Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-371

371. országos ülés 1898. fleczemfter 8-án, szombaton. gg mérlegelve a fenforgó konkrét esetet, alakuljon az ügy elintézésénél a t. ház közérzülete is. Ilyen szempontokból indult ki a mentelmi bizottságnak többsége is, a midőn a tényállás lehető kiderítése után . . . (Zaj.) Elnök: Kérek csendet a jobboldalon; az előadó úr nem teljesítheti feladatát. (Halljuk! Halljuk !) Schmidt Gyula előadó : ... oly megállapodásra jutott, hogy a fenforgó esetben a mentelmi jogot megsértve nem látja, és pedig azért, mert először ezen konfliktus a rendőrkapitány között, a ki ott hivatalosan, kirendeltség folytán végezte hivatalos kötelességeit, és a képviselő úr között nem akkor történt, mikor a képviselő úr a házba ment volna, hanem akkor, midőn az ifjúság körében Rakovszky István t, képviselőtársunk megállva, velők szóba állt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem áll!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Schmidt Gyula előadó! Ezt Rakovszky István képviselő úr bejelentése alkalmával maga mondotta. Mert akkor, midőn az ifjúság által felhivatott és azzal szóba állott, akkor nem engedte meg a szólást az illető rendőrkapitány. Tehát ez először akkor történt. Másodszor pedig megtagadta nevét megmondani Rakovszky István képviselő úr és magát igazolni. Már pedig az igazolást ily alkalmakkor megtagadni senkinek nem lehet, tehát a képviselőnek sem áll jogában megtagadni. (Nagy mj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat ezen az oldalon, méltóztassanak csendben meghallgatni az előadót. A tárgyilagos vita megköveteli, hogy az előadót meghallgassák, a mi észrevételük van, megmondhatják azt annak idején felszólalásukban. (Helyeslés jobb felől.) Schmidt Gyula előadó: Az eiővezetési felhivás és parancs tényleg foganatosítva nem lett. Hentaller Lajos: Mert Perczel Béni képviselő úr odament és felszólalt. Schmidt Gyula előadó: Mihelyt Perczel Béni és Szőts Pál képviselő urak megjelentek és igazolták Rakovszky István képviselő urat, személyileg és névleg : akkor a rendőrkapitány visszavonta az elővezetési parancsot és ezen elővezetési parancs visszavonása után akadálytalanul folytathatja útját Rakovszky István képviselő úr, és a mint maga mondta Rakovszky István képviselő úr, hogy egy lépést előre tett és a körülötte álló rendőrközegek szerte elpusztultak, mint a sáskák a tarlón, a hogy magát kifejezte. E szerint akadálytalanul folytathatta útját. Harmadszor azon okból találtuk ezt megállapíthatónak, mert ez által törvényhozói hivatásának teljesítésében Rakovszky István képviselő KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. úr személyében gátolva nem lett, a házba bejött, és itt folytatta törvényhozói működését. Ezek voltak azok a szempontok, a melyek vezérelték a mentelmi bizottság többségét és én kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni és a kisebbség külön véleményét figyelmen kivííl hagyni. Molnár Antal jegyző i Chorin Ferencz! (Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Nekem a ház tárgyalási rendjéhez van egy szavam. A házszabályok szerint most a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Ha azonban nálam bejelenti az illető előadó űr. hogy nem kivan szólni, csak akkor szólhat a legelőször feljegyzett képviselő úr. Hentaller Lajos: Nem kívánok az előadói szólás jogával élni! Elnök: Tehát akkor következik Chorin Ferencz képviselő úr. Chorin Ferencz: T. ház! Midőn az eldöntendő kérdéshez hozzászólok, teszem ezt két okból. Először, mert a mentelmi bizottságban elfoglalt állásomnál fogva kötelességemnek tartom a mentelmi jogot úgy. a mint az a ház gyakorlatában 30 év óta kifejlődött, minden elhomályosítás ellen megvédeni; teszem másodszor azért, mert a fenforgó kérdésnek elvi fontosságot tulajdonítok. Mindenekelőtt tisztába kell jönnünk azzal, hogy mi a mentelmi jog tulajdonképeni alapja, czélja és rendeltetése? Hogy csakugyan biztosítékát képezi-e az a képviselő politikai függetlenségének, melyet épségben tartani a képviselőháznak pártkülönbség nélkfil kötelességét képezi ? (TJgy van! balfélől.) A mentelmi jog alapja az országgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás egyik tényezőjének jogállása az alkotmányban; czélja és rendeltetése biztosítani az országgyűlés tagjainak függetlenségét a hatalom minden nyomása és egyesek minden zaklatása ellen, (Úgy van! balfélől.) valamint biztosítani azt is, hogy az országgyűlés tagjai hivatásukat minden külbefőlyástól, minden akadálytól menten, zavartalanul teljesíthessék. A mentelmi jog ennélfogva nem kiváltság, hanem szükséges előfeltétele a törvényhozói akarat szabad nyilvánúiásának, (Úgy van ! a baloldalon.) nem az egyén, hanem a nemzeti akarat akadálytalan nyilvánulása érdekében van megalkotva. E szempontból fogta fel a mentelmi jogot a képviselőház minden időben, úgy 48 előtt, mint 48 után. A szólásszabadság és a képviselői kötelességek akadálytalan teljesítése érdekében küzdött a rendi tábla 48 előtt; e czélnak szolgál a mentelmi jog, a mint 67-ben a ház határozatában kifejezést lelt és azóta a ház által állandóan és következetesen minden fenforgó esetre alkalmazva lett. (Úgy van! balfélől.) K-ét elvben domborodik ki a képviselői mentelmi jog: a felelőtlenségben és a relatív n