Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-398
122 898. országos illés 1899. január 17-én, kedden. delkezésemre állanak s akármelyik miniszter urnak szívesen közlöm azokat, mert kezeimben vannak eredetiben. »2. Miután a sííríín ismétlődő hasonló esetekből több, mint nyilvánvaló, hogy a fővárosi rendőrség nemcsak feladatának magaslatán nem áll, de a tör?énynek, különösen a büntetőtörvénykönyv 473-ik szakaszának is fitymáló megvetésével, a büntetlenül maradás reményében egyenesen rendszert csinál abból, hogy a békés polgárokat a semmiféle jogállamban meg nem tűrhető botozásokkal és ütlegelésekkel akarja a gyülekezési jognak gyakorlatától elriasztani. Kérdezem a belügyminiszter úrtól: 1. Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a fővárosi államrendőrség a törvények ismeretére, a polgárok jogainak tiszteletben tartására, kellőleg kioktattassék, és olyan tisztviselők vezetése alá kerüljön, a kik nem a testi épségnek és az életnek brutális módon való veszélyeztetésében, hanem épen ezen javaknak védelmezésében keresik a rendőrség feladatát. 2. Megnyugtathatja-e a miniszter úr a házat az iránt, hogy Sajó Sándor kapitány ellen, — addig is, mig büntető úton a példás elégtétel megszerezhető a törvény által kijelölő úton, a fegyelmi vizsgálat és azzal kapcsolatosan a joggal háborgó polgárok megnyugtatása czéljából a kapitánynak állásától való felfüggesztése sürgősen elrendeltetett ? (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Kérdem végül az igazságügyminiszter úrtól: Megnyugtathat]a-e a házat az iránt, hogy a közvádló a büntetőtörvénykönyv 473. §-ába ütköző ezen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt megtette kötelességét?« (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ezen interpelláczió befejezéseként még csak azt jegyzem meg, hogy ez mindennapos dolog. Ez a Lirlapirú a legképzelhetetlenebb okokból és illetőleg minden ok nélkül meggyaláztatott, és most mi történik? A rendőrség ellen semmiféle panasz nem nyujtatik be, de a hirlapirót már ma reggel 11 órakor a rendőrség elé idézték meg, mint vádlottat. (Nagy zaj és mozgása bal- és szélső baloldalon.) Ennek természetszerű tendeneziája az, hogy egy-két óra alatt megbüntetik az ilyen agyon bántalmazott szerencsétlen embert, akkor azután ő nem is léphet fel panaszosként, mint vád alatt álló ember. Ezeket csak azért hozom fel, hogy ha annak idején a rendőri bíráskodásról és annak hatásköréről lesz szó, fontolja meg majd a t. képviselőház, vájjon az ilyen András bácsik számára lehet-e ilyen hatáskört biztosítani, a mely lehetővé teszi egy országban azt, hogy a polgárok tettlegességgel rútul inzultáltassanak és azonfelül még ugyanazon rendőr által, a ki ellenük ezen visszaélést elkövette, még meg is büntettessenek. (Úgy van ! Úgy van! balfdől.) Ezek azok, a mik kötelességemé tették, hogy ezen ügyet ország színe elé hozzam, és tisztelettel kérem a miniszter urakat, szíveskedjenek az interpellácziót természeténél fogva is sürgősnek tekinteni ; ha pedig tovább is azon az állásponton vannak, hogy addig, a mig a képviselőház elnököt nem választott, érdemleges válaszokat nem adhatnak,. . . Rakovszky István? Tartsunk zárt ülést! Polónyi Géza: . . . igen, zárt ülésben is nyerhetünk erre nézve felvilágosítást, de a t. miniszter uraknak módjukban áll egyéni álláspontuknak jelzésével, — habár én nem helyeslem azon álláspontot, mintha nem volna kötelességük azonnal válaszolni,— de addig módjukban áll felvilágosítás nyújtásával ideiglenes válaszok által közrehatni arra, hogy ne legyen Magyarország kompromittálva a külföld előtt, mint olyan, a hol a polgári szabadságjogok biztosítva vannak ugyan a papíron, de nem respektáltatnak. (Igaz! Úgy van! balfdől.) Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. Kérem az interpelláczióra a választ sürgősen megadni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Korelnök: Kiadatik a kérdés az illető belügyi- és igazságügyi miniszternek. Következik Pichler Győző képviselő. Pichler GyÖZÖ í T. ház! Az előttem szóló által felhozott kérdésnek tárgyához vagyok bátor én is hozzá szólani, és egy kérdéssel szintén a belügyminiszter úrhoz fordulni. Teszem ezt azért, mert egyrészt magam egyénileg is, teljes meggyőződést szereztem arról, hogy itt a rendőrség a leghallatlanabb brutalitással járt el, másrészt azért, mert fel akarom hívni a belügyminiszter úr figyelmét arra a tényre, hogyha az ily tettek sűrűn fognak előfordulni, különösen akkor, mikor a politikai élet oly mozgalmas és annyi gyúanyagot rejt magában, mint jelenleg, a rendőrség egyáltalában nem fog megfelelhetni feladatának, mégha jogosan és törvényesen jár is el, mert visszaélései oly ódiumot keltenek a közönségben, hogy bármit tesz is a rendőrség, a közönség mindig ellent fog állani. (Zaj jobbfelől. Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon.- Helyre! Helyre! Elnök csenget. Egy hang a baloldalon: A jegyző menjen a helyére! Zaj.) Korelnök (csenget): Csendet kérek! Pichler GyÖZÖ: Mielőtt azonban a kérdés tárgyára áttérnék, engedje meg a t. ház, hogy egy rövid kitérést tegyek és interpelláczióm alkalmából felhasználjam egyúttal az alkalmat arra is, hogy a t. belügyminiszter urat arra kérjem, hogy némely homályos dolgokban nekem felvilágosítást adni szíveskedjék és pedig azért,
