Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

386. országos ttlé* 1898. deczember 30-án. pénteken. 385 nyilatkoztatott, akkor azt kérdem önöktől, t. többség, mit képviselnek önök? (Igaz! Úgy van! bal/elől.) Mik önök és kik önök ? Mi az önök szereplésének létjogosultsága ? Mi az, a mi az önök lelkiismeretinek irányt adhat, hogy önök teljes joggal képviseljék itt a nemzet majoritását a nemzettanácsában ? (Igaz! Úgy van ! a bal- és sséhö baloldalon.) Mert mit jelent az a kijelentés, a melyet báró Bánffy Dezső tegnap a házban tett és mit jelent az a magyarázat, a melyet ehhez a nemzeti párt nemeslelkú', kiváló vezére, gróf Apponyi Albert szolgáltatott ? Azt jelenti, hogy midőn báró Bánffy Dezső nem akarta a törvényes választások sorsára bizni a többség­nek megalkotását: akkor ő attól tartott, hogy ha a nemzet a törvények rendje szerint választ, akkor ebben a házban nem lesz kellő erő és kellő többség az 8 háta mögött, a mely a nem­zet érdekei ellen Ausztriával a kiegyezést meg tudja csinálni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mit jelent akkor ez, ha azt látjuk, hogy Ugron Gábort kibuktatta e házból ? hogy gróf Apponyi Alberttel a hatalomnak összes tényezőjét ellentétbe juttatta Jászberényben ? (Igaz! Úgy van! és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Gyalázat!) Mit jelent az, hogy a nem­zetnek minden vezéregyéniségét megakarta buk­tatni, és hogy Egerben is a miniszteri omnipo­tenezia és a miniszteri ígéretek csábos szavaival buktatta meg az ellenzék egyik vezérét ? Azt jelenti, hogy 8 akkor az önök által most any­nyira hangoztatott parlamentáris elveknek min­den kivetköztetésével, (Igaz! Ügy van! bálfélä.) a többség eszméjének teljes rombadöntésével kí­vánta megalkotni pénzzel megvásárolt többséggel maga mögött a támaszt, hogy a kiegyezést meg­köthesse. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Hát bir-e akkor hittel, bir-e akkor hatással, bir-e akkor jelentőséggel, hogyha báró Bánffy Dezső a többségre hivatkozik, hogyha akkor, mikor a magyar nemzetnek legnagyobb közjogi és közgazdasági alkotásairól van szó, 8 önökben itt a nemzet többségét akarja feltüntetni és úgy akarja odaállítani a dolgot, mintha a kisebbség, vagy is az ellenzék, a mely önök ellen küzd, dobná félre a többségnek elvét, a parlamenta­rizmus elvét? T. ház! Ha volt valaha a históriában egy időpont, a mely bizonyította, hogy minden törek­vés, a mely ezt a nemzetet Ausztriával gazda­sági egységben akarja megtartani, csak mester­séges : akkor ez az időpont az, akkor Magyar­ország t. miniszterelnöke szolgáltatta ennek fényes bizonyítékát. őszintén megmondom, én a személyes hajszák­ban, a mint többi ellenzéki képviselőtársaim is megmondják, sohasem vettem részt. Hiszen ha KÉPVH. NAPLÓ 1896—1901. XIX. KÖTET. egyén ellen folyik is itt a támadás és a harcz, az még sem az egyén ellen folyik; sokkal kisebb alak a nemzet históriájában báró Bánffy Dezső, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső balodálon.) semhogy azt hinnők, hogy akár jó, akár rossz nem történhetnék meg ő nélküle is. Hiszen a nemzet géniusza, a mely ezer esztendőn át ide­gen népfajok és népcsoportok kőzött fentartotta a nemzetet annyi ádáz küzdelem és annyi harcz után, a miről a magyar történelemnek sok ra­gyogó, de sok szomorú lapja is tanúskodik, méltóztassék elhinni, hogy a nemzet géniusza ezen szorongatott helyzetből is kivezette volna a nemzetet az igazi útra, arra az útra, a hol a maga feladatainak megoldását és a nemzet érde­keinek kielégítését megtalálta volna. (Tetszés balfelöl.) De ha egy ilyen alak ellen fordul a nemzeti közvélemény és a parlamenti harcz, az nem ő miatta történik, nem Bánffy Dezső úr miatt, a ki csak hét esztendeje, hogy itt van ebben az országgyűlésben. Azért folyik e harcz, mert ő benne és azokban, a kik az ő háta mögött ülnek és öt minden rosszban támogatják, egy rossz, egy gyalázatos, egy nemzetellenes rendszer van képviselve.(Élénk helyeslés a bal-és szélső balodalon.) Mi sohasem voltunk attól a hittől eltelve, mintha a t. miniszterelnök úr ennek a nemzetnek, vagy a parlamentnek vezetésére hi­vatva volna. Én sokszor tárgyilagosan szemléltem az ő miniszterelnöki működését és parlamenti veze­tését. Az o politikai szereplése hét esztendőre terjed, hét sovány esztendőre. (Derültség a bal­oldalon.) Ebből a hét esztendőből a legnagyobb részt elnöki állásában töltötte el, tehát a parla­ment szorosabb küzdelmeiben részt nem véve. Igaz, hogy bár sohasem volt képviselő, bírt annyi bátorsággal —• nem akarom mondani, hogy merészséggel és még egyebet sem akarok mon­dani, — hogy elfoglalta mindjárt megválasztása után az elnöki állást, abban a hiszemben, hogy képes lesz a parlamentet vezetni, képes lesz harmincz éves precedensek után megállapítani a ház tanácskozási rendjét. (Zaj. Elnök csenget.) De hát ez elmúlt. Önök tudják, hogy a nemzet életében milyen momentum volt az, mely őt a miniszterelnöki székbe vezette. Én figyelemmel kisértem, és midőn láttam félszegségeit, láttam bizonyos irányokban való teljes tájékozatlan­ságát, akkor azt is átéreztem, hogy ime egy egyén, a ki nehéz viszonyok között akarja ve­zetni e nemzet sorsát, a ki nem vett részt a nemzetnek, a Deák-párt és a balközép és az akkori függetlenségi pártnak nagy küzdelmeiben, sem nem vett részt az ellentétek ama harczában, melyeknek elsimítása helyre állította,, a korona és a nemzet között a jó viszonyt. 0 sohasem érezhette, mit jelent egy igazi nemzeti ellenállás, . 49

Next

/
Thumbnails
Contents