Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-436

328 486. országos ölén 1S99. április 7-én, pénteken. az ellentállást felkeltse és fokozza. Ugy vagyunk ezzel a körültekintő eljárással, mint — hogy egy hétköznapi hasonlatot használjak — a szén­tüzelésnél a víz alkalmazásával. A vízzel nedve­sített szén égési képessége fokozódik, míg a víz nagy mértékben alkalmazva, a tüzet teljesen kioltja. T. képviselőház! Tudom már, mi lesz erre äz ellenvetés. Az, hogy a nemzeti állam kiépí­tésénél használt eme szelíd intézkedések is nagy visszahatást keltenének hazánk nem magyar ajkú lakosságánál, és így a közbéke megkívánja, hogy hazafias kívánságaiknak gátat vetve, a lassú előrehaladás útját kövessük. T. ház! Én a szélsőbaloldal tagja vagyok s a pást programmját híven szolgálni főtörek­vésem. (Helyeslés a szélső haloldalon.) De az érvényesítésibe szolgáló eszközök alkalmazásánál, inkább a szelídebb árnyalatnak vagyok híve. Madarász József: Elég rossz! (Derültség.) Boda Vilmos: Azt 16 évi képviselőségem ideje alatt mindig követni iparkodtam. A mi azonban a magyar nyelv terjesztését és a nemzeti állam kiépítésének nagy ügyét illeti, ott már a legszélsőbb határig mentem el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nincs szélső irány, a melyet követni, nincs eszköz, a melyet alkal­mazni szükségesnek nem tartok. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) És annyival nyugodtabban hódolok ez irány­nak, mert változatlan meggyőződésem az, hogy a szel id vagy határozottabb eszközök alkalmazá­sának teljesen egy a következménye. Az ellent­állás így is úgy is bekövetkezik, csakhogy míg az utóbbi a czélt biztosítja, az előbbi inkább az ellentállás fokozására alkalmas. (Igaz! Ügy van! a sz'ísö baloldalon.) Az én elvem az, hogy ez országban a magyar nyelvet minden lakosnak érteni tudni, használni és birni szükséges (He­lyeslés a szélső baloldalon.) és nem szabad olyan iskoláknak létezniök, a melyek ezzel ellentétes érdekeket szolgálnak. Madarász József; Be kell zárni! Boda Vilmos: Ám tartsák meg nem ma­gyar íijkú honfitársaink családi körükben anya­nyelvüket, de az állam nyelvét elsajátítani tartsák szükségesnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: Úgy van! Ez kötelesség! Boda Vilmos: És ha ez elv érvényesülé­sének a nemzetiségi féltékenykedésből útját állják, az állam hajtsa végre velük szemben akaratát minden módon és minden eszközzel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a magyar értelmiség megtanulhatta jórészben a német nyel­vet, mert azt szükségesnek tartotta, daczára annak, hogy az veszedelemmel járt, mert hiszen onnan indultak ki mindenha a magyar nyelv teljes elnyomására irányzott törekvések, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon!) ha a magyar föld­míves elküldheti gyermekét más vármegyékbe, messze fekvő idegen községekbe német szót tanulni és ezzel nemzetiségét nem látja veszé­lyeztetve, szeretném tudni, hogy miért nem jár­hatnak el magyarajkú honfitársaink is hasonló módon az állam nyelvével szemben, a mikor erre lépten-nyomon nagy szükségük van; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és ha ezt tenni bármi okból nem hajlandók, saját jól felfogott érdekükben az államnak őket erre alkalmas esz­közökkel kényszeríteni szükséges. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még csak egy körülményt kívánok felemlí­teni és azután levonom a szükséges következ­tetést. (Halljuk! Halljuk!) A magyar nyelv terjesztésére alkalmas eszközök túlóvatos alkal­mazásán kivííl főleg az az oka a haladás lassú­ságának, hogy a leányiskolákban alkalmazott módszernek nincsen meg a kellő eredménye. A fiú az elemi iskolában Ú^y a hogy elsajátítja az állam nyelvét, de a család nagy befolyásánál fogva főleg az anya az, a ki a magyarosodás­nak a legszivósabban elleutáll, különösen azon oknál fogva, mert a magyar nyelvben való jár­tassága jóval visszamarad a férfiakénál. No de talán az a nagy és üdvös eszme, a mely törvény­hozásilag felállíttatni rendelt új ezer népiskolá­nak a létrehozásában nyilvánul meg, talán ezen a téren is nagyobb eredményeket lesz képes felmutatni, ha ugyan a leánynövendékekkel szem­ben is a szükséges rendszabályok alkalmaztatni fognak. Csakhogy — és erre most kikérem a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ügyeimét egy pillanatra —- szűnjék meg végre az a vég­hetetlen alku minden iskola felállításánál. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Azt lehet mondani, hogy egyenesen az az irányzat került felszínre, hogy minden létesítendő állami iskolának a költ­ségei nagyon tekintélyes részben az illető köz­ségek nyakába varrassanak. Erre nézve nem szükséges eklatánsabb példát felhoznom, mint azt, hogy a mikor az állam ezer oly népiskola felállítását tervezi, illetve a törvényhozás azt elrendeli és egy pár száznak a felállítása tervez­tetik, már is e költségvetésben 50.000 forint irányoztatik elő oly czélból, hogy ezt majd annak idején a községek lesznek kénytelenek kiizzadni. Ha az állam iskolákat állít fel, fedezze azoknak költségeit is, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és az amúgy is nagyon igénybe vett községek nyakába, a mennyire csak lehet, új terheket ne varrjon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Nem akarom a szíves figyelmet továbbra is igénybe venni, hanem egyszerűen kijelentem, hogy a költségvetést pártállásomból kifolyólag nem fogadom el. (He­lyeslés a szélső baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents