Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-451

451. országos ölés 1899. április 29-én, szombaton. \ { 3 hogy befolyásolják, tanácscsal támogatják, de megkívánja, megköveteli. (Igaz! Ügy van! jobbfelöl. Mlenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Megvallom, ismerek nagyon sok jó hazafit, jó barátot a román papok között, de mindegyikükről általánosságban azt elmondani, fájdalom, nem lehet, és ha a jegyzőket a politikai beavatkozástól eltiltjuk; eltiltjuk annyira, hogy még a szavazatok összeszedésénél se legyen szabad segédkezniük; (Mozgás és derültség a szélső baloldalon.) úgy, méltóztassanak elhinni, hogy a magyar befolyás ezekben a községekben tönkre megy; oly emberek fogják a népet vezetni, (Igaz! Úgy van! jóbbfelől.) a kik nem hazafias érzésííek, és elviszik oly jelöltek mellé, a kik talán magának a magyar államiságnak ellenségei. Ezekből az indokokból kérem a képviselőház minden tagját, hogy a 167. §-ból csupán ezt a két szót: »községi jegyző« törölni méltóztassék. Rakovszky István jegyző; Győry Elek! Győry Elek: T. képviselőház ! Azt hiszem, hogy épen ezen szakasz elvével ellenkezik az a módosítvány, a melyet Örley Kálmán t. képviselő társam beadott. (Felkiáltások: Nem is adott be módosítványt! De igen, beadott!) Elnök: A 167. §-hoz igenis adott be módosítványt a képviselő úr. (Mozgás. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Győry Elek : Én legalább úgy tudom, azzal végezte szavait a képviselő úr, hogy kiNagyatni kiyánja a »községi jegyző* szavakat; hogy beadta-e már indítványát, vagy nem, nem tudom. Szavazás tárgyát mindenesetre csak akkor fogja képezni, ha Írásban beadatott a módosítvány, de akár adatott be módosítvány, akár nem, kénytelen vagyok reflektálni azokra, a miket mondott. (Halljuk! Halljuk !) T. ház! A mint mondám, e szakasz lényege épen abban fekszik, hogy a közhivatalnokok másra ne használják fel közhivatalnoki állásukat, mint arra, a mire rendeltetve van ; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) hogy ők ne korteskedéssel foglalkozzanak egyik- vagy másik párt érdekében, és ne e czélra vessék latba köztekintélyüket, hanem, hogy igenis tartózkodjanak minden oly befolyásolástól, a mely a választási jog szabad gyakorlását és tisztaságát akadályozza. (Úgy van! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Nagyon csodálom, hogy épen a jegyzőket méltóztatott felhozni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Hiszen érteném még azt, hogyha valaki azon állásponton állana, hogy egyáltalában nem tudom, miféle szempontokból, a melyeket az előtt nagyon emlegettek, szükséges az, hogy ne legyenek olyan nagyon tiszták és szabadok a választások. Akkor érteném, ha a jegyzők ellen kifogás emeltetnék. He kérem, kiket használnak fel leginkább erre? Épen a jegyzőket, azokat, a kik KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXII. KÖTET. örökösen érintkeznek a néppel, a kik, hogyha a hatalom érdekében felhasználtatnak, agyon szekírozhatják a népet, mert abban is rejlik ám baj, hogy a választások megtörténte után is minduntalan éreztetheti a jegyző a néppel azt, hogy nem arra a pártra szavazott, a melyre ő rávenni akarta. (Úgy van! Úgy van! a bal- és sz-'isö baloldalon.) A szolgabirók, főszolgabírók és járásbirók tekintetében méltóztattak szintén hozzájárulni ahhoz, hogy eltiltottuk őket attól is, hogy még csak jelöltek is lehessenek abban a kerületben, a melyre hatáskörük kiterjed. Miért vau ez? Nemcsak azért, mert ott volt tisztviselő az illető, hanem azért is, hogy ha megbukott, ne élhessen vissza hatalmával akként, hogy örökös kellemetlenségekkel zaklassa a népet. (Úgy van ! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Még egy dologra különösen akarok reflektálni ezek folyamán, — de nem akarok hossza sabban szólani, — hogy tudniillik ismét előtérbe tolatott egy momentum: (Halljuk! Halljuk!) a nemzetiségi szempont. Azt méltóztatnak mondani, hogy egyes vidékeken esetleg, vagyis hogyha a jegyzőknek nem lesz módjuk nyomást gyakorolni a szavazóra és összeszedni a választókat, és rákényszeríteni arra, hogy erre és erre szavazzanak, olyan jelöltek is jöhetnek be, kik nem jó hazfiak. T. képviselőház ! Ebben a kérdésben egyáltalában úgy vagyok, hogy én sokkal jobban szeretném, ha valaki politikai véleményét nyíltan itt a házban mondja meg, mintha kint örökké áskálódik a nép között, és lassanként olyan eredményekre jutunk, hogy mindenfelé zúgást, morgást és elégedetlenséget hallunk, mert nincs mód a vélemények szabad nyilvánulására. Megtörténhetik az, hogy valaki a magyar állammal szemben ellenséges indulattal jön ide ; de én nem félek attól, (Halljuk! Halljuk!) hogy ebben a képviselőházban itt támogatásra fog találni, sőt ép itt lesz alkalom bebizonyítani azt, hogy mily veszedelmes irányokat követ ő, és hogy nem fog találni a magyar államban több olyan képviselőt, a ki az ő irányát támogatni fogná. Az erre való hivatkozás veszedelmes is, mert méltóztassanak csak arra gondolni, hogy mindezen intézkedések, hogy a választások szabadok legyenek, és hogy nyomás ne gyakoroltassák illetéktelenül a, választókra, miért lettek szükségesek, miért kell nekünk ilyen törvényjavaslattal foglalkoznunk ? Azért, mert óriási módon visszaéltek ezen joggal, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) azért, mert épen a választók összeszedésére, megfélemlítésére és zaklatásokkal való ijesztgetésére használták azt fel. Ezért kell nekünk most itt tárgyalni és szigorúbb szabályokat hozni, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert ha vannak olyan kerületek, a hol ily eshetőségek 15