kereszténységnek egyik legfelségesebb ünnepe a nagycsütörtök, normanap az egész keresztény czivilizált világon, és normanap volt az Magyarországon mindaddig, míg Magyarország Mefisztó]ának uralma nem profanizálta azt. Miután azonban azt a Mefisztót az ő rég megérdemelt büntetése immár utolérte, méltán remélhető és elvárható, hogy a törvény, jog és igazság uralma alatt a normális viszonyok helyreállanak, és hogyha az Isten, király, és haza iránt tartozó kötelességek érzetét a felsőbbségek is, legalább a magyar királyi névvel ékeskedő intézetek nem profanizálni, hanem inkább tisztelni, sőt előmozdítani fogják, ha majd hasonló interpellácziókra szükség többé nem lesz, és Magyaroszágnak ily legbensőbb belügye rendezve lesz, akkor, de csakis akkor a belügyminiszter, illetőleg a miniszterelnök úrnak válaszát tudomásul veszem. Elnök: A ház a választ tudomásul veszi. T. képviselőház ! A napirend ki lévén merítve, a holnap délelőtt ÍO órakor tartandó ülés napirendjére a ház határozatához képest az
