Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

380 886, országos ülés 1898. deczemoer 30 kn, pénteken. ellenállás jogával, a melyet az ilyen állapot szükségképen megkövetel. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Mi veszélyeztetjük tehát a parlamentarizmust? Mi veszélyeztetjük tehát az alkotmányt? Talán épen megfordítva: mikor a többségnek akarata az alkotmánysértésre tör, mikor a kormányelnök nyíltan, már előre, midőn még nem is tudhatta, va.ijon bekövetkezik-e az az állapot, és az azt védő mindkét Tisza képviselőtársaim már előre alkotmánysértést, követnek el, előre felmentvényt akarnak adni a kormánynak a Tiszalex által az alkotmánysértés ellenében, akkor mi veszélyeztetjük, és nem önök veszélyeztetik az alkotmányt és a parlamentarizmust? (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én azt hiszem, minden elfogulatlanul gondolkodó hazafi a mi akeziónkat csak támogatásával és rokonszenvével kisérheti, mert az épen az alkotmánynak és az igazi parlamentarizmusnak megvédésére irányúi a parlamentarizmus puszta formáival szemben, a melyeket már szintén széttéptek, mert már formái sincsenek meg annak, csak foszlányai vannak. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Önök különben mindig így tettek, valahányszor az ellenzék valami nagy nemzeti érdeket védelmezett, vagy valami nemzeti követelményt állított fel. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha egy nagy nemzeti érdeket védelmezett, ha erőteljesebb akcziót fejtett ki az ellenzék, akkor mindjárt előjöttek azzal, hogy ime az ellenzék erőszakoskodik, az alkotmányt, a parlamentarizmust veszélylyel fenyegeti, romba fogja dönteni. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső báloldalon.) Ha pedig nemzeti követelménynyel jöttünk elő. akkor azt mindig kicsinyelve fogadták és a korona mögé bújtak, mondván, hogy a korona akarata ellenére nem lehet megvalósítani, de magában is nem érdemes ilyen kicsinyes dolgokkal foglalkozni. Mikor azután az események megvalósuláshoz juttatták az eszmét, akkor önök voltak azok, a kik ujjongva üdvözölték azt. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) így volt ez a véderőtörvényjavaslat hirhedt 14. szakaszával; akkor is ezekkel vádolták az ellenzéket, de mikor az ellenzék álláspontja győzött, akkor önök örültek legjobban annak, Hogy ez bekövetkezett. így tettek a magyar katonai oktatással; mindig ellenezték, leszavazták, bennünket a miatt kormányképteleneknek nyilvánítottak; de mikor azután az események megérlelték, és mikor önként, úgyszólván az ország ölébe hullott, akkor maguknak csináltak belőle érdemet, akkor nem volt többé kis vívmány, hanem egyszerre nagy vívmánynyá lett. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hát én meg vagyok győződve, hogy ha az ellenzéknek harcza diadalra fog most vezetni és az országot sikerül a Bánffy-kormányzattól és rendszerének lidércznyomásától megmenteni, önök lesznek az elsők, a kik legjobban fognak ezen ujjongani. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És azok, a kik most Bánffy Dezső bárónak spiritus familiárisai, a kik besúgói és nem ritkán rossz tanácsot adnak neki és Öt rosszabb irányba terelik, mint talán ő maga menne, (Egy hang a szélső baloldalon: Az nem lehet!) azok lesznek az elsők, a kik követ fognak reá dobni és oda fognak ülni a jövendő miniszterelnök háta mögé, mint mindig tették, hogy rossz tanácsosai lássák el, a mint tették eddig, és a mikor biztosak voltak abban, hogy valamely minisztérium alatt megingott a talaj, ők voltak az elsők, a kik annak politikáját elitélték. így lesz ez most is; jó lesz tehát, ha a jövendő kormány ezt figyelembe veszi, mert nehéz lesz őket távoltartaoi és erőszakoskodásuktól megszabadulni. (Igaz! Úgy vun! a bal- és szélső baloldalon.) És én csak azt kérdezem, t. ház, a t. túloldaltói, minden elfogulatlan képviselőtársamtól és az egész képviselőháztól, hogy ha akadna egy kormány és többség, a melyet pedig a Bánffy-féle választásokkal mindig el lehet érni, a mely Magyarországnak Ausztriával, vagy Oroszországgal való összeolvasztását czélozná s ily törvényjavaslattal jönne elő, hogy ha akkor szintén volna egy elhatározott ellenzékünk, mint most, a mely minden erővel küzdene e törvényjavaslatnak keresztülvitele ellen, vájjon akkor is azt mondanák, hogy a kisebbség küzdelme törvénytelen, mert a többség akaratának érvényesülését meggátolja ? Pedig ma is így vagyunk. A többség helyezkedett törvénytelen álláspontra, Ő tiporja a törvényt és tiporta lábbal az alkotmányt a választásoknál és kiegyezési javaslatoknál, a midőn a Bánffy-kormány oly intenczióval van eltelve, hogy képes még akkor is, az 1867 : XII. törvényczikk megszegésével, a vámegységet fentartani, hogyha nem sikerűi Ausztriával az alkotmányos kiegyezés, a mit pedig a törvényünk tilt, (Helyeslés a baloldalon.) Most sem mondhatják tehát, hogy mi törvénytelen alapon küzdünk; a mi álláspontunk igenis törvényes, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) mert az alkotmányos rend helyreállítását czélozza. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Önök a többség akaratának érvényesüléséről beszélnek akkor, midőn önök előtt — nem mondom, hogy mindnyájuk előtt, de azok előtt, a kik Báuffy Dezsőt és kormányát leginkább támogatják, — az országban már semmisem szent, semmisem sérthetetlen, semmisem érintetlen, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Bánffy Dezső báró pedig azt tartja szem előtt, hogy ő olyan, mint egy ruganyos