Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-369
52 369. országos ülés 1898. november SÖ-áii, szerdán. megelégedését kinyerni. A legtöbb községben épenúgy basáskodik az a jegyző, mint a hogy a törvényhatóságokban a főispán, az alispán, a főbiró, a szolgabíró, stb. (Igás! Úgy van! balfelől.) De nem állítom, hogy minden jegyző így tesz; vannak tiszteletreméltó kivételek. (Felkiáltások balfelöl: Fehér hollók!) Én szívesen konstatálom, hogy ismerek sok igen derék jegyzőt, a ki igazán szivén viseli községének az érdekeit, a ki lelkiismeretesen teljesíti a maga kötelességeit, nem hajhászsza a hatalmasok kegyét, (Felkiáltások balfelöl: De kevés van!) — mondom, kivételek — hanem a község lakosságával a legjobb egyetértésben él és átalános tiszteletben részesül. T. képviselőház! Mit szóljak a képviselőházról ? Mit ama visszaélésekről, mit a hivatalos presszióról, az erőszakoskodásról, a melyek mindnyájunknak élénk emlékezetében vannak? (Úgy van! balfelöl.) Mit amaz erkölcsi pusztításról, a melyet a választók széles rétegeiben tapasztalunk ? A tisztelt túloldal nem is tagadja ezen visszaéléseket, sőt mi több, az igen tisztelt miniszterelnök úr e házban és az ország színe előtt nyíltan beismeri, hogy az utolsó követválasztások alkalmával ő illetéktelenül befolyt a választásokba, (Úgy van! halfelöl.) sőt egyenesen kijelenti, hogy ő ezt jövőre is tenni fogja. 0 egészen jogosnak, törvényesnek találja, hogy ő kezelte a pártkasszát, hogy hivatalos jelölteket állított fel és ezek támogatását a közhivatalnokok kötelességévé tette; eőt mintegy dicsekvőleg, hallatlan czinízmussal kijelenti, hogy ő ezt egész kormányzatának egyik sarkkövévé tette. Nos, t. ház, hát ennyire jutottunk mi már Magyarországon ? (Úgy van! balfelöl.) Ennyire hanyatlott a törvény iránti tisztelet, az alkotmányos érzék és szellem? Akkor itt ne beszéljünk többé választási szabadságról, alkotmányról. Hiszen jövőre csak az lehet képviselő, a kit a kegyelmes úr megválasztat, természetesen azon kikötéssel, hogy már előre is lekösse testét-lelkét az illető'. (Úgy van! Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ez nem parlamentarizmus, ez zsarnokság, ez a párthatalom a legrosszabb kiadásban. De nekem ez a parlamentarizmus nem kell, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és miután úgy vagyok meggyőződve, hogy vannak még Magyarországon önérzetes, független gondolkozású hazafiak, a kik nem fogják tűrni, hogy báró Bánfiy Des.ső ezeréves alkotmányunkat sarkaiból kiforgassa, (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) azért ellene igenis megindítottuk a harczot. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) S ezt mindaddig nem fogjuk abbahagyni, míg nem sikerűi ezen rothadt rendszert mindenestől a föld színéről elsöpörni. (Élénk helyes< léi a bal- és ssélsö baloldalon.) T. ház! A képviseleti rendszer lényege az én felfogásom szerint abban áll, hogy a választók többségének szabad választások útján nyilvánuló akarata úgy a törvényhozásban, mint a kormányzat ellenőrzésében érvényesül. (Úgy van! balfelöl.) Azért mi ezen oldalon, míg egyrészt ünnepélyesen tiltakozunk a választások minden jogtalan és törvénytelen befolyásolása ellen, folyton sürgetjük oly reformok létesítését, a melyek a választások szabadságát és tisztaságát biztosítják, a visszaéléseket lehetőleg megszüntetik, de egyúttal módot nyújtanak arra, hogy az elkövetett visszaélések szigorúan megtoroltassanak. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ezen kívánalmak jogosultságát, t. ház, a túloldalról már nem tagadhatják. Gróf Tisza István igen tisztelt képviselőtársam a múltkor egyik beszédében, mondhatnám filippikájában, melyet a nemzeti párt ellen tartott, szíves volt konstatálni, hogy igenis történtek visszaélések, de nemcsak a kormány, hanem az ellenzék részérő] is. Történni szoktak azok minden alkotmányos államban, elő fognak fordulni azok nálunk jövőre is. Mindamellett ő nem zárkózik el az elől, hogy a választások tisztaságának és szabadságának biztosítása érdekében törvényhozói intézkedések is hozassanak létre, sőt kijelenti, hogy ő kész egész befolyását latba vetni, hogy ezen reformjavaslatok még ezen az országgyűlésen tárgyalás alá kerüljenek. Csak arra kér minket, hogy most az egyszer szavazzuk meg az indemnityt, mert ezt az országnak legvitálisabb érdekei követelik. Azonban az én igen tisztelt képviselőtársam, az általa is szükségesnek jelzett és kilátásba is helyezett ilynemű reformok elvei iránt nem nyilatkozott, de aligha csalódom, ha azt hiszem, hogy a kúriának bíráskodási joga a felveendő intézkedések között nem fog kifejezésre jutni, hiszen az igen tisztelt belügyminiszter úr a költségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottságban egyenesen kijelentette, hogy a kormány nem szándékozik a kúria bíráskodási jogáról szóló ilynemű törvényjavaslatot beterjeszteni. Már pedig a mig a verifikáeziót a ház bíráló bizottsága végzi mai összeállítása szerint és a tapasztalt módon fogja azt gyakorolni: addig bármely megtámadott mandátum sorsa kiszámíthatatlan esélynek van alávetve. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Eddig sem az volt a baj, hogy a választási szabadság biztosításáról ne lettek volna írott törvények, mert van törvénykönyvünkben több ilyen törvény, de azokat nem hajtották végre. A kormány nemcsak nem iparkodott közegei áltaj azokat megtartatni, hisz 'ó maga sem tartotta meg azokat, hanem nem egyszer voltunk szemtanúi annak, hogy a legkirívóbb viaszaéléseket helyeselték itt e házban a kormánypadokról, (Úgy van! balfelöl.) Különben megvallom, én mindig aggódva