Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-433

483. országos ülés 1899. márczlus 2á-én, pénteken. 255 termékek gyártása pedig még teljesen gyermekkorát éri és fejletlen. A vidék főterménye a burgonya. A mezőgazdasági szeszipar fejletlen voltánál fogva s a miatt, hogy a szeszadótörvény ezen iparnak nem elegendő kedvezményt nyújt, alig enged kilátást arra, hogy a kellő jövedelmetprodukálja. Ha még hozzáveszem az Amerika felé gravitáló tömeges kivándorlást, a mely a munkaerő lényeges csökkenését s így megdrágulását vonja maga után ott, ahonnan eddig Magyarország magát a szükséges munkással ellátta volt, akkor teljes a gazdaságilag eléggé szomorú kép, a melyet a felföld nyújt. Az egyedül vigasztaló ily viszonyok közt az a már említettem tudat, hogy a földmívelésügyi miniszter úr bölcs mérlegelésével az általa megismert körülményeknek, erős kézzel kíván az állapotokon javítani, az államháztartásunk keretén belül lehetséges pénzáldozatoktól vissza nem riadva. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert sorban vévén az általam felhozottakat, azok mindegyikére falálunk a költségvetésben intézkedéseket, az erdőkezelés és beerdősítések állami felügyelete újonnan rendszeresítetett, s ha meggondoljuk, mennyi kopár terület újíttatott meg már eddig is az erdőfelügyelőségek áldásos intézményének következtében, az ezekre szánt költségtöbbletet csak örömmel üdvözölhetjük; az állattenyésztés terén az apaállatok beszerzése s kiosztása már eddig is áldásosnak bizonyult, úgy, hogy nemlehet elzárkózni, — ha a helyzetet javítani akarjuk — a kölségvetésbe felvett többlettől. Őszinte elismeréssel kell adóznunk a miniszter úrnak továbbá akkor, a midőn a felvidéknek az ország többi részétől annyira elütő követelményeit felismerve, magát egyenlőre egy földmívesiskolának a felföldön leendő létesítésére elhatározta. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezen intézkedésével letette az alapot a felvidék gazdasági újjáalakítására, mert ezáltal lehetővé fogja tenni azt, hogy a felvidék gazdasági viszonyaihoz illő, ott a megkívántató termelési ágakat meghonosító s folytató gazdaosztály megteremtessék. Természetszerű, hogy ez az egy tanintézet elegendő nem lesz, de meg vagyok győződve felőle, hogy a mikép a miniszter úr helyesen ítélte meg ez intézkedés szükséges voltát, t

úgy nem fog egy helyesnek bizonyuló intézmény továbbfejlesztése elől kitérni. A felvidékié különösen nagy csapásként nehezedik a túlságos talajvíz, a melyhez még a csapadékok nagy mennyisége járulván, a lecsapolásokat és az alagcsövezést mindenütt nagyon szükségessé teszi. Igen helyes intézkedésnek kell tehát tekinteni a kulturmóraökségek czélba vett szaporítását, mert ezen intézmény különösen a felvidéken igen áldásosnak bizonyult s hivatva van teljesen terméketlen és kihasználatlan földterületeket a mezőgazdasági kultúrának visszaadni s ezáltal úgy a tulajdonosok vagyonát növelni, mint az államnak adóbevételeit tetemesen emelni. Az állategészségügy javítása csakis az egész intézmény államosítása által lesz majd elérhető, e azért abbeli reményemnek bátran kifejezést adhatok, hogy erre nézve javaslatait a t. miniszter úr mentől hamarabb a t. ház elé fogja terjeszteni. A burgonyatermeléssel összefüggő szeszgyártás a pénzügyi tárcza keretébe tartozván, erről ez alkalommal bővebben nem nyilatkozom, mégis igen kívánatosnak tartanám, ha — tekintettel a burgonyatermelésnek az egész felvidékre kiterjedő nagy fontosságára,a mezőgazdasági szeszfőzdék sorsára, különösen tekintve az azoknak a gyáriparral szemben adandó kedvezményeket, valamint a kisebb adótétel mellett termelhető szesz arányosabb kiosztását —• a t. miniszter úr jótékony befolyását érvényesítené. Meg vagyok felőle győződve, hogy a költségvetésbe felvett intézkedések s az ezekből a jövőben természetszerű következményekép folyó ténykedések egy egész országrész felvirulását segítvén elő, természetes védgátat építenek a kivándorlás elé, mert ismeretes mindnyájunk előtt az, hogy a nép alsó rétegében a jólét erősíti meg a legmaradandóbban az »itt élned, halnod kell« elvét. S én hiszem, hogy a t. miniszter úr, a ki a ruthén nép érdekében oly nemes mozgalmat indított meg, nem fog késni egy egész országrész népessége érdekében, a mikor azt e hazának megmentheti, már tett s most czélba vett intézkedéseinek továbbfejlesztésével. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen biztos reményben és elismerésével a már történteknek, a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk tetszés és éljenzés a jobboldalon. Szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: T. ház! Miután még többen vannak a tételhez szólásra följegyezve, s miután az igazságügyminiszter úr válasza is napirendre van tíízve, azt javaslom, hogy a tanácskozást ne folytassuk, hanem ennek folytatását a legközelebbi ülés napirendjére tűzzük. (Helyeslés.) Egyúttal, mielőtt a válaszra áttérnénk, javaslatot óhajtok tenni a ház legközelebbi ülésére nézve. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy járuljon a képviselőház hozzá, hogy miután holnap ünnep van, (Halljuk! Halljuk!) húsvét utáni szerdán, vagyis április hó 5-én tartassák a legközelebbi ülés, Méltóztatnak elfogadni? (Helyeslés.) Akkor ezt, mint a ház határozatát jelentem ki. A napirendre nézve pedig javaslanám, hogy méltóztassék az április 5-én tartandó ülés napirendjére a földmívelési költségvetés tárgyalásának folytatását, valamint a vallás- és közoktatásügyi tár-