Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

m 368, országos filés 1898. noTember 29-én, kedden. és lodomeri királyságokból, az ausehwitzyi és zatori berczegségek-, s krakkói nagyherczegség-, a bukoviniai herczegség-, dalmát-, horvát s tótországi királyságokból, a horvát tengermellék-, Fiume város- s a hozzá tartozó kerület, a magyarországi királyság-, erdélyi nagyherczegségbő'l, benne foglalva a szász földet és az ismét bekebelezett Kraszna-, Középszolnok és Zarándmegyéket, Kővár vidékét s Zilah városát, a határőrvidékek- és a lombard velenczei királyságból. Ezen koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát.* Azt mondja továbbá a császári rendelet 70. §. (olvassa): »Az 1. §-ban megnevezett tartományok azon ügyekben, melyeket a birodalmi alkotmány, vagy a birodalmi törvények tartományi ügyeknek jelölnek ki, a tartományi gyűlések által képviseltetnek. « A 71. §. így szól (olvassa): »71. §. A magyarországi királyság alkotmánya annyiban tartatik fenn, hogy azon szabályok, melyek ezen birodalmi alkotmánynyal nincsenek összhangzásban, erejüket elvesztik, és hogy minden nemzetiségek s a tartományban divatozó nyelvek egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet minden viszonyaibau ezélszerü intézmények által biztosíttatik. Különös szabály rendezendi ezen viszonyokat 72. §. A szerb vajdaságnak oly intézkedések biztosíttatnak, melyek egyházi közösségük és nemzetiségük fentartására régibb szabadságleveleken és császári, a legújabb korbeli nyilatkozatokon alapúinak. A vajdaságnak más valamely koronatartománynyali egyesülése annak követei meghallgatása után külön intézkedés által fog meghatároztatni. 73. §. A horvát és tótországi királyságokban a hozzá tartozó tengermellék, továbbá Fiume városa és a hozzá tartozó területtel egyetemben, ezen tartományoknak sajátságos intézményeinek a birodalommal ezen birodalmi alkotmány által szabályozott összeköttetésén belül, azoknak a magyarországi királyságtól teljes függetlenségében fentartatnak. Dalmátra követei fognak ezen királyságok tartományi gyűlésével, a birodalmi végrehajtó hatalom közbenjárása mellett a csatlakozás és annak feltételei iránt tanácskozni s az eredményt a császár "szankcziója alá terjeszteni. 74. §. Áz erdélyi nagyfejedelemség belszerkezete és alkotmánya, a magyarországi királyságtóli teljes függetlenség s a tartományban lakó minden nemzetek egyenjogúsága alapján, ezen birodalmi alkotmánynyal összhangzólag új tartományi szabály által fog rendeztetni. A szász nemzet jogai ezen birodalmi alkotmányon belül fentartatnak. 75. §. A birodalom integritása védelmére fennálló intézménye a határőrvidéknek katonai organizácziójában fentartatik, és mint birodalmi hadsereg kiegészítő része a végrehajtó birodalmi hatalomnak marad alárendelve. Külön szabály a határőrvidéki lakosoknak birtokviszonyaira nézve ugyanazon könnyebbítéseket biztosítandja, melyekben egyéb tartományok lakosai részesültek.« Nos ez a császári rendelet darabokra tépi Magyarországot, megsemmisíti alkotmányát, megfosztja az országot mindazon törvényes biztosítékoktól, melyeket Ferencz Józsefnek elődei a nemzettel közös egyetértéssel és szerződésszerüleg, a nemzet önállóságának, függetlenségének biztosítása érdekében megadtak. Eszébe juthat-e valakinek e házban ünnepet ülni egy oly uralkodó 50 éves uralkodása emlékére, ki a magyar alkotmányt darabokra tépi, a magyar nemzetet minden jogától megfosztja, arra ellenséges hadakat küld és a nemzet szabadságát, jogait, alkotmányát és törvényeit vérbe fojtja ? Megengedem, hogy a Hentzi-szobor méltatása és ünnepeltetése után még megtörténhetik, hogy egyes képviselő urak arra is képesek, hogy 1848/49-iki idők emlékére hyperloyalitásból az Uralkodó elé hódolatukat elvigyék, de nagyobb arczúlcsapás a magyar parlamentre, nagyobb arczúlcsapás a magyar nemzetre, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy annak az uralkodónak, a ki végig gázolt a nemzet testén és lelkén, a ki vérbe fojtott minden szabadságot . . . Elnök (csenget) : T. képviselő úr! Történeti tények fejtegetése a parlamentből épen nincs kizárva, de ne felejtsük el, hogy koronás királyunkról nem szabad ily kifejezésekben szólni, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a melyek nem egyeztethetők össze azzal a tisztelettel és azzal a hódoló ragaszkodással, a melylyel neki alkotmányunk értelmében az országban mindenki osztatlanul adózik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A parlamenti vita szabadsága a történeti tények felsorolását nem zárja ki, de a kifejezésekben felszólítom a képviselő urat, szigorúan tartsa meg a határokat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Sima Ferencz: T. ház! Én fenségesen uralkodó Ferencz József magyar király iránt, mint a hazának polgára, mint alattvaló ismerem mindazon polgári hűséggel járó kötelességérzetet, a melylyel uralkodómnak tartozom; annak az uralkodónak, ki 1867-ben a nemzet által megkoronáztatott, és mint Magyarországnak alkotmányos királya a nemzet általános hódolatával, hűségérzetével a trónon helyét elfoglalta. Azonban én tőlem ne kívánja sem ebben a házban, sem e házon kivul senki a világon, hogy uralkodónak, a ki Magyarország királya nem volt, a ki Magyar-