Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-451
106 451 * országos ülés 1899. április 29-én, szombaton. vagy demokratikusnak egyáltalában nem tarthatom. (Igaz! Úgy van! a szäső baloldalon.) Mert a törvényjavaslat 7., 8. és 9. §-a nem czéloz egyebet, mint a vesztegetést, etetést és itatást tilalmazó büntetőtörvényeinknek hatályon kivül helyezését, megszüntetését. A törvényjavaslatnak 7. §-a megengedi a választóknak a választás helyére való szállítását és onnan való visszaszállítását, a választás ideje alatt és színhelyén való teljes ellátását, és megengedik a következő 8. és 9. §-ok, hogy a választók szokásos alkalmakkor szokásos vendéglátásokban részesüljenek. Hát, t. ház, ezeknek a törvénybe iktatását nem menti az a körülmény sem, hogy sajnos, az országnak némely vidékein csakugyan úgy a választóknak befuvarozása, mint a választás színhelyén való ellátásuk és némely alkalmakkor való megvendégelésük szokásban volt, mert ez a szokás eddig sem volt törvényes, eddig is a törvényekbe ütközött, és ezeknek a visszaéléseknek törvénybe iktatása nem lenne egyéb, mint a visszaéléseknek a törvény piedesztáljára való helyezése. Igen helyesen jegyezte meg ma egy kormánypárti lap épen a javaslatnak ezen intézkedéseire, hogy eddig esak a választói jognak volt czenzusa, ezzel a törvénynyel a választói költségeknek is egy czenzusát fogja megállapítani a t. ház. Én és elvbarátaim a javaslat 7., 8. és 9. §-aihoz nem járulhatunk, mert ezek a szakaszok sértők nemcsak a választóközönségre, de a képviselőkre is, és lealacsonyítok nemcsak a választópolgárokra, de magára az országgyűlési képviselőre is. Én legalább a magam részéről nyíltan és őszintén kijelentem, hogyha nekem nem egyedül és kizárólag polgártársaim bizalmából kellene a képviselői megbízólevélhez jutnom, hanem nekem kellene a választókat a választás színhelyére szállítanom és bizalmukat a választás napján teljes ellátásukkal megerősítenem, és azonkívül a törvényben említett szokásos alkalmakkor való megvendégelésekkel kellene saját egyéniségemet a választóimmal megkedveltetnem, nekem az olyan képviselői megbízólevél nem kellene, és azt el sem fogadnám. De nemcsak magam részéről, hanem választóim részéről is kijelenthetem, hogy nekik az olyan képviselő, a ki ilyen eszközökkel akarná az ő bizalmukat megnyerni, szintén nem kellene. Az olyan választópolgárok, a kik csak azért gyakorolják választói jogukat, hogy jó fuvarköltséghez és a választás napján egy ingyen eszem-iszomhoz, dinom-dánomhoz jussanak, és azonkívül, mint a hogy ez a javaslat megengedi, szokásos alkalmakkor szokásos vendéglátásban részesüljenek, az oly választópolgárok nem méltók arra, hogy az ország legfontosabb alkotmányos jogát: a választói jogot gyakorolják. A mi választóink zöme — a függetlenségi és 48-as pártot értem, — az ország legmagyarabb vidékein, leginkább a nagy magyar Alföldön lakik. És mi büszkén elmondhatjuk, hogy daczára annak, hogy a választók befuvarozása és a választás napján való ellátása az ország nagy részében már egész szokássá fajúit, a mi választóink eddig teljesen távol tartották magukht ezektől a visszaélésektől, és hiába fogják önök ezen törvényjavaslattal ezen visszaéléseket szentesíteni, a mi választóink zöme ezeket a visszaéléseket vissza fogja utasítani, és épen úgy, mint eddig, megvetéssel fogja sújtani azt a választót, a ki azért gyakorolja csak az ő választói jogát, mert odaviszik, mint az áldozatra szánt barmot az urnához, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és azért megy oda, hogy ott eszem-iszomban, dinomdánomban részesüljön. Mi, t. ház, e tekintetben nem féltjük a mi választóinknak a megméteryezését; de igenis, tiltakoznunk kell ezeknek a visszaéléseknek a törvényesítése ellen, mert hisz épen az volna a czélunk ezzel a javaslattal, hogy a választásoknak tisztaságát biztosítsuk, nemcsak ott, hol eddig a legvisszataszítóbb választási fegyverekkel sem tudták kezeinkből kicsavarni hazánk függetlenségének zászlaját, hanem ott is, a hol, ha egyenlő és tiszta fegyverekkel fogunk küzdeni, teljes és alapos reményünk van arra, hogy abban a nagy harezban, a melyet harmincz évóta vív az országnak két nagy pártja, a mi zászlónkat a haza függetlenségének kivívásában előbbrevihetjük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És ha nézzük ezen törvényjavaslat indokolását, minket nem alaptalanul fog el az aggódás érzete a törvényjavaslat 7., 8. és 9. §-ainak láttára, mert ezek arra fognak szolgálni, hogy a választásoknak tisztasága a jövőben is elhomályosíttassék. Mert mit mond a törvényjavaslat indokolása ? Miért szükséges a választók beszállítása, etetése és itatása ? Azt mondja az indokolás, hogy ez intézkedés az Összpontosított választási rendszerben, s annak folyományában találja indokát, hogy a községek felhívás szerint szavazzanak, és ez szükségessé teszi, hogy a választók a választás színhelyén együtt tartassanak és elszéledésük lehetőleg elkerültessék. Mi ismerjük a múltból a választóknak ezt az összetartását és elszéledésöknek elkerülését. Láttuk mindenütt, hol egyes választókerületekben magyarok és idegen ajkúak laknak, hogy a mi magyar választóink ott állottak étlen-szomjan egy tömegben, az Isten szabad ege alatt, és nem kellett őket félteni az elszéledéstől, de az az oláh és más idegen nemzetiségi választók ott voltak összeterelve (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon : Igaz! Úgy van!) a korcsmákban, az akiokban,
