Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

368. országos Ülés 1898. november 29-én, kedden. 41 megsértése az immunitási jognak Krécsányi kapitány által elkövettetett, akkor a belügyminiszter úr, ismert finom alkotmányos érzelmeinél fogva, Krécsányi kapitányt hivatali működésétől azonnal felfüggesztette. Ezt teszem fel a belügyminiszter úrról, mert a logika és alkotmányos érzület ezt hozza magával; vagy tán még házi fogságot is rendelt neki. Egygyel több ok a könyörületes sziveknek, hogy ha Krécsányi netalán a vizsgálat folyamán ártatlannak bizonyul, ne szenvedje hivatalától való felfüggesztését sokáig, mert akkor ezen jeles, tapintatos főtisztet a rendőrség üdvös működésében soká volna kénytelen nélkülözni. (Derültség és tetszés a balés ssélsö baloldalon.) Ez is egy ok tudniillik, hogy Krécsányi kapitány a felfüggesztéstől vagy szobafogságból mielőbb kiszabaduljon, hogy tárgyaljuk ezt az ügyet azonnal, azon fontos indok mellett, melyet gróf Apponyi Abert képviselő úr hozott fel, hivatkozva a házszabályok 141. §-ára. Mert szerintem az immunitásnak ezen fontos joga, mely nem is az egyes képviselőt, hanem a ház jogait védi, ha megsértetett, a megtorlásnak, illetőleg a vizsgálatnak azonnal kell megtörténnie és ez halasztást nem tűrhet. Ezért vagyok kénytelen pártolni Szentiványi Árpád t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés balfelöl.) Major Ferencz: T. hkzl Szabad legyenpár szóval a kérdéshez hozzászoknom. (Halljuk !) Azt hiszem, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim már eléggé megindokolták, hogy ezen ügy tárgyalása nem tűr halasztást. Hiszen ha e mellett egyéb indok 'nem szólana is, már az, hogy maga a ház is elismerte ezen ügy sürgősségét azáltal, mikor három napi határidőt tűzött ki, mint a mely idő alatt köteles a bizottság határozatot hozni és a ház elé terjeszteni ; már magában ez is eléggé indokolja az ügy sürgősségét. De azt hiszem, számtalan indok igazolja, hogy ez ügyben a t. ház minél előbb érvényes határozatot hozzon, mit úgy a t. ház tekintélye, mint a képviselőknek házon kivűli biztonsága megkövetel. Mert nem tehetjük ki magunkat tovább annak az eshetőségnek, — pártkülönbség nélkül — hogy esetleg egy-egy rendőrközeg meggondolatlansága vagy túlbuzgósága a képviselők tekintélyét és szabadságát korlátozza. (Helyeslés balfelöl.) Nem akarok jelenleg ezen ügy érdemleges térgyalásába bocsátkozni, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy hiszen már a rendőrközegeknek azon közbelépése, mikor Rakovszky István képviselőtársam egy fiatal emberrel beszélgetett, hogy: »Mit akarnak itt!? Takaródjanak !« — már magában véve ezen fellépés a rendőrkapitány részéről, legyen az képviselő, vagy bárki, már magában foglalja a legelitélendőbb túlkapást és rendőri brutalitást. Mert nem KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. ismerhető el azon joga a rendőrségnek, hogy minden előzetes felhívás nélkül inzultáló gorombaságot használjon. A rendőrkapitány ezen sértő szavaira fordult vissza Rakovszky István képviselőtársam, és kifogásolta ezen sértő eljárást, mert mikép említem, nem szabad a rendőrközegnek ily kifejezést használni főleg akkor, a mikor tulajdonképen semmi rendzavarásról szó ott ezen jelenetnél nem volt, mert be van igazolva, hogy egy fiatal emberrel beszélgetett Rakovszky István képviselőtársam, és visszafordulva csak engedelmet kért, hogy a fiatal emberrel néhány szót válthasson. Tehát magában véve ezen közbelépése a rendőrségnek olyan provokatív és olyan szégyenletes, hogy már ezen inczidensből is szükséges, hogy ezen ügy sürgősen tárgyaltassék, mert miként meggyőződtünk, a rendőrség abszolúte nem respektál senkit és semmit. Én ezek után tehát azon indokokból, a melyeket itt felhoztam, de másrészt csatlakozva azon indokokhoz, a melyeket gróf Apponyi Albert képviselőtársam és többen előadtak, mindnyájunknak legsürgősebb ügyét látom ebben, mert nem lehet sürgősebb dolog egyikünkre nézve sem, mint azon jog, a melyet nekünk választóink adtak, a mikor ide beküldtek, és azon jog, a melyet az alkotmány nekünk biztosít, mint választott képeiselőknek, hogy azt mindenkivel szemben és mindenekelőtt a rendőrség brutalitásával szemben megőrizzük. Azért a sürgősség mellett szólalok fel. (Helyeslés balfelöl.) Asbóth János: T. ház! Én is azon nézetben vagyok, hogy az egyes képviselők jogánál, a mely szintén fontos, még sokkal fontosabb a ház dignitásának joga és az esetet olyannak látom, a hol a ház dignitása kívánja, hogy az ügy nyomban, mentől előbb tisztáztassék és ezért járulok hozzá Szentiványi Árpád t. képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Két indítvány és egy módosítvány lévén beadva, a következő módon óhajtom feltenni a kérdést. Először jön Szentiványi Árpád képviselő úrnak indítványa, a mely szerint azonnal tárgyaltassék a mentelmi ügy. Ha ez nem fogadtatnék el, abban az esetben szavazás alá jön a miniszterelnök úr indítványa, a melyre nézve Szalay Károly képviselő úr által adatott be egy^ módosítvány. A kérdést először is Szentiványi Árpád indítványára teszem fel, azután esetleg a miniszterelnök indítványára, még pedig úgy, a mint van, vagy pedig, ha nem fogadtatik el, úgy a mint van, azzal a módosítással, a melyet Szalay Károly képviselő úr tett hozzá. ->.