Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-388
20 888. országos Ülés 1899. január 4-éii, ixerd&n. szükséges gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyvnek hitelesítése feltétlenül oly módon eszközöltessék, hogy minden jelenlevő képviselőnek, a maga helyén ülve, módjában legyen a jegyzőkönyvet egész terjedelmében hallani és megérteni. Azért én a tegnapi ülésről felvett jegyzőkönyv mai hitelesítése alkalmából, ezen czél elérésére, a következő indítványt vagyok bátor beterjeszteni. (Nagy saj.) »A ház a jegyzőkönyvet mindaddig nem hitelesíti, míg annak felolvasása oly módon nem eszközöltetik, hogy ezt a háznak minden jelenlevő tagja kellően meghallhatja,« (Nagy zaj és derültség jobbfelöl.) Perczel Béni: T. képviselőház! Úgy a tegnapi, mint a mai jegyzőkönyvet az én csekélységem olvasta fel, minthogy a hetes jegyző én vagyok. Azt hiszem, hogy mindig elég tisztességes hangon, elég értelmesen szoktam a jegyzőkönyveket felolvadni. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Ha az urak a jegyzőkönyveket nem hallották, azt csak önmaguknak köszönhetik, mert e tekin tétben egyik fél úgy, mint a másik szakadatlanul konverzácziót folytat. Sághy Gyula t. képviselő úr sem szokott oly melegen érdeklődni máskor a jegyzőkönyv iránt, mint most, mikor a technikus obstrukezió folyik. Kérem, adjanak nekünk jegyzőknek annyi figyelmet, hogy a jegyzőket meghallgassák, és akkor minden oldalon meg fogják hallani az egész jegyzőkönyvet. (Helyeslés jőbbfelól.) Sághy Gyula: Személyes kérdésben kérek szót. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Eláll!) Én személyes kérdésben és szavaim félreértése czímén emelek szót. (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget). Nagyon csodálkozom. (Nagy zaj.) Korelnök: Kérem, képviselő urak, méltóztassék kihallgatni a képviselő urat, azután majd én fogom előadni azt, a^mit a házszabályok értelmében szükségesnek tartok. (Helyeslés jobbfelöl.) Sághy Gyula: A mint előbb említettem, (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Hangosaiban!) majd ha hallgatni méltóztatnak, meg is fognak hallani, mert elég erős hangom van. (Derültség jóbbfelöl.) hogy a túloldalon is meghalljanak, de arra nem vagyok kötelezve, hogy az önök lármáját túlkiabáljam. (Helyeslés jóbbfelöl.) Nagyon csodálkozom különben a t. jegyző úr felháborodásán; hiszen én nem őt állítottam oda, mint annak okozóját, hogy a jegyzőkönyvet nem hallhatom. Egy szóval sem vádoltam. Általánosságban szóltam arról, hogy kik az okai annak, hogy a jegyzőkönyvet nem hallhatjuk. A kik okai, azok vegyék magukra. Ez a jegyző úrnak való válaszom. A mi a személyes kérdéft illeti, ö engem azzal aposztrofált, hogy máskor nem érdeklődöm a jegyzőkönyv felolvasása iránt, csak most. Hát a t. jegyző úr nem figyelte meg, hogy akárhányszor kénytelen voltam oda állani az előadói szék mellé és még ott is (Kezét füléhez emeli.) így voltam kénytelen hallgatni, hogy meghallhassam a jegyzőkönyvet. A zaj miodig azon az oldalon (Jobbra mutat.), abban a csoportban támad. Tehát olt vannak az okozói anuak, hogy a jegyzőkönyvet nincs módunkban meghallani. (Helyeslés balfelöl.) Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! (Zaj. Egy hang jobbfelöl: Zsupánszky!) Tessék ? (Zaj.) Tessék felállani! Korelnök : Csendet kérek. (Zaj.) Polónyi Géza: Tessék felállani. (Felkiáltások jobbfelöl: Kinek?) Hát a kinek kedve van esetleg rágalmazni, annak! (Felkiáltások jóbbfelöl: Név emlegetése nem rágalom!) Abban a vitában, a mely Sághy Gyula t. képviselőtársam és a jegyző úr között lefolyt, a magam részéről csak egy tapasztalattal akarok szolgálni és konstatálni, hogy a múlt évi 209. számú jegyzőkönyvbe is, valószínűleg azért, mert annak felolvasása nem volt hallható, tévedés került be, mint ez tegnap konstatáltatotí is. Az van ugyanis benne, mintha én indítványomat visszavontam volna, holott azt meg sem tettem. A jegyzőkönyv hitelesítéséhez, minthogy csak erről lehet most szó, nekem is van szavam. Méltóztassék ezt magyarázni, a hogy tetszik. De én a házszabályok biztosííotta jogomnál fogva fontosnak tartom, hogy, mivel az 1848-iki törvény értelmében az országgyűlésnek mindig Budapesten kell tartatnia, ez a jegyzőkönyvben is a törvénynek megfelelőleg konstatáltassék. Minthogy pedig a jegyzőkönyv bevezetése így szól: »Jegyzőkönyv a képviselőház január 3-iki üléséről,« indítványozom (olvassa): »A jegyzőkönyv bekezdése helyett tétessék: Felvétetett Budapesten, a képviselőház 1898. januát 3-iki üléséről.« Helyeslés a szélsőbalon. Derültség jobb* felöl) Korelnök: Van még valaki, a ki a jegyzőkönyvhöz szólni kivan. (Zaj.) Lakatos Miklós jegyző: Szentiványi Árpád! Szentiványi Árpád: T. ház! Nem tudom, honnan vette az igen tisztelt jegyző úr a jogot arra, hogy az itt ülő képviselő uraknak utasítást adjon, mikor figyeljenek és mikor szóljanak a jegyzőkönyv hitelesítéséhez. Rendes viszonyok között erre nincs igen szükség. De akkor, a mikor olyanok történnek, mint t. barátom említette, hogy a jegyzőkönyvbe már be is csempésztek meg nem történt, sőt a történtekkel ellenkező dolgokat: kötelessége az ellenőrzés mindeu ellenzéki képviselőnek, hogy a jegyzőkönyv az előtte való napi ülésnek megfelelőleg
