Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-433

48$. országos ülés 1899. márcclua 24-én, pénteken. g^i az állam részéről megfelelő kárpótlásban része­süljenek. (Helyeslés.) Ennek az elvnek — ha nem is törvényből kifolyólag, de méltányossági szem­pontból — azzal tesz eleget a földmívelésügyi miniszter úr, hogy a gümo kor-esetekre felvett 150.000 forint megtakarításból e czélra is 30.000 forintot fordít. Bár állattenyésztésünk érdekébén nagyobb áldozatot nem hozunk, mégis a rendel­kezésre álló eszközükkel fokozottabb mértékben igyekszünk elérni állattenyésztésünk emelését, úgy, a hogy az a meglevő keretek és pénzügyi erőnkhöz képest lehetséges. A tizennégy kerületi felügyelőség négy újjal szaporíttatik. Ezen ke­rületi felügyelőségek szaporítása lehetővé teszi azt, hogy a kerületi felügyelök többször és be hatóbban érintkezvén az ország gazdaközönsógé­vel, azok részére úgy a kellő felvilágosításokat megadhassák, mint hatékonyan közreműködhes­senek arra, hogy az állattenyésztés érdekében elrendelt intézkedéseknek érvény szereztessék. (Igaz! a jobboldalon.) A felügyelőségek útján, a melyeket a közönség mindinkább vesz igénybe, és a melyek hasznosságáról az állattenyésztő gazdaközönség mindinkább meggyőződést szerez, a múlt év folyamán 3000 darab apaállat osz­tatott ki a köztenyésztés czéljaira részint meg­levő országos, részint import útján beszerzett állatállományból. Ezen 3000 darab apaállat közül 1600 bika s 1400 kan osztatott ki. Remélhető, hogy a felügyelőségek emelkedése által ezen szám jelentékenyen növekedni fog. Ez nevezetes befolyással bir az állattenyésztésre, annyival inkább, mert a gondosság, óvatosság és előre­látás mindinkább kedvet ad állattenyésztőinknek arra, hogy helyes irányba terelve az állattenyész­tési forgalmunkat, abból egy hasznos, egészséges és jelentékeny jövedelmi forrást teremtsenek; s ezeket figyelembe véve, lassacskán el fogjuk érni azt az időpontot, midőn az ország egyes vidékei egyöntetű állatállománynyal fognak birni, s ezáltal úgy a kivitel, mint a beltermelés for­galma jelentékenyen növekedni fog. A tenyészállatvásárok czéljaira és tenyész­állatok díjazására jelentékeny összeg vétetett fel s csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy itt úgy a bevételi, mint a kiadási rovatnál körülbelül 200.000 forintnyi emelkedés mutatkozik, de ezen két tétel, a bevétel és a kiadás megfelelő pénzügyi mű­veletek által egymást kellően fedezi. Az állattenyésztéssel szoros összefüggésben áll a tejgazdaság emelése, a mely Magyar­országon annál is inkább nevezetes gazdálkodási ágat képez, mert egyike azon gazdasági foglal­kozásoknak, melyek a legszorosabb értelemben a kisgazdákat érintik, kik a legnagyobb számban vannak az országban, és kik legelső sorban szo­rulnak állami támogatásra, hogy felvirágoztatásuk minden úton-módon és minden eszközzel lehetővé KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXI. KÖTET. tétessék. A tejgazdaság berendezésénél a leg­figyelemreméltóbb köiälmény a szövetkezeti intéz­mény megalapítása, a mely Magyarországon a szövetkezeti intézmények közt talán leginkább kapott lábra s leghamarabb kedveltetett meg. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Azon millióknak, kik eltűnnek a nagy gazdasági életben, krajczáronként összeszedett és Összegyűjtött haszna az, a mi jelen­tékenynyé és nagyfontosságúvá teszi. A tej­szövetkezetek nemcsak a tej értékesítése szem­pontjából, de állattenyésztési Szempontból is nagy figyelmet érdemelnek, mert hiszen a vagyon­szerzésnek mindinkább megnyilvánuló jelensége oda fogja tereim szegényebb gazdaközöuségiinket, hogy az állattenyésztés emelése felé fordítsák figyelmüket. Akkor azonban, a mikor az állam a tejgazdasági intézmény emelésével állattenyész­tésünk emelésére is nagy gondot fordít, köteles­sége megragadni minden alkalmat, hogy ezt a jövőre is biztosítsa. A jövőre való ilyen biz­tosítás nyilvánul a költségvetés azon tételében, a mely a szakértő személyzet kiképzéséről gon­doskodik. A fennálló Széchenyi-mintaintézet min­tájára még egy új tejgazdásági munkásképző iskolának a felállítása van tervbe véve, továbbá a vándortanfolyam intézményének a fejlesztése és a vándor vaj mestereknek minél nagyobb szám­ban való szétküldése: ezek körülbelül a lénye­gesebb momentumok, a melyekkel úgy állat­tenyésztésünk, mint tejgazdaságunk emelése érdekében az állam részérői földmívelésügyi tárcza keretén belül a kellő gondoskodás megtétetett. Ugyancsak a kisembert, . . . Meszlény Lajos: A kollégát! (Élénk derültség.) Pap Géza előadó: . . • tehát a milliókat érdeklő másik nevezetes intézkedése a költség­vetésnek az, a hol a gödöllői baromfitelepekre fektetett tételek vannak előirányozva. A gödöllői baromfitelep lenne hivatva arra, hogy az ország­ban szakértő baromfitenyésztőket képeznének, hogy felvilágosítanák a községek lakóit arról, mily nagy anyagi kincs rejlik a baromfitenyész­tés gondos művelésében, és vidékenkint a már meglevő hat fióktelepen kivtíl czélszeríí volna még több oly telepnek a létesítése, a mely vi­dékek szerint egyöntetű és egy fajhoz tartozó baromfi tenyésztését és szaporítását czélozza. Kicsiny és elenyésző értékű dolognak látszik az egész baromfikérdés, de csak azért, mert minálunk tulajdonképen még nem tért rá a szegényebb munkásnép erre a térre. A baromfi haszna mil­liókban fejezhető ki, milliókban úgy a tojás­kivitelben, mint a leölt állatok kivitelében; és ez az ág az, a mely a kisgazdáknál hogyha kellő talajra talál, nincs kitéve sok más oly körülménynek, a mely a gazdasági árhullámzás nehéz és súlyos terhei alatt áll, (Úgy van!) és 31

Next

/
Thumbnails
Contents