Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-434

264 484. országos ülés 1899. április 5-én, szerdán. hogy, ha tekintetbe veszszük, hogy 274.257,500 forint az az összeg, a melyet részint a pénzügyminisztérium, részint pedig a kereskedelmi tárcza mint felesleget a többi tárezáknak dotálására és a köztehernek, állami adósságoknak sth. fedezésérefordít, és ha ezen 274 millió és több százezer forintnak nagy összegét veszszük, és azt tapasztaljak, hogy ebből az összegből csak 2*6°/o fordíttatik földmívelési czélokra, míg ellenben Horvátországnak beladminisztrácziójára 313°/o, és a penzióba ment miniszter uraknak és más, ezekhez hasonló uraknak évi penziójára 3*38°/o fordíttatik, (Mozgás a szélső baloldalon.) akkor nem lehetünk megelégedve azzal, hogy az összes minisztériumok által megtakarított 264 millió forintból csak hétmillió fordíttatik a földmívelési ügyek előmozdítására. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt kérdezem én, hogy mekkora ez az összeg ahhoz a megterheltetéshez képest, a mivel ez a szegény magyar föld meg van terhelve? És nehogy azok az urak, — a kik általában véve a nemzetnek azon tagjait, a kik a földmívelés érdekeinek előbbremozdítására folytonosan felszólalnak, mosolyogva hallgatják, s azt mondják, hogy csupán hangzatos szavak azok, midőn mi szegény földmívelők a merkantilistákkal szemben panaszkodunk, hogy milyen szánalmas helyzetben vagyunk, — nehogy ezek az urak azt mondják, hogy csak nagyítással élünk és igyekezünk a mi bajainkat felfújni, én statisztikai adatokat akarok felmutatni, hogy milyen összeggel és mikép van ez a szegény magyar föld megterhelve. (Halljuk/ Halljuk!) Először is 35,800.000 forint földadót fizetünk, ezután 10,700.000 forint általános jövedelmi pótadót, azután fizetünk 4,700.000 forint másodosztályú kereseti adót. Ennek a kereseti adónak az általános jövedelmi pótadója fejében fizetünk 1,400.< 00 forintot. Azután ha csak 30°/o-Ot számítunk arra, a mennyit diametraliter a községek és a városok pótadó fejében kivetnek, akkor pótadó fejében fizetünk 5,110.000 forintot. Pedig azt mindnyájan tudjuk, hogy ez a harmincz perczent nem felel meg a valóságnak, mert egyre-másra lehet azt venni, hogy 50°/o pótadót fizetünk a községek és városok adminisztrácziójára. Mert vannak olyan községek, a hol 120°/o-ra is felemelkedik a pótadó és ezt tűri a belügyminiszter úr és tűrte évtizedeken keresztül, holott a törvényben világosan benne van, hogy 100°/o-nál nagyobb nem lehet a pótadó. Ezen tételek összesen 63.700.000 forintot tesznek ki. Már most ezen 63,700.000 forint évi terhet, ha öt perczenttel tőkésítem, mert hiszen úgy kell venni, mintha bizonyos tőkének a járuléka volna ez a 63,700.000 forint, akkor 1275 millió forint az a tőke, a mely után évenkint az ötperczentes kamatot fizetjük az állami adminisztrácziónak. Azt pedig megint feltétlenül kiszámíthatjuk és megtudhatjuk a kereskedelmi és más egyéb statisztikai adatokból, hogy 215 millió forint az a személyes hitel, a melyet kizárólag a földbirtokosok élveznek. A betáblázott hitelt még világosabban és egész határozottsággal krajczárszámra megállapíthatjuk, az 1179 millió forint; tehát összesen részint az a tőke, a mely után az államnak adózunk, részint az a töke, a mely a betáblázott terheket képviseli, részint a személyes hitelt képviselő tőke összesen 2669 millió forint. Ezenkívül vannak még az egyház részéről való megterheltetések, a vízszabályozási megterheltetések, a megyei közutakra vonatkozó megterheltetések és még azon megterheltetések, melyeket a viczinális vasutak az érdekeltekre rónak. Én, t. ház, ezt numerusokban nem tudom kifejezni, de hogy ez is egy nagy összeget képvisel, azt el lehet képzelni. Maga ez a 2669 millió forint olyan szédítő Összeg, a mely önkénytelenül is azt juttatja eszembe, hogyha így haladunk a földnek megterheítetésével, akkor nemcsak arról kell gondoskodni a t. miniszter úrnak, hogy milyen arabus ménlovak jöjjenek be az országba, de külön arabs számokat kell behoznia, hogy ezekkel leírhassuk azt a terhet, a melylyel a magyarországi földek meg vannak terhelve. (Igaz! Úgy van! Derültség a szélső báloldalon.) Már most lássuk azt, hogy evvel a teherrel szemben mi a mi aktívánk ? A magyar föld összesen ér a tudósok kiszámítása szerint 5500 millió forintot, Tehát ennek az 5500 millió forintnak 485 százaléka terheli a magyar földet. De t. ház, nein számítom az államadósságokat, hanem egyszerűen csak azt konstatálom, hogy miután körülbelül egy harmadrésze a magyarországi földbirtokoknak kötött, tehát egy nagy része nem viseli ezt a terhet, (Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor bátran mondhatom, hogy 60 vagy 70 perczent az a teher, mely a földbirtokot sújtja és nyomja. Bátran merem állítani, t. ház, hogy nincsen Európának egyetlenegy talpalatnyi földje, a melyen annyi teher feküdne, mint a magyar földön. És mégis tapasztaljuk, hogy úgy bánnak ezzel a földdel és annak a munkásaival, mintha ennek a magyar gazdaközönségnek és ennek a szegény magyar földnek halálos ellenségei volnának; pedig nem lehet tagadni, hogy 75 százaléka a magyar népnek földmunkából él; azt sem lehet tagadni, hogy 30 év óta a földnek tiszta jövedelme, hozadéka alig szaporodott, sőt be tudnám az ellenkezőjét bizonyítani, hogy apadt, legalább is 25—30 százalékkal apadt a földnek hozadéka 30 év óta. És mégis hogy áll a dolog? Az 1897. évhez képest, mikor a magyar alkotmánynak első hajnala felderűit a Bach-korszak után, 1866, évhez képest 61*5o/o-kal szaporodott