Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-432

228 482. országos ülés 1899. márezins 23-án, csütörtökön. mialatt egyes apróbb, vagy nagyobb dolgokban intézkedéseimet már ismerik, akkor bizonyos ellenőrzési pontokat adtam volna rendelkezésre, melyekből irányomat a törvényhozás inkább megmagyarázhatta volna. így értettem csak szavaimat. Továbbá, bocsásson meg t. képviselőtársam, de azon felfogás ellen, mintha én a móltat akár a vasúti politika dolgában, akár más tekintetben elítéltem volna, tiltakoznom kell. Ellenkezőleg. Én elődeimnek érdemeit s különösen legutóbbi tisztelt elődömnek több kérdésben tett intézkedéseit hálás elismeréssel emeltem ki. (Úgy van! jobbról.) De igenis vannak olyan dolgok, mint például, hogy egyet említsek, a viczinális vasutak ügye, melyekre nézve, bár ő nem nyilatkozott, meg vagyok győződve, hogy szintén osztozik nézetemben, ezekre vonatkozólag a tapasztalatok alapján a hiányokat feltártam, ezekre né^ve igénytelen nézetemet elmondottam. De ez nem azt jelenti, hogy ezáltal elítélem a múltat, (Helyeslés jobbról.) mert azt hiszem, évek óta minden párt egyetért abban, hogy ezt a törvényt reformálni kell. (Helyeslés.) Most már ezek előadása után engedje meg a t. ház, hogy az egyenesen hozzám intézett kérdésekre válaszoljak, és ezzel befejezzem felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk!) A legfontosabb kérdés mindenesetre az, melyet Kossuth Ferencz t. képviselőtársam intézett hozzám az Ausztriával való közgazdasági viszony tekintetében. Miután ő kiemelte azt, hogy a mostani provizórium és a később tárgyalandó törvényjavaslat alapján 1903-ig, illetőleg 1904-ig a rendelkezés egyenesen a recziproczitás elvére van fektetve, azt kérdezte, mit tesz a kormány abban az esetben, ha Ausztria a recziproczitást megszegné, vagy nem teljesítené? Bocsánatot kérek, a kormány álláspontja e tekintetben határozottan a recziproczitásra van fektetve, így tehát mi mindent elkövetünk, hogy e tekintetben a kérdés Ausztria részéről is megfelelő kötelező intézkedések útján ily módon oldassék meg. Tehát nem beszélhetünk előre oly módon, mintha a túlsó félről a mala fides-t tételezhetnők fel; ellenkezőleg, a bona fides a túlsó oldalon is teljes mértékben meglévén, egész politikánkat erre fektetjük, és azt hiszem, hogy e tekintetben nem fogunk csalódni. (Helyeslés és tetszés jobbról.) A hozzám intézett kérdések másik csoportja a tárczámmal kapcsolatos némely törvényhozási reformra vonatkozik. Nagyon örülök, hogy ezzel nekem alkalmat szolgáltatnak a nyilatkozásra, mert itt abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy némely intézkedéseimre már is hivatkozhatom. (Halljuk! Halljuk!) Talán szabad arra hivatkoznom, hogy a mikor ő Felsége kezébe az esküt letettem, már útközben Plósz Sándor t. barátomnak mindjárt azt mondottam; »Barátom, nálad vannak dolgok, a melyeket én sürgetni fogok«, és hazaérkezve, meg is sürgettem. Ily sürgős elintézésre tartozónak tekintem én a biztosítási ügy reformját, (Általános, élénk helyeslés.) ez volt az első dolog, a mit megsürgettem. Azután a részben való eladás, illetőleg részletív-üzlet kérdése. (Élénk helyeslés.) Szerencsém van itt Plósz Sándor t. kollegámhoz, hivatkozom rá e tekintetben. Fel kell még említenem azt, hogy az útadó kérdésére nézve, (Halljuk! Halljuk!) mondhatom úgy annak pénzügyi kimerülése, valamint aránytalansága, kezelése tekintetében, rövid működésem alatt is igen sok tapasztalatot tettem; természetesen ezek nem elégségesek arra, hogy engem feljogosítsanak, hogy nézetet vallják és állást foglaljak, de annyit mondhatok, hogy tájékoztam magam és az anyagot az útadó reformjára vonatkozólag már nagy mórtékben gyűjtött a tisztelt hivatalbeli elődöm és meglehetős menynyiség van már rendelkezésre. Hozzáteszem, hogy adminisztratív úton igen sok anomáliát meg lehet szüntetni, ezt már tapasztalásból mondhatom, és addig is, míg ezen nagy kérdés a törvényhozás elé kerülne, ebben is megvan az álláspontom, azonban vakmerőségnek tartanám már most koezkáztatni, a míg az anyag által nem látom ellenőrizve álláspontomat teljes mértékben. Engedje meg tehát a ház, hogy ezeket most ne fejtegessem, mert ez is bizonyítja, hogy hogyan fogom fel a programmot, tudniillik, hogy oly dolgokban, a melyeket szükségesnek tartok, és melyekkel teljesen rendelkezem, azokban nyilatkozom, de a melyekben nem teljesen rendelkezem, azokban csak jelzem törekvésemet, irányomat. (Helyeslés és tetszés.) Erre vonatkozólag azt vagyok bátor kijelenteni, hogy találtam kész anyagot, de mondhatom, igen nagy a munka és már az eddigi tapasztalások oly óriási ellenmondásokat, oly, lehet mondani, érdekellentéteket jeleznek, hogy megvallom, hogy ezt elhamarkodva egykönnyen megoldani nem tartom lehetségesnek. De arra kötelezem magam — s ezt azért mondom, mert már látom, eddig is tapasztaltam, hogy lehetséges — adminisztratív úton az anomáliák lehető eloszlatására. (Helyeslés.) A mi pedig a kezelés ellenérzését és az úthálózat érdekeit a viczinális vasúttal szemben is illeti, erre nézve határozott álláspontom van, és biztosítom a t. házat, hogy e tekintetben mindent el fogok követni. (Helyeslés.) A mi a t. képviselőtársam által kért többi részletet illeti, különösen az ipartörvény revizióját, bocsánatot kérek, ebben más álláspontom van, ezt már jeleztem. Én azt tartom, hogy egy ilyen kodexszeríí munkát egyszerre megcsinálni, reformálni nem lehet, de az anyag erre nézve is meg-