Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-384

340 884. orsiságOT Bles 1898. decsetnber S8»4n, sserdán. tálsúlya daczára, és annak daczám, vagy talán épen a miatt, hogy a vezére, egyúttal a parlament vezére is, itt a parlamentben teljes tétlenségre van kárhoztatva, ebből semmiesetre és sehogysem következhetett az, hogy a többség az alkotmány szerint kétségtelenül megillető azon jogát, melylyel itt a parlamentben bir, a pártkörbe helyezhesse át. Pedig a Tisza-féle törvényjavaslat azt tette, mert ezélja egyenesen az, hogy a többség deczember hó 31-én túl terjedő időre már deczember hó 6-án megadja a kormánynak a pártkörben azt a felhatalmazást, a melyről biztosan vélte tudni, hogy azt a parlamentben meg nem adhatja. Az azután teljesen alárendelt jelentőséggel bir, hogy ez a szándék a törvényjavaslat formájába burkolódzik és alig tekinthető egyébnek, mint a gyengébbek kedvéért felállított hipokrizisnek, mert ha volt valaki ebben az országban, a ki komolyan számíthatott volna arra, hogy egy ilyen törvényjavaslatot a képviselőházban keresztül lehetett volna vinni; ha valaki feltételezhette, hogy erre megvan a szabadelvíípártban az erő és a parlamentben a lehetőség, akkor igazán az őrültséggel határos, hogy ezt a lehetőséget, ezt az erőt a szabadelvű- párttal nem itt a parlamentben az indemnitás'megszavazására fordíttatta, (Helyeslés balfelöl.) hanem visszavonul a pártkörbe és a parlamenten kivííí cselekszik. Ámde az én igénytelen nézetem szerint a parlament jogát a pártkörbe áthelyezni semmi szín és körülmények alatt nem lehet. (Igaz! Úgy van! balfelöl) Szerintem a képviselő csak a parlamentben képviselő, a nemzet nevében csak itt gyakorolhatja jogait, csak itt teljesítheti kötelességét, (Igaz! Úgy van! balfelöl.) a parlamenten kivííl a képviselő badelvü párt is csupán az immunitás védelme alatt álló egyének csoportja, semmi más. Mihelyt azonban a kormány nem a parlamentben alakúit és megnyilatkozó többségre, hanem a p&rtkörben csoportosuló képviselők tömegére hivatkozik, midőn egy alkotmányellenes kormányzásra készül és kész elegendő alapúi erre elfogadni az e csoporttól nyert meghatalmazást: akkor e pártkör többé nem képviselők egyéni csoportja, hanem oly önkényesen konstituálodó többség, mely forradalmilag helyezi magát egyenesen a parlament fölé. (Úgy van! balról.) De van e kérdésnek más, nem kevésbbé fontos jelentősége is: az, hogy deczember hó 6-án még csak puszta feltevés volt, — bár a viszonyokhoz képest teljesen jogos föltevés, — hogy január hó 1-én az alkotmányellenes helyzet be fog következni, s hogy tehát a kormány az alkotmányellenes kormányzás kényszere előtt fog állani. Igen, de eddig még tetemes idő állt a parlament és a kormány rendelkezésére, mely idÖ alatt minden tényezőnek erkölcsi és becsű letbeli kötelessége volt mindent elkövetni arra, hogy az alkotmányellenes állapot be ne követ' kezzék. De a szabadelvű párt a Tisza-féle javaslat elfogadásával nyíltan dokumentálta, hogy a kormány és a maga részéről ez állapot elhárítására mit sem tart szükségesnek, sőt ily irányú kísérletre nem is hajlandó, ellenben a javaslat elfogadásával az alkotmányellenes kormányzásra megadta az előzetes felhatalmazást és e ténynyel arra mintegy buzdítani látszik a kormányt. Lehet, hogy egy alkotmányellenes helyzet minden hivatott tényező, minden erőfeszítése daczára elháríthatatlan; az is bizonyos, hogy mert az anarchiát senkisem óhajtja, ily helyzet esetén is kormányozni kell, hogy tehát ily állapot a tényleges helyzet kényszer folyománya, melyet szomorúsággal kell tűrnünk, de ily kényszerhelyzet esetén a kormányzáshoz való jogot a kormánynak csak a helyzet kényszere adhatja s nem adhatja erre a felhatalmazást más. Midőn mégis a szabadelvű párt ez egyetlen jogalapot deczember hó 6-án eldobja magától és előzetesen indemnizálja az alkotmányellenes kormányzást: olyat tett, a milyet nem produkált még Anglia sem. (Úgy van! balról.) Ezzel szemben nem nyugtat meg az az indokolás sem, hogy a javaslat tulajdonképen arra való, hogy jövőre e tény preczedenst ne képezzen. De ha alkotmányellenes lesz a kormányzás január hó 1-én tál, ez oly ténybeli kérdés, melyet semmiféle párthatár3zattal, semmiféle javaslattal, sőt még a parlament határozatával sem lehet megsemmisíteni. Azt sem lehet dekretáini semmiféle határozattal, hogy az állami életben hasonló esetek be ne álljanak a jövendőben, és ha beállanak, a jövendő kormány számára nem lehet előírni, hogy akkor, mit, hogyan cselekedjék. Ennélfogva az alkotmányellenes kormányzás esetén sem ezen, sem az eljövendő kormányok alkotmányellenes cselekményeivel szemben nem nyugtathat meg minket és a nemzetet semmiféle óvatos körülírás. Ily oltalom megteremtése hatalmunkban sem áll és senkinek sem áll hatalmában, mert nem létezik, nem létezett és nem fog létezni törvényhozó soha, ki az alkotmányellenes állapotot alkotmányos jogszabályokkal vegyen körűi és intézményesen szabályozzon. Már pedig, ha ily oltalom nem áll hatalmunkban, keresnünk kell oltalmat és garaucziát, a mely a kényszerhelyzetben is a nemzetnek kellő oltalmat és védelmet nyújt még akkor is, ha ezt a kényszerhelyzetet el kell viselni. Ily garancziánäk tekintettem én és tekintem ma is, hogy a szükségjog — minden magyarázat daczára kénytelen vagyok e fogalmat akczeptálni a bekövetkezendő alkotmányellenes kormányzás kényszerére is — beál] már január hó i én. A szükségjog azonban természeténél