Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-383
3 \ g 383. országon ttlca 1898. deczember 27*én, kedden. sem felelt arra a kérdésre, hogy a parlamentben mi lesz. Azt mondják, báró Bánfty Dezső ár azután is iiiint miniszterelnök él, és mint alkotmányos miniszter fog ebben a házban megjelenni. Ebben önök nagyon tévednek. Ezzel az egy kérdéssel még nem számoltak önök. Épen az ezzel való megszámolásban rejlik az önök politikai belátásának hiánya és az Önök közeli végtelen bukása és elpusztulás:). Azt mondják, hogy bekövetkezik január elseje s nem lesz alaptörvényeink alapján a kormánynak felhatalmazása, bogy az ország ügyeit vezesse, de azért mégis vezeti. Na hát, olyan nincsen. Hogy ide bejöjjön ebbe a házba egy miniszter, a ki saját egyéni önzésből, hatalmi érdekből és erőszakból az országot alkotmányon kivííli állapotba helyezze, azt a férfiút önök szuronynyal sem fogják behozni, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) mert azzal a szuronynya] minden becsületes és alkotmányszerető hazafinak szembe kell állania. Ott leszünk űjév elején, ha önök azt hiszik, bogy alkotmánykivüli állapottal is lehet Magyarországot kormányozni. Ezt hinni rendkívül uagy tévedés. Ráutalok, majd mi fog következni, de mielőtt ezt tenném, egy jelenségre utalok, a mely nagyon is megszívlelendő. Azt mondja nekem e napokban egy tekintélyes koimánypárti képviselőtársam, hogy mit akartok ti? A reakczió számára akartok utat nyitni? A függetlenségi pártnak nagyobb hasznára lesz az, hogy ha utat nyittok a reakcziónak, mint hogy ha engeditek a mai liberális kormányzatot fen tartani ? Veszélybe döntitek az országot, mert ha mi elbuktunk, utánunk jön a reakczió. Mi Csáky és társait akarjuk, hogy önök után jöjjenek. Ezek a férfiak reakeziónáriusak ? Nem is Szilágyi Dezsőnek szól ez a reakezióuárius jelző, hanem a nemzeti pártnak, kiváltkép pedig gróf Apponyi Albertnek. Hát jöjjünk egy pillanatra tisztába azzal a reakczióval, a melyet itt (A baloldalra mutat) képviselnek és azzal a liberalizmussal, a melyet önök képviselnek. (Halljuk/) Állítsuk szembe a reakeziót a liberalizmussal, tegyük mérlegre, szálljunk magunkba és döntsünk lelkiismeretesen elhatározásunk felett, hogy —- hívják a reakeziót reakcziónak, a liberalizmust liberalizmusnak, — melyiket választom, ha a kettőt igazán, tisztán, lelkiismeretesen Összemérem. Én kálvinista ember vagyok és sokszor gyanúba hoznak, hogy a katholikus papokkal rokonszenvezek. Hát egyet kijelentek és elárulok, hogy én valóban jobban gyűlölöm e's megvetem a kálvinista jezsuitákat, mint a katholikus jezsuitákat. Épen így vagyok az önök liberalizmusával. Miért liberálisak önök? Mik azok a törvények, a melyeket a liberalizmus nevében alkottak? Azt mondják, hogy megalkották az egyházpolitikai törvényeket. Hisz, ha az egyházpolitikai törvények megalkotásáról szó van és a liberalizmus nevében ennek az alkotásnak gyümölcsére valaki jogosan reá teheti kezeit, az nem báró Bánffy Dezső és társai és nem önök, a kik ma, tegnapelőtt, vagy nem tudom, hogy mikor jöttek a képviselőházba, hanem azok a a férfiak, a kik mondhatnám itt őszültek meg a hazának szolgálatában, épeu azok a férfiak, a kik önöket most ott hagyták, mert önökkel egy úton a hazafiság nevében nem haladhattak. Ez a Tisza Kálmán-féle liberalizmus, mely az önök zászlajára van irva. Ismerik-e önök Tisza Kálmánnak liberális politikai programmjait, azokat a programmokat, a melyeket 8 addig képviselt, míg hatalomra nem jutott, a melyeket megvalósíthatott volna, mert nagy párt felett rendelkezett, a mely állandóan és vakon követte akkor, mikor hatalmon volt? Mikor Tisza Kálmán a legszertelenebb obstrukczió tanát mint törvényt és a parlamentáris elvnek diktatúráját állította fel itt a házban egy választási törvénynyel szemben, miért tette ezt? Azt mondta, hogy ti nem vagytok liberálisok, mert behoztátok a községi törvényeknél a virilizmust. Egész erejével küzdött Tisza Kálmán a virilizmus ellen; a választási törvényeknél a küzdelem legvégső határáig elment azért, mert a törvényjavaslatban benne volt az ötéves képviselői cziklus. Kijelentette, hogy még a három évet is sokalja; tehát olyan törvényt, a mely a képviselőház ülésszakát ötéves cziklusra állapítja meg, o nem enged létrejönni. Kijelentette, hogy a czenzust, a melyet a törvényjavaslat képvisel, a mely jobb volt, mint a mai választási czenzus, nem fogadja el és ilyen törvényjavaslathoz hozzá nem járul. Pusztán csak ennél a kérdésnél állok meg. Hát ha az önök hol közlegénye, hol vén generálisa a liberalizmusnak hive és a liberalizmusnak a zászlótartója, hát kérdezem, hogy hatalmának és uralkodásának 15 éve alatt nem volt-e ideje a községi törvényeket úgy reformálni, hogy töröltessék a virilizmus, a mely ellen 8 lehellete legvégső fokáig küzdött és harczolt? Hát nem 8 hozta-e be az ötéves választási czikhist, (Úgy van Ibalfdöl.) a melyért megbuktatott egy egész kormányt, és egész kormányrendszert ? Nem is mutatok rá Tisza Kálmán liberálizmu sara, hogy akkor, a mikor a sajtótörvények kérdése tárgyaltatott az országgyűlésen, 8 felirataiban, az Í869. és 1872-ikiben kijelentette, hogy 8 a sajtótörvények revidiálását szükségesnek tartja. Az 1848-iki törvények még mindig nagy korlátokat tartalmaznak, 8 teljes és korlátlan sajtószabadságot követel, meg kell büntetni a sajtó fékteleuségét, hogyha ez oda csap át, de az alkotmánynak és a szabadságnak teljes