Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-419

302 419. országos ülés 1899, máreaius 4-én, szombaton. szabad királyi város közönségének felirata, a mely ez iránt előterjesztetett. Ennek a két tárgynak e'végzése után kérném a képviselőházat, méltóztassék az 1899. évi állami költségvetés tárgyalását megkezdeni. Az említett két törvényjavaslatra nézve azonban a határozat meghozatalát majd csak hétfőn kérem; most csak előre akartam a t. házat tájékoztatni, hogy a kormánynak mi a szándéka. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Magam részéről csak két szóyal járulok a kérdéshez. Azt hiszem, hogy a t. miniszterelnök úr csak megfeledkezett róla, hogy a quota kérdésében leérkezett királyi kézirat feltétlenül eldöntésre vár. Nem teszek e tekintetben piopozicziót; tisztán a miniszterelnök úr belátására bizom. Másodszor a Rakovszky-féle mentelmi ügy szintén elintézendő. Ezek nemcsak napirendre voltak tíízve, hanem már tényleg tárgyaltattak, úgy, hogy csak a ház teljes konszenzusával vált lehetségessé, hogy ezen napirend félretétetvér, újabb törvényjavaslatok vétettek tárgyalás alá. Nem teszek konkrét propozicziót, csupán figyelmébe ajánlom a t. háznak, hogy ezeket a dolgokat feltétlenül el kell intézni, még pedig minél előbb. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én nem feledkeztem meg egyik Ügyről sem, csak most nem említettem; de azért nem említettem, mert a hétfői ülésnek feladata lesz a napirendet megállapítani, most pedig csak tájékoztatni kívántam a házat, hogy ezen kérdések, a melyek tárgyalását a legközelebbi napokra kittízetni óhajtom, melyek és mily természetűek; de ez nem zárja ki, hogy a hétfői ülésben a legközelebbi ülés napirendjének megállapításánál erre a két kérdésre is a ház tekintettel ne legyen. Már ma van szerencsém kijelenteni, miután hivatalos elfoglaltságban hétfőn nem lehetek szerencsés a házban jelenlenni, holott arra kérem, illetőleg fogja kérni a t. házat az én teljes hozzájárulásommal az elnök úr, a kivel ez iránt már végeztem, hogy mindkét kérdést, a quotajelentés tárgyalásának kérdését és a mentelmi kérdést akár a szerdai, akár a csütörtöki ülésben, mindenesetre megelőzőleg a költségvetés tárgyalását, a t. ház napirendre tíízze. Teljesen hozzájárulok tehát és nincs arra vonatkozólag semmi különbség köztem és Polónyi Géza képviselő úr között, hogy ez a két kérdés tárgyaltassék, mert azt akarom, hogy ebben a kérdésben a ház végleg állást foglaljon. Elnök: Rátkay László képviselő úr a napirendhez kivan szólani. Rátkay László: T. képviselőház! Azt indítványoznám, hogy tekintettel arra, hogy még rendkívül nagy és fontos kérdések várnak elintézésre és a hétfői ülésre kitűzött két törvényjavaslat mellett igen kényelmesen elintézhetnők a hiányzó bizottsági tagok megválasztását, hogy ebben a tekintetben is a ház teljesen kiegészítve legyen, hogy ezt tűzzük a hétfői ülés napirendjére. Széll Kálmán miniszterelnök: Kérem a t. képviselőházat, hogy a bizottsági tagok választását még hétfőn ne méltóztassék napirendre tűzni. Pár napot kérnék erre, mert mindenesetre szükséges bizonyos tájékozás és a kérdésnek előkészítése. (Helyeslés.) Igen rövid idő alatt abban a helyzetben leszek, hogy eziránt is előterjesztést tehessek a t. háznak. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan többé senki a napirendhez hozzászólni? (Nem!) Azt hiszem, a ház hozzájárul a napirendnek oly irányú megállapításához, mint azt a miniszterelnök úr javaslatba hozta, mely szerint a hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendjére tűzetnék ki a ma részleteiben letárgyalt két törvényjavaslat harmadszori olvasása; azonkívül a székesfővárosi Margit-hídnak a Margit-szigettel való összeköttetéséről szóló törvényjavaslat; továbbá az állami számvevőszék három rendbeli jelentésének tárgyalása. (Helyeslés.) Elfogadja a ház ezen napirendet? (Elfogadjuk!) A hétfői ülés napirendjét tehát elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az ülés elején bejelentett interpelláczióra. Visontai Soma: T. ház! A sajtószabadság a mi alkotmányunknak egyik legfontosabb alkatrésze, ezt minden támadás, minden megkerülés és kijátszás ellen megvédeni a nemzetnek pártkülönbség nélkül, azt hiszem, közös érdekét képezi, különösen pedig, hogyha oly új kormányzati irányzattal találkozunk, — sajnos, hogy ezt újnak kell jelezni, —• midőn a kormánynak feje azzal áll elő, hogy most már Magyarországon a jogot és igazságot egyformán fogják mérni és kiszolgáltatni mindenkivel szemben ; világos, hogy annál nagyobb várakozással nézhet a közvélemény az elé is, hogy most már tehát a jogot és igazságot az arra hivatott hatóságok is méltányolni, megtartani és megőrizni fogják. Annál sajnálatosabb, ha ezen úgynevezett új éra bekövetkezténél máris az eddiginél még nagyobb módon jelentkező jogtiprásokat kell a közvéleménynek tapasztalnia, és hogy a köztudat sajnálattal és fájdalommal ébred fel arra, hogy ime a sajtószabadság, a melynek megvédése miatt a törvényhozás oly nagy küzdelmeket folytatott, ebben az új érában sem respektáltatik a kellő módon. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az eset, melyről szólani akarok, az, hogy egyik lapban, a M igyar Estilapban márczius elsején egy közlemény jeleut meg, mely azt mondja, hogy az országos tébolydából egy ott internált beteg levelet intézett volna a királyi ügyészséghez, a mely szerint ö alaptalanul és ok