Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-421

332 421. orsz&gttg Illés 1899. m&rezlus 8-án, sierián. azokra, hogy a záróra ott be nem tartatott, a záróra után szavazatok fogadtattak el. (Igaz! tlgy van! a szélső baloldalon.) Szükség szerint két szavazat, az utolsó két szavazatot nem is maga a választási eb ök fogadta el, hanem egy jogosulatlan egyén, azaz az első küldöttség helyiségében a második küldöttség elnökének a helyettese, a nélkül, hogy erre megbízatást nyert volna. Rá kell, hogy mutassak arra, hogy Nemesócsán, mikor a választási elnök kijött a helyszínére, és megkéretett arra, hogy mondaná meg, hol lesznek a pártok felállítva, arra nem volt rábirható, a mi pártunk részére csupán két úgynevezett paszpartu állíttatott ki, holott a szabadelvű párt részéről mindenki bírt azzal, hanem csak a választás napján ott, reggel a tett helyszínén mondta csak meg, hogy hogyan lesz, úgy, hogy a függetlenségi párt kiszoríttatott a város végére, sőt mikor tévedésből egy korcsma is jutott neki, a hol abban az igen szigorú hideg időben megmelegedhettek a választók, még abból is kiszorította őket a t. választási elnök. (Félkiáltások a szélső baloldalon: Gyalázat!) Zmeskál Zoltán: Ez már Széll Kálmán alatt történt! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem! Perczel alntt ) Kubik Béla: Az ellenzéki választók igazolásával szemben a választási elnök arra az álláspontra helyezkedett, ho«y hozza el a választó . . , Hentaller Lajos: A születési bizonyítványát? Kubik Béla: • . . Nem, a községi jegyzőt, a birót, a hivatalos embereket arra nézve, hogy őt igazolják. Mikor ezzel szemben én azt az álláspontot foglaltam el, hogy a bizottságnak a kötelessége gondoskodni arról, hogy a ki szavazásrajelentkezett, igazolható legyen, ezzel szemben a szolgabíró és más ilyen megyei hivatalnokok, kiknek joguk sem volt a választási helyiségben jelenlenni, állást foglaltak az elnök mellett, mondván, hogy az elnöknek ez nem kötelessége, az elnöknek ilyen köteleségei nineseuek, az mm a választónak a szolgálatára van oda rendelve és ilyesmivel abszolúte nem tartozik. Zmeskál Zoltán: Egyszóval: disznóság! Kubik Béla: Mondom, tudom azt nagyon jól, hogy mindezek a dolgok ez alkalommal itt nem tárgyalhatók, és nem is szándékom ebben a kérdésben feleletet nyerni, azonban miután két hét óta semmi nem történt, tegnap elmentem magam a kerületbe, végig kocsiztam az egész kerületet, meghallgattam az egjes községekben az embereket, megkérdezvén tőlük, hogy mi hát az oka annak, hogy szabadelvű párti jelölt ott egy szótöbbséggel megvál asz ható volt.-Erre mondták nekem, egész általánosságban, hogy az egész megyei tisztviselő kar reájuk volt zúdítva, és nemcsak az alantas tisztviselők, hanem az is megtörtént, hogy a főispán ment ki Aranyos községbe és ott a jelölt, természetesen a szabadelvű párti képviselőjelölt érdekében a programmbeszéd alkalmával érvényesítette befolyását a választókra. Arról nem beszélek, hogy a választási elnök, a ki akkor már volt jelölve, kisérte a jelöltet, szolgabíró kettő, árvaszéki ülnökök stb. Ezeket ha kívánják, meg is nevezhetem. (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) Zmeskál Zoltán: A rendes kompánia! (Derültség. Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Sárközy Aurél főispán, (Felkiáltások szélső baloldalon : A renegát!) Zmeskál Zoltán : Én nem elnökölnék ha most Perczel Dezső helyébe volnék! Elnök (csenget). Meg lehet róla győződve a ház, hogy valamint az imént, miként azt Kubik Béla képviselő úr szóvá is tette, csak fél egykor ültem az elnöki székbe, és addig nem elnököltem, mert Rakovszky István képviselő úr mentelmi ügyének tárgyalásánál tapintatosnak tartottara, hogy ne elnököljek, úgy most sem ülnék az elnöki székben, ha az alelnökök itt volnának. De miután mind a két alelnök az 8 Felségénél való megjelenés czéljából Bécsbe utazott, így tehát egyik sem helyettesíthet engem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az elnöki székből elmenjek, mert nincs a ki helyettesítsen. A t. interpelláló képviselő úrnak azonban szabadságában áll interpdláczióját most félbeszakítva, más alkalommal elmondani. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) Kubik Béla: Erdély Zoltán árvaszéki ülnök, Emánuel Sándor főszolgabíró, Szarka Béla szolgabíró, és a mint említettem, Erdélyi Gáspár megyei főjegyző, ezek voltak azok, a kik a jelöltet községröl-községre kisérték, mellette beszédeket tartottak, szóval, korteskedtek, községi jegyzőket és bírókat presszionálták, utasításokat adtak nekik, a választókat mindenféle ígéretekkel és pénzzel próbálták arra szorítani, hogy a szabadelvű párt mellett foglaljanak állást. A választás alatt az egész vármegyeháza üresen állt, és ott volt a választás színhelyén még a rendőrkapitány is. Azt hallottam elbeszélni még ott, hogy a második küldöttség elnöke még a^t is megtette, hogy saját kezűleg adta fel a bundát egy egyéHre maszkirozás czéljából, hogy ne ismerhessék meg a hamis szavazatot, a ki egyenruhában volt, hogy megtéveszthesse a választási elnököt és más helyett szavazhasson le. O maga beszélte el ez az esetet felindulva, hogy mire akarták őt rábírni, és csakis kiragadva magát a második küldöttség elnökének karmai közfii, tudott onnan megszabadulni, ott hagyván a bundát a földön. (Derültség a szélső baloldalon.) Bízva a minisztereluök úr székfoglalója al-