Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-423

423. országos ülés 1899. márciins 10-én, pénteken. 379 A jelentés alapján és a zárszámadási vizsgáló-bizotts tg nevében van szerencsém a t. háznak a következő adatokat elsorolni 5 a költségvetési törvény szerintarendes kezelési felesleg 23,941.700 forinttal irányoztatott elő. A zárszámadás szerint pedig a felesleg 61,647.123 forint 9 6 7^ krajczárt tett ki és így az előirányzatot 37,705.423 forint 96y2 krajczárral haladta meg. Az átmeneti kezelésnél előirányoztatott feleslegként 2,140.472 forint, a zárszámadás szerint a felesleg 4,665.064 forint 38 krajczárt tett ki, vagyis az átmeneti kezelésben a tiszta eredmény 2,544.574 forint 38 krajczárral kedvezőbben alakúit a költségvetésnél. A beruházások kimutatott 19,101.651 forint hitelével szemben a zárszámadás 21,921.573 forint 76 krajczár utalványozást tüntet fel. A tálkiadás tehát 2,819.922 forint 76 krajczárt tesz ki. A rendkieuli közösügyi kiadásoknál előirányzott 6,897.886 forint hitellel szemben a zárszámadás szerint 9,297.724 forint 32 krajczár utalványoztatott, mutatkozik tehát túlkiadás 2,399.838 forint 32 krajczár. Összegezvén a költségvetési törvény és a külön felhatalmazások alapján foganatosított kezelést, az eredmények a következők, és pedisr: zárázámadásilag előirt összes bevétel 568,710.102 forint 83y2 krajczár, az előirányzott össze« bevétel 512,136.181 forint 14 krajczár, a nagyobb bevétel tehát 56,573.921 forint 697a krajczár volt. A zárszámadás szerint az utalványozott összes kiadás volt 547,692.440 forint 8972 krajczár, az előirányzott összes kiadás pedig kitett 532,951.786 forint 2872 krajczárt, s így túlkkdás mutatkozik 14,740.654 forint 61 krajczár. A zárszámadás-vizsgáló bizottság ezen tűikiadásokat vizsgálat tárgyává tette és az találta, hogy azok indokoltak, vagyis hogy a viszonyok behatása alatt keletkeztek. Ennek következtében a bizottság tekintettel arra, hogy a túlkiadások figyelembe vételével a felesleg még mindig 35 millió, úgy a vagyon kezelését, mint a költségvetéssel szemben a valódi kezelést kielégítőnek találta és ennek következtében elismerését fejezte ki egyrészt a kormánynjal szemben, . . . Polczner Jenő: Még elismerést is! Mayer Károly előadó 1 . .. másrészt az állam*zámvevőszékkel szemben, mely hatályos ellenőrzést gyakorolt. Midőn még felemlítem, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottság a pénzügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter tárczájában tartozó néhány kérdés tárgyalásánál a telepítési ügyekre vonatkozólag, melyek e két minisztériumnál vannak, azon óhaját fejezte ki, hogy azok egy kézbe egyesíttessenek, elősoroltam mindazt, a mi fontos volt, a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentéséből e most még csak a következő javaslat előterjesztéséreszorítkozom. A zárszámadás-vizsgáló bizottság a következőket ajánlja tudomásulvétel végett: />1. hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. törvényczikk végrehajtási utasítása elkészült és kiadatott s úgy az, mint maga a törvény 1898. évi január eleje óta életben van ; 2. hogy a tárgyalások vannak folyamatban azon kérdés eldöntése iránt, vájjon az állami leltárba felveendő-e azon ingatlanok értéke is, melyeket az állam mások által bizonyos czélra feltételesen átengedett területen létesített, vagy a melyek az állam tulajdonát képező területen idegen pénzen létesíttettek k idővel mennek át az állam végleges tulajdonába; 3. hogy az átfutó kezelésben előfordult igen tetemes összegek elszámolása és évközbea való ellenörizhetése czéljából az eddigi gyakorlat módosítására vonatkozó tárgyalások, még mindig tartanak ; 4. hogy a minisztériumokban kezelt összes alapok és alapítványok rendezése oly irányban, hogy pontosan áílapíttassék meg, mely alapok tartoznak költségvetési, zárszámadási és számvevőszéki ellenőrzés alá, az anyag terjedelme miatt még eddig megoldást nem nyert; 5. bogy a szitlőtlen árvák nevelési járulékára nézve a minisztertanács az állami számvevőszék javaslatára megállapította, hogy az 1885: XI. törvényczikk 43. g-ában foglalt azon korlátozás, mely szerint a nevelési járulékoknak valamennyi gyermekre eső összege az özvegyi ellátás összegét meg nem haladhatja, a szülőtlen árvák tekintetében nem alkalmazható, s így a törvények egyöntetű végrehajtása biztosíttatott; 6. hogy a minisztertanács ugyancsak az állami számvevőszék javaslatához képest kimondotta, hogy az ideiglenesen alkalmazottak és családjaik ellátásánál, valamint a temetési járulékok megállapításánál, ha az illetők ezen alkalmaztatásukat közvetlenül megelőzőleg végleges minőségben voltak alkalmazva, azon esetben, ha az állandó ellátás feltételei beállottak, az ideiglenes alkalmazásban húzott beszámítható javadalmazás összege vétessék számításba. A zárszámadás vizágáló bízottság még a következő határozati javaslatokat terjeszti elő, a melynek elfogadását kéri. »MindezekbŐl kifolyólag van szerencsénk a következő határozati javaslatokat előterjeszteni és azok elfogadását kérni, u. m.: I. Az 1897, évi költségvetés és az azt kiegészítő törvények alapján a minisztérium részére engedélyezett hitelekkel szemben az 1897-íki számadási évben és annak pótnegyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és kevesebb bevételek jóváhagyatnak, —ezekre,— valamint az államháztartás 1897. évi kezelésének s-f-