Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

(gg4 435. országos ülés 1899. április 6-án, csfit5rt3k5ii. ház előtt lefolyt, s a mely a képviselő urak előtt is ismeretes. Az affér a jelentésben részletesen le van irva. A nyomozás ez ügyben megtartatván, a törvényszék a királyi ügyész indítványára csak a büntetőtörvényköny 171. §-ában ütköző vétség, illetve btíntett miatt tartotta fenn a vádat Olay Lajos képviselő úr ellen, míg Pichler Győző képviselő árra és Dienes Mártonra nézve a vádat elejtette. (Zaj. Elnök csenget.) A mentelmi bizottság ennélfogva a bíróság kívánságához képest a t. háznak Olay Lajos képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba a büntető törvénykönyv 171. §-ába ütköző azon vétség miatt, hogy az ifjúságot az egyetemen vétség, illetve btíntett elkövetésére ismételten felhívta és ezen alapon indíttatott meg ellene az eljárás. Kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kíván még valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen!) A képviselőház a mentelmi bizottság javaslalát elfogadta. Következik ugyancsak a mentelmi bizottság javaslata (írom. 515) Sima Ferencz képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadói T. ház! Aradi Kálmán rendőrfelügyelő becsületsértés, illetve a hatóság ellen erőszakoskodás miatt vádat emelt Sima Ferencz képviselő úr ellen. Ennek folytán Sima Ferencz képviselő úr mentelmi joga annak idejében a t. házban felfüggesztetett, de a bíróság a hatóság elleni erőszakot fenforogni nem látta; erre nézve megszüntette a büntető eljárást, de a becsületsértés ismérveit vélte a tényállásban feltalálni, és ezért illetékesség szempontjából a szentesi királyi járásbírósághoz tevén át az ügyet, e járásbíróság saját hatáskörében újból kéri a mentelmi jog felfüggesztését. Az egész dolog, a melyet itt becsületsértés jellegével kivan a bíróság felruházni, abban áll, hogy Sima Ferencz képviselőtársunk a házi jog szentségét védte meg akkor, midőn az illető közeg magánlakásából távozni nem akarván, őt a távozásra felszólította és azért a mentelmi bizottság azon véleményben van, hogy ez ü«y folytatásában zaklatás foglaltatik, azt javasolja a t. háznak, hogy a jelen esetben a képviselő úr mentelmi jogát ne méltóztassék felfüggeszteni. Ajánlom a bizottság javaslatát elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Senkisem!) Ha senkisem kivan szólni, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen, vagy nem ? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, és a jelen esetben Sima Ferencz képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik ugyancsak a mentelmi bizottság javaslata (írom. 516) Sima Ferencz képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadd: Sima Ferencz képviselőtársunk múlt évi április 18-án levelet intézett a t. ház elnökéhez, a melyben bejelentette, hogy ő mentelmi jogát a bíróság eljárása által megsértve találja A levél véleményadás végett kiadatván a mentelmi bizottságnak, ez meghozatta az illető bíínfenyítő iratokat, és azokból a következő tényállást konstruálta: Szathmáry Ede szentesi ügyvéd rágalmazás miatt vádat emelt Sima Ferencz képviselő ellen, a mennyiben ez az ügyvédi kamaránál oly feljelentést tett ellene, a mely ha valódinak igazoltatott volna be, a bűnvádi eljárás megindítására lett volna alkalmas, és a mely feljelentés alaptalannak ítéltetett. Ez ügyből kifolyólag a szegedi királyi törvényszék megkereste a budapesti vizsgálóbírót Sima Ferencz képviselő úr kihallgatása végett. Sima Ferencz képviselő itt háromszor idéztetett meg kihallgatásra, miután már előbb a ház mentelmi jogát felfüggesztette volt, de mindannyiszor nem jelent meg. Erre negyedszer a vizsgálóbíró őt azzal a fenyegetéssel idézte meg, hogy meg nem jelenése esetén elővezettetése iránt fog intézkedni. Erre Sima Ferencz képviselő úr meg is jelent és ki is hallgattatott. Miután az eljárási szabályok, különösen azon szabályok, a melyek 1892-ben az igazság-ügy miniszter úr által a bíróságoknak, mint ideiglenesen elfogadható és gyakorlatilag tényleg fennálló szabályok ajánltattak, a vizsgálóbírónak említett eljárására jogot adtak, mert a kérdéses szabály 39. §-a azt rendeli, hogy írásban idéztetik a vádlott, és hogyha meg nem jelenik és elmaradását nem igazolja, úgy jogában van a vizsgálóbírónak a vádlott elővezettetése iránt intézkedni; miután, mondom, a vizsgálóbíró e szellemben járt el: a mentelmi bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy a jelen esetbeu sem a törvény, sem a törvényes gyakorlat meg nem sértettek, s azért nem forog fenn szüksége annak, hogy a mentelmi jog megsértése miatt a t. ház intézkedjék. Ajánlom a bizottság javaslatát elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök* Kiván-e valaki a jelentéshez szólani? (Senkisem.) Ha senkisem kivan szólani, úgy felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát, igen, vagy nem? (Igen!) A ház elfogadja a bizottság javaslatát, és