Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-439
439. országos ülés 1899. április 12-én, szerdán. ,|| | magát kevésbbé védeni tudó, kevésbbé intelligens közönség a jogtalan kizsákmányolástól megóvassék. (Élénk helyeslés.) Szintén fontos a fizetésképtelen adósok káros hitelügyleteinek megtámadására vonatkozó törvény megalkotása, a mit különösen kereskedelmi körökben nagyon sürgetnek. Egyéb kérdésekre itt most nem terjeszkedem ki, csak azt említem meg, hogy a mennyiben azok a földmi'velés- és kereskedelemmel összefüggnek, mindenesetre t. kollegáimmal, a földmívelési és kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetértésben szándékozom e részben eljárni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel nagyjában vázoltam azt a tért, a melyen működni kívánok. Jól tudom, hogy itt csak a kereteket ismertettem, és hogy nem az a lényeges, hogy ezek a keretek egyáltalában betöltessenek, hanem a lényeges az, hogy miként töltetnek be. (Tetszés.) Ebben az irányban részlete?, programmot nem adhatok, mert hiszen ez annyi volna, mint a megfelelő javaslatokat előterjeszteni. Azonban az irányelvek egynémelyikét, a melyeket követni szándékozom, mégis kötelességemnek tartom a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Magától értetődik, t. ház, hogy minden törvénynek az élet szükségleteihez alkalmazkodni, hogy simulni kell a mi viszonyainkhoz, különösen a mi népünk sajátságaihoz, s hogy ennek megfelelően a történeti intézményeket is, a mennyiben azok a modern kor igényeinek megfelelőkké tehetők, meg kell óvni. Ezek mellett különösen hangsúlyozni kívánom azt, hogy részemről bizonyos ökonómiát tartok szükségesnek a törvényhozás terén. Én, t. ház, hogy nagy gondot akarok arra fordítani, hogy a szükséges eredményt a lehető legegyszerűbb, a lehető legolcsóbb eszközökkel érjük el. Olcsóknak kell az eszközöknek lenni nemcsak pénzbelileg, hanem a munka szempontjából is, mely az állam és az egyesek részéről az eredmény elérésére fordíttatik. Súlyt akarok fektetni a józan takarékosságra, a mi nem azt jelenti, hogy ott is takarékoskodni kell, a hol a czél elérése, — habár nagyobb befektetést — tesz szükségessé. De mindenesetre mellőzni kell mindent, a mi felesleges. Ebből a szempontból — nézetem szerint — mellőzni kell a törvényhozásban nevezetesen a törvények túlságos részletezését, a túlságos kazuigztikát, mellőzni kell az intézményekben a felesleges megkülönböztetéseket, mert ezek komplikálttá teszik a jogot és így alkalmazásában bizonytalanná, és meggátolják azt, hogy a nép köztudatába átmenjenek, és hogy így a népnek mintegy vérévé váljanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ide tartozik, t. ház, az is, hogy az intézményeket úgy kell megalkotni, hogy azok lehetőleg önmagukat tartsák, hogy ne kivülről jövő mesterséges módon tartassanak fenn, hanem már az intézmény magában hordja életképességét. (Helyeslés a jobboldalon) Visontai Soma : Vissza kell vonni a rossz rendeleteket, a miket kiadtak ! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Jól tudom, t. ház, hogy ezek általános elvek, és hogy minden attól függ, hogy ezek a részletekben miként vitetnek keresztül. A t. háznak remélem lesz módjában egy s más irányban megítélni, hogy vájjon igeiemet képes leszek-e beváltani. A mi, t. ház, az adminisztrácziőt illeti, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) erre nézve csak nagyon röviden, néhány szóval terjeszkedem ki. Már említettem, hogy a törvényhozásban bizonyos ökonómiát kell megtartani. Ez vonatkozik különösen arra is, hogy oly intézkedéseket kell tennünk, a melyek az adminiaztrácziót is lehetőleg egyszerűsítik. Az adrainisztráczió körében különben, a mennyiben ennek alakítása hatáskörömbe tartozik, feladatomnak fogom ismerni, hogy a jó, gyor?, szabatos adminisztráczió minél olcsóbb, minél egyszerűbb eszközökkel éressék el. A mi a bíróságoknak és az ügyészségeknek felügyeletét illeti, e részben a törvényhez szándékozom magamat tartani, annak szellemében fogom azt teljesíteni. (Halljuk! Halljuk! a ssélsé baloldalon.) Te hát érintetlenül kívánom hagyni a legnagyobb skrupulozitással a biróság függetlenségét. (Általános helyeslés.) Ellenben gyakorolni kívánom a felügyeletet abban az irányban, hogy az igazságszolgáltatás szabatos menete fentartassék, és a hol gyors segélyre van szükség, ott törvényben biztosított jogomnál fogva közvetlenül is szándékozom intézkedni. Magától értetődő, t. képviselőház, e mellett, hogy minden intézkedésemben a közérdeket kívánom kizárólag szem előtt tartani, s hogy minden irányban a legnagyobb igazsággal akarok eljárni, de egyszersmind méltányosan is. Talán nagvon sokat is öleltem fel beszédemben, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) és mégis a hiba talán nem engem terhel. Mert ha körűinézünk, a feladatok, melyek megoldandók, oly nagy számúak, és olyannyira sürgősek, hogy nehéz meghatározni, hogy melyiket kelljen előtérbe helyezni. És a föladatok megoldása minden irányban nagy nehézségekkel jár. Nagy körültekintést, nagy munkát, óvatosságot, de egyúttal bátorságot és erélyt is feltételez. Én, t. ház, ezen feladatokon sikeresen működni csak akkor vélek, és akkor remélek, ha a t. ház ezen irányomat, törekvéseimet nemcsak általában helyesli, hanem ha a t. ház tagjai engem bölcs tanácsukkal, tapasztalatukkal szívesek lesznek támogatni, hogy így feladatunkat közmegelégedésre oldhassuk meg. Ebben a reményben bátorkodom a költ52*
