Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

3Q<g 386. országos Ülés 18ÍJ8. deczember 30-án, pénteken. tott félhivatalosokkal rendelkezik, ezt mai napig Bem merte megczáfolni. Ez nemcsak választási czélokra nagylelkűen adott pénz, hanem megvesztegetés. Mert miről van szó? A magyar állam bérbe adta az osztálysorsjátékot, ínég pedig erre egy meghatározott díjat állapított meg. Ha a vállalkozók azt hitték, hogy ez egy millióval többet ér, akkor ezt a milliót az állam pénztárba kellett volna beszolgáltatniuk. (Igás! Úgy van l a bal- és szélső baloldalon.) Akkor ez azt jelenti, hogy a t. kormány, vagy a t. miniszterelnök úr olyan megállapodásra jutott velük, hogy adjanak az államkincstárnak egy millióval kevesebbet, egy milliót pedig tisztán privát pártczélokra szolgáltassanak. (Tetszés. Igaz! Úgy van! a bal- ét> szélső baloldalon.) Ez tehát, t. ház, nagy következményekkel és nagy felelőséggel járó tény, a mely nemcsak az alkotmányos természetíi miniszter felelősségi elveket állapítja meg, hanem kényes büntetőjogi felelősséggel is jár. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Bélai Számolni! (Derültségei jobboldalon.) Számolni! Elszámolni! (Zaj. Elnökcsenget.) Visontai Soma: A telefon államosítás hasonló természetű, a kölesönberuházás szintén hasonló természetű. De ezt, azt vélem tisztázni kell, mert nemcsak a kormány, de számos képviselőtársunk is érdekelve van, a kik ezen intézeteknél (Halljuk! Halljuk! Zaj.) részint jogtanácsosi, részint igazgatói állást viselnek, (Igás! Ügy van! bal felöl.) Engedelmet kérek, minket még nem vakított el annyira semmiféle érdek, hogy mi nem bírnánk a felfogás azon tisztaságával, hogyha ez igaz, akkor ez súlyos büntetendő cselekményt igényel az egyik irányban, de büntetendő cselekményt alkotmányos irányban is. És ha igaz az, t. képviselőház, hogy állami pénzből, tehát elvont pénzből csináltak Magyarországon választást, akkor mit látunk? Azt, hogy semmiféle vád, a mely ezen kormányzat ellen emeltetik, nem elég súlyos, a mely a maga természetében, a maga bűnös voltában jellemezhető volna. Akkor igazat ad azon felfogásnak, hogy semmiféle akezió, a mely onnan kiindul, semmiféle érdek, a melylyel istápoltatik, nem lehet nemzeti érdek, mert kell, hogy azon nagy összegek adományozása iránt ezen idegen érdekek és pénzek is szem előtt tartassanak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Egy hang a baloldalon: A ki nem kapott, az keljen fel! Derültség a jobboldalon.) Ezekben iparkodtam, t. képviselőház, egy csokorba összekötni azon irányzatokat, a melyek a túloldalon uralkodnak. Egy rakásba iparkodtam gyűjteni mindazon eszméket és elveket, a melyek onnan látszanak képviselni a nemzeti érdekeket, de valóságban önczélt képviselnek. Kubik Béla: Kormányzati banditák! Visontai Soma: És, ha t. képviselőház, minderről most az elnökválasztás keretén beszélünk, ennek megvan a maga sajátságos jogalapja. Jól tndja, t. képviselőház, hogy a képviselőház elnöke még normális viszonyokban is az alkotmányos érzület megnyilatkozásának bizonyos ellenőrzője és őre. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Magyarország sajátságos közjogi helyzetben van, és nemcsak a tények válhatnak reá veszélyesekké, de kifejezések által is alkotható preczedenezia olyan, a mely megronthatja a nemzet alkotmányos létét és veszélyeztetheti az általános alkotmányos közfelfogást. Épen ezért láttuk mi azt a múltban is, hogy a ház elnöke nemcsak a házszabályoknak volt mindenkor hű kezelője és őre, de valahányszor a ház valamelyik tagja által oly kijelentés tétetett, a mely érintette Magyarországnak alkotmányos múltját, közjogi viszonyait, a koronával szemben megalkotott helyzetét és ez ferde irányban nyilatkozott meg, onnan a ház elnöki székéből mindenkor magyarázatokban, figyelmeztetésekben, megintésben vagy megrovásban részesült. Azért bir Magyarországon nagyobb közjogi súlylyal, fontossággal az elnöki állás, mint más szerencsésebb államokban, hol a közjogi helyzet niucsen megzavarva bizonyos viszonyok által, és a hol a nemzet életében keletkezett, azzal tovább fejlődött és fejlődő dinasztiával vannak összeforrva a nemzet törekvései. Azért láttuk azt a múltakban, hogy az elnök mellett az igazságügy miniszter is sokszor — méltóztassanak a naplót megnézni — felszólalt, magyarázva és tanítva, ha közjogi kérdés merült fel itt a házban, és ferde kifejezésre jutott valamely szónok beszéde. T. képviselőház! Ha ez áll, hogy ez úgy általános szokás volt mindig, mennyivel fontosabb most az, ho^y ez az elnöki állás olyan egyén által töltessék be, a ki az alkotmányos jogok iránt épúgy, mint a nemzet alkotmányos helyzete, a korona s a nemzet közt fennálló viszony iránt kellő érzékkel birjon, és menynyivel fontosabb, t, képviselőház, hogy most olyan férfiú kezébe tétessék le az a nagy közjogi állás, mikor nem kívülről, hanem belülről döngetik alkotmányos intézményeink kapuját. Arra már volt példa, hogy idegen hatalom megrabolta ezt a nemzetet alkotmányától és szabadságától, és hogy ezen idegen hatalommal szembeszállva szervezkedett a nemzet, hogy megvédje az alkotmányát. De, fájdalom, ezeréves históriánkban ez az első eset, hogy a nemzetnek saját fiai, saját maga kormánya teszi ezt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szégyen gyalá' zat! Elnök csenget.) Mi fog történni t. ház, ha önök merészkednek erre az útra lépni? Ezt nem mi mondjuk