Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-431

| 9Q 431. országos fllés 1899. márczlns 22-én, szerdán. jezet, 1. czím. Rendes kiadások. Személyi járan­dóságok 509.510 forint. Az előadó úr kivan szólani. (Az elnöki széket Perczel Dezső elnök foglalja el.) Neményi Ambrus, a pénzügyi bizott­ság előadója: T. ház! A t. ház engedelmével a lehető legnagyobb rövidséggel kívánom jelezni azokat a módosításokat, a melyeket ez a költség­vetés az előzőkkel szemben, részben a pénzügyi bizottság határozatából, keresztülment; másodszor pedig ismertetni kivánom a költségvetésnek leg­alább főbb számadatait. Első tekintetben fel­említem, hogy ezen költségvetés már az állami számvitelről szóló 1897: XX. törvényczikk alap­ján van összeállítva, tehát sokkal részletesebben, mint az előző költségvetések. Felemlítem továbbá a költségvetés ökonómiája szempontjából, hogy az üzemek egyrésze, tudniillik a magyar állam­vasutak gépgyára, továbbá a diósgyőri vasművek ezúttal már nem szerepelnek ebben a költség­vetésben, miután a t. ház határozata folytán a pénzügyi táreza körébe tétettek át. Kötelességem rámutatni, t. ház, bárha ez nem újítás, hogy a közutakról a miniszter ez­úttal is igen terjedelmes jelentést terjesztett be, a mely kimutatja a közutaknak värmegyénkénti és kilométerenkinti fentartási és építési költsé­geit. Bemutatja a miniszter ezenkívül a közúti törvény értelmében a kimutatást arról is, mennyi az a közút, melyet az állam a törvényhatósá­goktól átvesz, s mennyi az az állami közút, melyet a törvényhatóságok kezelésébe átengedni óhajt. Az állam által átvett közutaknak hossza kitesz 254 kilométert, ellenben 83 kilométer az, a mit a törvényhatóságoknak átenged, úgy, hogy az állam által átveendő többlet az 1899. évben 171 kilométert tesz ki. Felemlítendőnek tartom továbbá, mint a költségvetés egyik legfontosabb részletét, azt a két jelentést, melyet a miniszter úr az iuveszticzionális kölcsönre vonatkozólag előterjesztett. Ezen jelentések közül az első szól az eddig befejezett munkálatokról, a második jelentés pedig előterjeszti az 1899. évre vonat­kozó munkaprogrammot. Egészben eddig ki­adatott az iuveszticzionális törvény alapján 52,590.000 forint. Ebből 3"5 perczentes korona­járadék kiadása útján fedeztetett 27,450.000 forint, míg a pénztári készletből, illetőleg ma­guknak az államvasutaknak bevételéből fedezte­tett 25,140.000 forint. Az 1899. évre tízmillió forintnyi befektetés van előirányozva, szintén az in veszti czionális törvény alapján. Végűi, ismét a költségvetés ökonómiai szempontjából, köteles­ségem felemlíteni, hogy most először van be­állítva a költségvetésbe az aldunai hajózási ha­tóság, a melynek feladata az, hogy a Vaskapu szabályozásának, nem mondom, végleges befeje­zése után, de hajózhatóvá tétele után, mely már bekövetkezett, az ottani forgalomra felügyeljen, tapasztalatokat gyűjtsön, ég a technikai, köz­gazdasági teendőket vezesse. Ezekben reaszummáltam, t. ház, lehető rövid­séggel azokat, a melyek a költségvetés össze­állítására vonatkoznak. Most ép olyan rövidséggel vagyok bátor előadni főbb számadatait a költségvetésnek. Ez a költségvetés, t. ház, a mi gyakran emlegetett félmilliárdos költségvetésünknek több mint egy negyedrészét foglalja magában, a mennyiben itt 127 millió forintnyi bevétel számoltatik el. Ezt az utólagos polémiának minden szándéka nélkül hozom fel, csak annak illusztrálására, hogy egy­általában nem mondható az, és nem jó, ha ily nézetet innen terjesztünk, hogy az államnak minden bevétele közvetlen adózás útján folyna az államkincstárba. Mellékesen még megjegyzem, hogy ezen tárcának keretében körülbelül 40.000 család találja, szerény bár, de biztosított exiszten­cziáját. A táreza bevételei jobbára két nagy üzemé­ből folynak be: a postából és a magyar állam­vasutak üzeméből. A postának összes rendes és rendkívüli bevételei körülbelül 24 milliót tesznek ki. Konstatálom, hogy kedvezőtlen időben igezen a téren folytonos haladással találkozunk, úgy, hogy bátran mondható, hogy a posta nemcsak adminisztratív, hanem financziális tekintetben is egyik fénypontja állami közigazgatásunknak. Épen erre való tekintettel hangsúlyoztatok a pénzügyi bizottságban is az a kívánság, hogy a posta tiszta jövedelmének nagyobb része, mint eddig, magának az intézménynek intenzivebb fejlesz­tésére fordítassák, különösen abban az irányban, hogy a vidéki városokban megfelelőbb elhelyezést nyerjenek a postahivatalok, és hogy ezekben a hivatalokban, a melyek legtöbbnyire pénzt kezel­nek, és a melyeknek eljárása igen nagy felelős­séggel jár, kisebb mértékben dolgozzanak napi­díjasokkal. Tekintettel arra, t. ház, hogy ezek­nek alkalmazása egyáltalában az állandóságnak semmiféle jellegével nem bir, hogy nyugdíjigé­nyük nincs, mondhatni, hogy nem is nyújthatnak kellő garancziát arra nézve, hogy ezen fontos és ismétlem, nagy felelőséggel járó teendők diur­nisták által megfelelőenelintéztessenek. (Helyeslés.) A másik nagy intézményét nemcsak ennek a költségvetésnek, hanem az egész államház­tartásnak az államvasutak képezik, a mennyiben ezeknek bevétele 100 millióval van előirányozva, tehát az idén 2 millió forinttal magasabb ösz­szegben, mint tavaly. Ennek a többletnek indo­kolására röviden felemlítem azt, — és fentartom magamnak a jogot, hogy ha esetleg felszólalás történik, a részletes tárgyalás alkalmával be­hatóbban megtehessem az észrevételeimet, — mondom, ennek a többletnek az indokolására fel-

Next

/
Thumbnails
Contents