Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-433

244 488. országos ölés 1869. márerins 24-én, pénteken. gátja a szövetkezeti ügy intézményét, a melyre vonatkozólag a kellő előtanulmányi munkálatokat folytatják, s e részben egy nagy és nevezetes jövőnek zsendülését lehet várni gazdásági életünk terén, mert e szövetkezeti ügy lesz hivatva arra, hogy úgy a termelők érdekeinek megvédése, a termények jobb értékesítése, mint az utolsó időkben sokszor említett gabonauzsora megszüntetése tekintetében egy hatályos lépéssel vigye előre gazdasági érdekeinket. Órákig el lehetne beszélni arról, hogy a szövetkezeti intézmény (Halljuk! Halljuk!) gazdasági életünkben mily nagy szerepet játszik, de sokkal jobban ismert és sokkal jobban tárgyalva volt a szövetkezeti ügy kérdése, mintsem hogy szükséges lenne e tárgygyal ma hossza sabban foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Csak egész röviden akarok a szövetkezeti intézményre rámutatni, mint olyanra, mely a földmívelésügyi miniszter figyelmét elsősorban lekötötte, (Altalános helyeslés.) mint a melyre a költségvetés keretén belül s a gazdaközönség érdekeinek megfelelően kellő gondot fordít, s melytől a kellő áldozatokat nem sajnálja. (Helyeslés.) Az új termelési ágazatok segélyezése terén a kender- és lentermelés országos fejlesztésének, valamint a mintagazdaságok segélyezésének érintésével körülbelül kimerítettem volna azokat a tételeket, a melyek e czímen a tärcza költségvetésének keretében fel vannak véve. E helyen kel] különben még megemlítenem azt is, hogy a párisi kiállítás költségeire, a melyre 94.000 forint volt eddig felvéve, még 100.000 forint fog fordíttatni, és hogy ezen a kiállításon gazdaságunk két irányban lesz képviselve s fogja a külfölddel megismertetni állapotainkat, tudniillik ló- és szarvasmarhatenyésztésünk bemutatásával. E két gazdasági irány az, a melylyel ott bátran szerepelhetünk s a melyek tekintetében a versenyt is kiáll hatjuk a külfölddel, s a mely gazdasági irányok a külföld felé nekünk jó elhelyezési területet biztosítanak. A mezőgazdasági statisztika költségére jelentékeny összeg vétetett fel és gondoskodás történt arra vonatkozólag, hogy a statisztikai adatok egybefoglalásánál necsak szorosan a számszerű adatokkal foglalkozó egyének, hanem a gazdasági életet is ismerő szakközegek alkalmaztassanak. A gazdasági statisztika nagy szerepet tölt be egész mezőgazdasági életünk terén, mert hiszen egybeállításai adják meg a kellő áttekintést arra, hogy milyen mértékben űzetnek az országban az egyes gazdasági átrak, milyenek voltak a termésviszonyaink, és körülbelül milyenek lehetnek kilátásaink, hogy tudniillik az adott körülmények és a meglevő számadatok szerint gazdasági életünkben milyen irányú változásokat várhatunk. Nevezetes adatgyűjtemény áll a földmívelésügyi táreza rendelkezésére, a mely az 1895 : VIII. törvényczikk rendelkezései alapján állíttatott egybe, és a mely adatoknak egybefoglalásaként a harmadik kötet is megjelent. Az első kötet a községenként! mezőgazdasági igazgatásról szól, és kimutatja, hogy hány gazdaság kezeltetett házilag Magyarországon, mennyi haszonbérileg, mekkorák a haszonélvezeti birtokok, mennyi a házi állatok száma és tartalmaz a gazdasági élet körébe vágó egyéb adatokat. A második a gazdasági czímtárt, (Halljuk! Halljuk!) a harmadik pedig a termés-statisztikát foglalja magában, de még feldolgozás alatt állanak az adatok, a melyek szocziális szempontból igen fontosak, és a melyeknek a feldolgozására a czélnak megfelelő jelentékeny összegről a költségvetésben gondoskodás történt. Munkásügyünk örvendetes irányban halad előre (Halljuk! Halljuk!) és a szövetkezeti intézménynek mennél inkább való megismertetése, népszerűvé tétele, a munkások segélyalapjának megteremtése és a meglevőknek részben való támogatása a legnagyobb valószínűség szerint áldásos hatású lesz. (Helyeslés.) A munkásügy egy jelentékeny részének, a felvidéki munkáskérdés rendezésének valósítása mindinkább közeledik a megoldás felé, és bár újításokkal nem találkozunk, de miután a meglevő intézkedések hasznos eredményt mutatnak fel, jövőben is a kormány tevékenysége azon az úton fog haladni, a melyet a múltak hasznosnak bizonyítottak és a mely ott a kisbérlet behozatalát és a Felvidék népének mindinkább az állattenyésztés felé való terelését tűzi ki ezélál. (Helyeslés.) A meteorológiai intézetről csak annyit jegyezhetünk meg, hogy miután a csapadékmennyiség ismerete fontos momentum gazdasági életünk fejlődésében, 150 új csapadékmérő állomás állíttatott fel, a melyek hivatva lesznek majd pontosabb adatokkal szolgálni mezőgazdaságunknak arra nézve, hogy a csapadékmennyiség eloszlásának ismerete által gazdasági fejlődésünk milyen irányban volna fokozható. (Halljuk ! Halljuk!) Végűi még a selyemtenyésztés kérdéséről akarok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Ez is egyike azon kérdéseknek, a melyek szélesebb körű érdeklődést kell hogy keltsenek maguk iránt, mert hiszen ha van valamely gazdasági ág, úgy ez az, a mely legelső sorban olyan munkásoknak ád kenyeret, a kiknek vagy az életkor, vagy családi és egyéb körülményeik nem engedik meg, hogy a háztól távolabb vivő gazdasági dolgokkal foglalkozzanak. Ez idő szerint, illetve a lefolyt évben Magyarországon 2651 községben örvendett már közkedveltségnek a selyemtenyésztés. A statisztika 86.000 családtagot mutat ki mint olyat, mely a selyemtenyésztéssel foglal-