Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-433

433. országos ülés 1899. márczina 24-én, pénteken 239 Dedovics György jegyző (olvassa).- Rendes bevételek 218.000 forint. Elnök: Megszavaztatik Dedovics György jegyző (olvassa): Aldunai magyar királyi hajózási hatóság. Rendes kiadások, XIX. fejezet, 15 czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 14. czím. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 50.562 forint. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- Dologi kiadások 55.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes bevételek 320.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások, Ví. fejezet, 9. ezím. Rendes kiadások 1,117,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa) .• A tárezát terhelő kölcsönök. Rendes kiadások, IX. fejezet, 3. czím. Rendes kiadások. Kamatok 186.968 forint. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Tőketörlesztés 37.889 forint. Elnök : Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Kezelési és egyéb költségek 231 forint. Elnök : Megszavaztatik. Ezzel a kereskedelemügyi minisztérium költségvetése letárgyaltatván, következik most már a Vaskapu-szabályozás folyó évi költségelőirányzata (írom. 483). Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: A pénzügyi bizottság megbízásából kérem a t. házat, méltóztassék a kereskedelemügyi miniszter úr jelentését az aldunai Vaskapu-szabályozás 1899. évi költségelőirányzatáról tudomást venni és a megfelelő összeget megszavazni. Elnök: Van-e valaki, a ki a jelentéshez szólni kivan? Ha nincs, úgy a pénzügyi bizottság jelentését elfogadottnak jelentem ki. Következik a képviselőház közgazdasági bizottságának jelentése, (írom. 457, 573, 593) a királyi központi statisztikai hivatal 1899. évi költségelőirányzatát illetőleg. Kivan valaki a jelentéshez szólani? Ha senki szólani nem kivan, kimondom, hogy a ház a bizottság jelentését tudomásul veszi és hasonló czélból a főrendiházzal közli. így most már a kereskedelmi tárcza költségvetésének tárgyalása befejeztetvén, (Élénk éljenzés.) áttérünk (írom. 479) a földmívelésügyi tárcza 1899. évi költségvetésére. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Pap Géza, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az állami költségvetésnek a földmívelésügyi tárczára vonatkozó része az, mely az ország lakóinak vagyonosodási érdekeit legszélesebb körben érinti és képét adja annak, hogy e vagyonosodási érdekeket mily mértékben istápolja, illetőleg fedi az állami gondoskodás. E gondoskodás mikéntisége és nagysága a mérő annak megítélésére, — természetesen az állam pénzügyi viszonyainak figyelembevételével, — hogy az állam e részben ráháruló kötelezettségének megfelel-e. Röviden, czímenként mutatok rá, hogy mezőgazdasági életünkben mily anyagi áldozattal és mily gondoskodó figyelemmel vesz, részt az állami tevékenység. Igyekezni fogok, t. ház, az egész pontos számadatok tételenkénti megnevezésének kerülésével, röviden mutatni rá azokra a különbözeti összegekre, a melyek az 1899. évi költségvetésben a tárcza keretében tételenként és czímenként felvétettek. (Ralijuk! Halljuk!) Az 1899. évre 19,767.585 forint az a rendes kiadási összeg, mely a földmívelésügyi költségvetésbe felvétetett. Nem akarom czímenként és fejezetenként kiemelni az összegeket, mert talán ez túlságos hosszúra nyújtaná az előadás keretét. (Halljuk! Halljuk!) De különben is a költségvetés részletesen feltünteti az összegeket, és csupán kivonatosan igyekszem rámutatni azokra a főbb vonásokra, a melyek figyelmet érdemelnek. A rendes kiadások, a nyugdíjak, a tárczát terhelő kölcsönök, az átmeneti kiadások és beruházási tételek czíme alatt az 1899. évben 2,247.478 forintnyi többlet mutatkozik; a bevételeknél 1,914.494 forint. Végeredményben tehát a költségtöbblet, mely az államkincstárra mint nagyobb megterheltetés hárul, 322.984 forint. Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk azon költségeket, a melyek szerepelnek az építkezések czíme alatt, és az üzemi tiszta bevételi többleteket is figyelembe veszsziik, melyek ugyancsak e tárcza költségvetésének keretében találnak alkalmazást, akkor, kitűnik, hogy a tulajdonképeni hitelemelkedés e tárczáuál 1,075.536 forint. Ezek rövid előadása után legyen szabad reátérnem igen röviden a tárcza egyes tételeire. Elsősorban az erdőmívelés az, mely az állami költségvetésben mint egyik legjelentékenyebb tétel szerepel 5,119.425 forinttal. Az erdők Magyarország nagy nemzeti kincsét képezik, nemcsak nagyságuknál és értéküknél fogva, hanem azon nemzeti hivatásnál fogva is, mely politikai életünkben nevezetes tényezőt képvisel. A költségvetés keretén belül gondos figyelemmel