Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-439

439. országos Illés 1899, t. április 12-én, axerd&n. 431 néztem az ott létező rendet és eljárást. Azt mondják, hisz ezt könnyű mondani, de a statisztika mutatja, hogy a halandóság milyen nagy volt. Tényleg 1856—1897-ig — fájdalom, én is sokallom, — 8371 fegyencz közül 1400 halt el. Ez látszólag nagyon sok, de szeretném, ha ugyanezt a kimutatást, melyet most összevontam, a többi fegyházakra kiterjeszthetném; mert méltóztatnának meggyőződni, hogy egy cséppel sem több ez a halálozási arány, mint a többi fegyházakban. A halandóságnak más oka van. Egyik oka az, hogy miiyen egészségi állapotban jönnek a törvényszéki fegyházból oda a fegyenczek, mert ha a rossz élelmezés, rossz ellátás által egézségben megtörve jönnek oda, természetesen azt az erősebb rendszabályt, a mely ott létezik, az 8 egészségök meg fogja érezni, sőt esetleg végzetes lehet rajok nézve. Ha a helyiségnek egészségtelen volta idézte volna elő, akkor a halálozások bizonyos egyformaságban nyilvánultak volna, pedig sajátságos hullámzás észlelhető e tekintetben. Én 1856-tól állítottam adatokat. 1856 ban elhalt 27 ember, 1857-ben 42, 1867-ben 26, 1876-ban volt 9, majd megint felment 42-re, azután ismét lement 26-ra, majd 17-re. Tehát látszik, hogy más okok voltak azok, a melyek a halálozási arányt emelték. De mert azt mondják, hogy egészségtelen volt a fegyház, tessék megmagyarázni az igazságügyi kormánynak, hogy olyan helyen, a melyről maguk látják, hogy azt az illető fegyencz nem képes kiállani, a mely egészségtelen, miért emelték a a fegyenczek számát. Hisz volt rá eset, hogy 537 fegyenczet küldtek ki oda. Engedelmet kérek, akkor ez meggondolatlan hiba volt. Vagy talán azért küldtek annyit oda, hogy a megszüntetésre okot találjanak abban, hogy kimatatják a nagy halálozási arányt? De igenis volt ott sok hiba. Az elővigyázatlanságnak igen sok jelével találkozunk ott. Fertőtlenítő gépet csak az utolsó két esztendőben szereztek be. Az is nagy hiba volt, hogy például a meghalt fegyencznek a ruháját, bármilyen ragályos betegtégben is halt meg, azonnal ráhúzták egy más fegyenezre. Volt rá eset, hogy annyi fegyenczet utaltak oda, hogy nem fértek el, és a kórházban kellett lefektetni az egészséges fegyenczeket. Bizonyítani tudom, hogy kivéve az utolsó két esztendőt, a tisztaságra sohasem ügyeltek, semmit sem tettek, csak a betegeket mosdatták meg néha. Hogy ilyen körülmények között a halálozási arány oly nagy volt, azt kétségbe vonni nem lehet. De igen meggondolatlanul járt el az igazságügyi kormány is. Bocsánatot kérek, hogy ezzel oly hosszasan foglalkozom, de először is ez pénzkérdés, másodszor annak a vidéknek érdeke, még pedig jogosult érdeke, a mint be fogom bizonyítani. Méltóztassék meghallgatni. A munkácsi várban van 39 hálószóba; térfogata 1093 köbméter, légürtartalma 4958 köbméter. Azért hozom fel ezt, mert orvosi szempontból — szakértőktől tudom, — egy főre nem lehet többet számítani, mint 16 köbméter légürtartalmat; tehát ezekben a hálószobákban ennek megfelelően 309 embert lehetett volna elhelyezni, és volt benne 535. A 20 munkás-szobában, mert ennek a légürtartalma 4190 köbméter, el lehetett volna helyezni legföljebb 368-at, és odautalt 535-öt. Ott vannak a kórházi helyiségek, a melyekben a 817 köbméter íégürtartalom mellett — 30 köbmétert számítva egy-egy betegre, —• 27 beteget lehetett volna elhelyezni és volt benne 60. Megnéztem a kimutatást. No hát méltóztassék itt ebben a házban, vagy az új országházban, vagy akármelyik palotát is felhozhatom, így felügyelni az egészségre, a halálozási arányok épen olyanok lesznek, mint a munkácsi fegyházban, De még azt is felhozták okúi, hogy nem lehet szellőztetni a munkácsi fegyháznak szobáit. A ki valaha Munkácson volt, vagy akár más hegyes vidéken, az igazán nem tudja, hogy erre mit mondjon. Körülbelül 70—-80 méter magasságban van, úgy, hogy épen a léghuzam ellen kell védekezni, és mégis nagy bölcsen kijelentik, hogy ezt nem lehet szellőztetni. Két kifogás van, a melyet elfogadok. Az egyik az, hogy a szennyvizek és ürülékek elvezetéséről nem lehetett gondoskodni. Ez is az állam hibája volt, mert tessék megnézni a poros aktákat, legalább öt van köztük, a hol rámutattak arra, hogy mily olcsón lehet ezt megcsinálni. A másik kifogás, a melyet elfogadok az, hogy magánzárkák nem voltak ott kellő számban. Ezek mind olyan tények, a melyeket kétségbe vonni nem lehet. Daczára annak, hogy a miket itt elmondtam, azok valók, az igazságügyi kormány egész határozottan mondta az ellenkezőt, hogy az egészségtelené^ okából azt rniat fegyházat tovább fentartani nem lehet. Van nálunk egy jeles férfiú, a ki az orvosi téren nagy tekintélynek örvend, dr. Nusser Lajos, a ki véleményét nagyon megokolja. Felkértem, hogy mondjon erről a dologról véleményt, és ő épen az ellen« kezőjét mondja annak, a mit a miniszter állít. Azt mondja ugyanis: »A várban fekvő épületek fekvése semmi kívánnivalót sem hagy hátra, egészséges tájék környékezi. A szellő kissé élénken járja, de ezt mérsékli a Zsornino-hegy, mely 500—600 méter magas és körülveszi. A szellő, mely ott érvényesül csak egészséges a bentlakókra, és azt mondja, hogy az egész viszony ott nagyon kevés költséggel megváltoztatható.* Aztán pedig így fejezi be: »Ideálisabb egészségi állapotokat képzelni sem lehet, mint a várdombon levő intézet környékének talaja volna, ha elvezetnének onnan szennyvizet, mindeunemíí talaj-