Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-458
<532 £58. orsíágos filés 1899. május la-én, hétfőn. van folyamatban, törvényellenes letartóztatás, a házjog megsértése, és tettleges bántalmazás büntetendő cselekvénye miatt. Én ezt az eljárást figyelemmel fogom kísérni. Egyéb feljelentés sem a rendőrséghez, sem a bírósághoz, sem az ügyészséghez nem érkezett. Ilyennek hiányában pedig, és miután oly tényekről, melyek a rendőrség elleni eljárás megindítására alapúi' szolgálnának, nincsen tudomásom, nem szándékozom további eljárásra utasítást adni ezen ügyből kifolyólag a közvádlónak. A dolog ugyanis akként ál], hogy a rendörségnek joga és kötelessége a tettleges ellenszegülés legyőzésére esetleg kényszereszközöket is alkalmazni, és e végből szükség esetén a fegyvert is használni, sőt tömeges népesoportosulások eloszlatására szükség esetén a fegyveres erőt is igénybe veheti. Ezen, a dolog természetéből következő elvek, az 1881 : XXI. torvényezikk 30—32. §-aiban a fővárosi rendőrségre egyenesen ki vannak mondva. Éhez képest tehát magában véve az a körülmény, hogy a rendőrség kényszert alkalmazott, a mitől el nem választható a tettlegesség sem, még nem állapírja meg a büntető törvény 473. §-ábau megállapított büntetendő eselekvény tényálladékát. Bizonyos az, hogy az alkalmazandó kényszernek szükséges mértékét elsősorban a rendőri hatóságnak kell megítélnie. Az is bizonyos, hogy a vádhatóságnak nem állhat hivatásában az, hogy más közhatóságnak eljárását a törvényesség szempontjából hivatalból ellenőrizze, hivatalból nyomozásokat eszközöljön, hogy vájjon egy másik hatóság törvényesen járt-e el? Ez a hatáskörök összezavarásáia vezetne. A vádhatóságnak feladata csak az lehet, hogyha valamely feljelentés folytán, vagy más módon oly körülményeknek jut tudomására, melyek indokolttá teszik, hogy valamely büntetendő cselekmény miatt az eljárás megindíttassék, vagyis ha oly körülmények jutnak tudomására, a melyekben büntetendő cselekménynek jelenségei forognak fenn, akkor járjon el. Itt pedig ilyenek nem forogtak fenn. Ehhez képest, mint bátor voltam említeni, a közvádlónak ez irányban utasítást adni nem tartom szükségesnek. A másik, vagyis az Engel-féle borhamisítási ügyben, a báró Splényi Ödön rendőrtanácsos által követett eljárásra nézve azt mondja a t. képviselő úr interpellácziójában (olvassa): »Tekintettel arra, hogy az Engel czég által elkövetett borhamisítás miatt 'folyamatba tett vizsgálat alkalmával a belügyminiszter úr által delegált Splényi Ödön rendőrtanácsos feltűnő sietséggel a vizsgálatot nemcsak beszüntette, de a bűnjelként őrzött bormintákat a vádlott czégnek ugyancsak feltűnő sietséggel kiszolgáltatta, most pedig a hirlapok közlése szerint a nevezett rendőrtanácsos az eddig indokaiban közzé nem tett fegyelmi ítélettel csupán kétszáz forint pénzbüntetésre ítéltetett; tekintettel végűi arra, hogy a borvizsgäló bizottság már ezen fegyelmi ítéletet megelőzőleg végérvényesen megállapította azt, hogy az Engel czégnek feltűnő sietséggel visszaadott borminták tényleg hamisított borminták voltak, s a nevezett ezégnél mintegy 1900 hektolitert tevő hamisított bor tényleg találtatott: ezen tényállás alapján pedig súlyos jelenségek forognak fenn arra, hogy ez esetben nem fegyelmi vétségről, hanem a büntető törvénykönyv 478. §-ába ütköző és a 476. §. szerint háromévi fegyházzal büntetendő bűntényről van s/-ó«, ezekre valő tekintettel azt kérdi tőlem az interpelláló képviselő úr, hogy szándékozom-e ezen irányban a megtorló bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedni. T. ház! Megjegyezvén azt, hogy báró Splényi Ödön rendőrkapitány delegálása (Halljuk! Halljuk! a szélső halodalon és a baloldal hátsó padjain.) nem a belügyminiszter, hanem a rendőrfőkapitány által és pedig azon az alapon történt, mert a belvárosi rendőrkapitány volt illetékes az egyik czégtag lakhelye folytán, az interpelláczió ezen részére a következőket válaszolom. Én ebben az ügyben az interpelláczió következtében, a báró Splényi Ödön rendőrtanácsos által az Engel József és fiai pécsi és promontori bornagykereskedő czég borhamisítási kihágási ügyében lefolytatott eljárás iratait, valamit az ebből az ügyből kifolyólag báró Splényi Ödön ellen folytatott fegyelmi eljárás iratait beszereztem. Ezeknek az iratoknak gondos áttanulmányozása után arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy a báró Splényi Ödön által az Engel József fiai czég ellen folytatott borhamisítási kihágási ügyben követett eljárásban oly jelenségek forognak fenn, melyek elegendő alapot szolgáltatnak arra, sőt szükségessé teszik, hogy bíróilag megvizsgáltassák : (Élénk helyeslés a halóidálon és a baloldal hátsó padjain.) vájjon báró Splényi Ödön rendőrtanácsos nem követett-e el a büntető törvénykönyv 478. §-ába ütköző büntetendő cselekményt? Meg kell jegyeznem, hogy nem Nagyhattam figyelmen kivtíL azt, hogy a kérdéses ügyben már a másodfokú fegyelmi hatóság jogerejtíleg határozott, és hogy a másodfokú fegyelmi hatóság nem látott oly jelenségeket fenforogni, a melyek az ügynek büntető útra való terelését szükségessé teszi. (Mozgás a szélső baloldalon és a baloldal hátsó padjain.) Ezt a körülményt azonban, t. ház, nem tarthattam magamra nézve irányadónak. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon és a baloldal hátsó padjain.)
