Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-370

370. országos ülés 1898. deczember 1.-én, catttdrtSkSn. gj eszköz, mely magát a költségvetést pótolja, az előző évre megszavazott költségvetés kereteivel; az indemnity ideiglenes felhatalmazás az ország szükségleteinek a fedezésére, és lejár azon idő leteltével, a melyre megszavaztatott, vagy abban a pillanatban, a midőn a költségvetés sua forma létrejött és szentesítést nyert, Egészen más, t. képviselőház, az appropriáczió, a hol a már megszavazott költségvetés tekintetében az a kérdés intéztetik a házhoz: megadja-e a ház a felhatalmazást ezen költségvetés alapján a kormánynak az ország kormányzására, igen, vagy nem ? itt merííl fel a bizalmi kérdés, és ha meg is szavazta az országgyűlés, a képviselőház, azt a költségvetést, még akkor is joga van megtagadni bizalom hiányában a kormánytól a végrehajtást. Azonban az ilyen szükségszerű, az ilyen, a költségvetést magát szorosan helyettesítő és pótló javaslat, mint az indemnitási, ez bizalom kérdése nem lehet. A költségvetést meg kell szavazni minden körülmények közt, mert azt nem ennek a kormánynak, hanem az országnak szavazzuk meg. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) A másik kérdésben azután joga van a parlamentnek azt mondani: ennek a kormánynak pedig a már megszavazott költségvetést nem adjak meg. (Zaj bal felöl. Elnök csenget.) • Ez nemcsak általános alkotmányos theória, de főleg a magyar közjog költségvetési joga szempontjából áll. Hogy pedig a költségvetést az ország szükségleteinek fedezésére meg lehessen tagadni, azt egyetlen egy közjogi iró sem ismeri el, mert azt mondják mindnyájan, hogy az alkotmányosságnak ez volna a fejtetőre állítása. (Zaj balfelöl.) Gneist is azt mondja, hogy a költségvetés megtagadása egy alkotmányellenes ; actus inanis. Az angol parlament történetében is egyetlenegy eset fordult elő, a mire az előadó úr is és Szemere Attila t. képviselőtársam is hivatkozott. Történt ez az eset 1784-ben, Pitt miniszterelnöksége idejében, a midőn a képviselőház többsége a költségvetést nem szavazta meg. És mi lett ennek a következménye ? Az, hogy az alsó házat feloszlatták, új választásokat rendeltek el 8 az új választásoknál ugyanaz a többség 168 fővel lefogyva került, mint kisebbség a parlamentbe. így itélt az angol közvélemény, az angol választóközönség a budget megtagadóival szemben. (Nagy zaj bálfélöl.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Rohonyi Gyula: És Pitt soha népszerűbb, soha hatalmasabb nem volt, mint épen ebben az időben. Mert az angol közvélemény, illetőleg annak túlnyomó többsége avval a jelszóval indult a választási harczba: Segítsük Pittet győzelemre! Az indemnity tárgyalása során Kossuth KÉPVH. HALPÓ. 1896 1901. XIX. KÖTET. Ferencz t. képviselőtársam, következetesen előbbi álláspontjához, egy határozati javaslatot nyújtott be. a melyben bizalmatlanságát tiz pontban meg is indokolja. Én ezekkel a pontokkal egyenként foglalkozni nem fogok, de el nem hallgathatom a második pontban foglalt vádat, a mely vád nemcsak a kormány, de a szabadelvű párt ellen is irányúi. Azt mondja ott a második pontban Kossuth Ferencz t. képviselőtársam, hogy Deák Ferencz is, — a kinek szavait idézi, — a kiegyezést csak »egy alapnak .tekintette, s azt egy jövő nemzedék majd továbbfejlesztheti és előbbre viheti*:. Kétségen kivííl állanak Deák Ferencznek szavai. Azonban nem áll az, a mit Deák Ferencz szavaihoz Kossuth Ferencz t. képviselőtársam hozzácsatol, hogy a jelen kormány lerombolni igyekszik a magyar közgazdasági önállóságnak még az 1867-iki törvények által is épségben hagyott védbástyáját. (Zaj balfelöl.) Ez a vélemény, engedelmet kérek, nem áll. Megmondom az okát. Mert a mennyiben a gazdasági kiegyezés Ausztriával megköttetik, az semmi esetre sem lesz rosszabb, mint az a kiegyezés, a melyet akkor kötöttek meg. De ha ugyanolyan volna is, kétségen kivú'l — nincsen ember a házban, a ki ez iránt kételkednék — ugyanezekkel a garancziákkal ugyancsak időkhöz kötve fog megköttetni és a nemzetet kétségbevonhatatlanul megillető jogok fenn lesznek tartva a jövőre nézve is; ez iránt senkinek kétsége nem lehet. (Zaj balfelöl.) Ha pedig ez áll, akkor kérdem, hogyan rombolta le a kormány ezeket a védbástyákat? (Tetszés jobbfelöl.) De azért is kell ezzel a ponttal foglalkoznom, mert különösen a függetlenségi párt nem egyszer vádolt azzal, hogy a szabadelvű párt nem marad hű Deák Ferencz elveihez, azokhoz az elvekhez, a melyek a kiegyezési törvényben le vannak téve és mintegy a függetlenségi párt igyekszik megvédelmezni velünk szemben, a kik a kiegyezés művét soha meg nem támadtuk, magát a kiegyezést. Hogy ezt beigazoljam, hivatkozom Bartha Miklós t. képviselőtársam még a napirendi vitában elmondott beszédének egy helyére, a hol szintén vádolja a szabadelvű pártot, hogy nem marad bű Deák Ferencz hagyományaihoz és ennek folytán indíttatva érzi magát, hogy ezeket védelmezze velünk szemben. É védelemre azonban szükség nincs. Mi ezt az alapot soha fel nem adtuk, soha megesorbítani nem engedtük. Igen, megengedem, hogy Önöknek a védelem szükségszerűnek látszik, de mikor? Akkor, ha önök függetlenségi párti elveket és aspirácziókat magyaráznak bele Deák Ferencz kiegyezési művébe. (Zaj balfelöl.) Bartha Miklós i képviselőtársam beszédében foglalkozik a kiegyezés kérdésével, taglalja azt, hogy mi volt Deák Ferencz czélja azzal, n