Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-371

371. orsiágos Illés 1898. ság erre magát illetékesnek mondotta ki. Tudjak azt is, hogy hazánk legjobbjai az alsó házban szívós küzdelmet folytattak a végrehajtóhatalom ezen visszaélései és túlkapásai ellen. Tudjuk azt is a ház évkönyveiből, hogy ínég 1866-ban a katonai bíróság Maróthy képviselő elíogatását rendelte el. A képviselőház együtt nem létében a ház elnöke felírt ő Felségéhez, a ki az egész eljárást megszüntette. A ház első összejövetelekor Tisza Kálmán t. képviselő úr indítványára egyhangúlag rosszalta a kormány eljárását, egyhangúlag kimondotta azt, hogy még törvényes bíróság is képviselő ellen bünpert csak úgy folytathat, képviselőt szabadságától csak akkor foszthat meg, ha erre a képviselőház előzetes beleegyezése kikéretik. Ezen határoiatban volt az, mely tulajdonképen a mentelmi jog mai alakulásának kiindulási pontját és alapját képezte. Ezzel szemben igaz, hogy 1867 óta a mentelmi jog ellen támadást nem intéztek, de azért, mert 30 éven keresztül a ház joga és a képviselők mentelmi joga tiszteletben tartatott, szolgálhat-e ez indokul arra, hogy a történelein tanulságai fölött napirendre térjünk; (Igás! Úgy van! a bal és szélső baloldalon.) hogy meggyengíteni engedjük azt a jogot, a mely a mi politikai függetlenségünknek és szabadságunknak a végrehajtó hatalommal szemben ágyszólván egyetlen biztosítékát képezi? (Élénk tetszés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Annyira megingathatlan alapon áll-e a magyar alkotmány, hogy a képviselőház könnyelműen elkallódni engedheti azt a jogot, melyet százados küzdelem és közjogunk egész fejlődése biztosított, és a mely eltekintve ettől, az európai legtisztultabb jogfelfogással teljes összhangban áll ? (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Oly sok alkotmányos biztosítékkal rendelkezünk-e, olyannyira erős-e a nemzet és olyan gyenge a végrehajtó hatalom, hogy mi könnyelműen lemondhatunk azon jogról, mely tulajdouképen nem is a mi jogunk, hanem a nemzetnek a joga, a nemzeti akarat szabad nyilvánúlásának érdekében? (Élénk tetszés. Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha a tények elől elzárkózni nem akarunk, akkor nem vonhatjuk kétségbe azt, hogy 1867 óta a nemzet ellenálló ereje gyengült, (Igaz! Úgy van! balfelől.) a végrehajtó hatalom ereje pedig mértéktelenül megnagyobbodott. (Élénk éljenzés és helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) Nem vonhatjuk kétségbe azt, hogy az önkormányzati hatalom leszerelése után a nemzeti akarat nyilvánításának úgyszólván utolsó mentsvárát a képviselőház képezi, melyet befolyásában nem gyengíteni, de erősíteni, a nemzeti akarattal kozveilen kontaktusba hozni mindnyájunknak kötelessége. (Zajos tetszés és éljenzés a bal és szélső baloldalon.) tczember 3-án, sxombaton. o i Épen azért a magam részéről úgy a demokráczia, mint a jogegyenlőség szempontjából határozottan tiltakozom minden kísérlet ellen, mely oda irányúi, hogy a ház függetlenségének biztosítéka, a mentelmi jog, megingattassék, vagy olyannak tüntettessék fel, mely a nemzet érdekeivel, mely a jogegyenlőség érdekeivel bármely ellentétben áll. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Most áttérek arra, hogy miért tartom elvi szempontból fontosnak a fenforgó esetet. Átlapozgattam a ház összes naplóit s csak egyetlenegy esetre akadtam, melyben a képviselő személyes szabadságától a ház előzetes beleegyezése nélkül megfosztatott; ezen egy eset is olyan természetű, a mely nem hogy kivételt képezne, hanem inkább megerősíti a szabályt. Ezen eset Miletics Svetozár mentelmi jogára vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) 1876-ban, midőn a ház ülései királyi leirattal elnapoltattak, az ország délvidékén komoly forongás jelenségei mutatkoztak, melynek szálai a külföldre nyúltak és az ország belbékéjét komoly veszedelmekkel fenyegették. Megindult a bírói vizsgálat az államügyész indítványára és kiderült, hogy ezen mozgalom szálai Miletics Svetozár képviselő kezében összpontosultak. A pesti királyi törvényszék, mely felségsértés és felségárulás bűntettében kivételes bíróság volt, szükségesnek tartotta MiletitB Svetozár képviselőnek letartóztatását, (Halljuk! Halljuk!) de ezen letartóztatást, daczára az eset súlyos voltának, nem tudta foganatosítani, mert a mentelmi jogba ütközött. Akkor a kormány minisztertanácsa kijelentette, hogy a mentelmi jogban rejlő biztosíték megsértéséért a házzal szemben a jogi és politikai felelősséget magára vállalja. Ennek folytán a törvényszék Miletics Svetozárt fogságba helyezte és ellene felségsértés czímén a bírói eljárást megindította. Mihelyt a ház összeült, a bírói megkereséssel kapcsolatban a kormány előterjesztette 8 maga indokait és kérte a háztól a felmentést. A ház megvizsgálta az esetet és azért, mert akkor, a midőn az elfogatás birói határozat alapján történt, a ház együtt nem volt, és mert oly esetről volt szó, a mely az ország belbékéjét komoly veszélyekkel fenyegette, a kormánynak a politikai és jogi felelősség alól való felmenté^ megadta. Ezen esetből is kétségtelenül kitü ., t. képviselőház, hogy mily nagy fontosság m 'ulajdonított mindig a képviselőház és a ko ot V a képviselők szabadságának és menteimi jogáuak, hogy a törvényszék még a legsúlyosabb bűncselekmény esetében sem érezte magát feljogosítottnak a képviselőt letartóztatni mindaddig, mig a kormány a jogi és politikai felelősséget a házzal szemben magára nem vállalta. A ház pedig megadta a politikai felmentvényt, mert a ház a képviselő elfogatásakor nem volt együtt is*