Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-367

867. országos ülés 1898. november 28-án, hétfőn. *v. Őszintén megvallom, én nem látok semmi okot, mely a szabadelvű pártot arra késztetné, hogy az elől a kérdés elől, a melyet az ellenzéki pártok vetettek fel, kitérjen és ne lépjen rá arra ,iz alapra, melyet az ellenzéki pártok határozati javaslata és felirati javaslata számunkra kijelöl. Én e ész bátran kijelentem, és pedig egyéni és politikai függetlenségem egész tudatában, hogy én igenis bizalommal viseltetem ez iránt a kormány iránt, bizalommal viseltetem iránta azért, mert azt az örökséget, melyet hivatali elődeitő! átvett, becsületesen liquidálta, végrehajtotta, túlzás nélkül, de gyengeség nélkül; mert azt, a mit igért, azt eddig mindig beváltotta, mert én azon véleményben vagyok, . . . Kubik Béla: Én nem! Mezei Mór T. képviselő úr lehet más véleményben, csak az a kérdés, hogy melyikünk véleménye helyesebb? Bizalommal viseltetem a kormány iránt azért, mert helyes érzéket tanúsított a nemzet érzéseivel és vágyaival szemben, és most erélyesen védelmezte meg a nemzet érdekeit, (Helyeslés jobhfelől.) és bocsánatot kérek gróf Apponyi Albert képviselő úrtól, épen azért, a mit ő kérkedésnek mond, de a mit nem helyesen fejezett ki, nem azért, mintha a kormány bensőleg fűzte volna a köteléket nemzet és korona között, hanem különösen azért, mert mindnyájunkat élénk tudatára ébresztett annak, hogy teljes harmóniában folytak össze vágyakban és érzékekben korona és nemzet és igenis ez volt a nemzet óhaja, ez volt a nemzet óhajainak megvalósítása. Én tehát ezen kormánynyal szemben bizalommal viseltetem, a törvényjavaslatot elfogadom s hozzácsatolom a következő határozati javaslatot (olvassa): »Kapesolatban a pénzügyi felhatalmazásra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával, mondja ki a képviselőház, hogy a kormány iránt teljes bizalmát fejezi ki.« (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Ellenmondások és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! A képviselő úr maga felolvasván határozati javaslatát, azt hiszem, nem szükséges azt még egyszer felolvastatni. (Felkiáltások a szélső baloldalról ; Akár el sem olvasta volna!) Visontai Soma képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: T. ház! Midőn én egész figyelemmel hallgattam Mezei Mór képviselő űr beszédét, egy közbeszólást koczkáztattam, melyet '6 kellő udvariassággal azzal viszonzott, hogy azt monda, ő meghallgatta az én beszédeimet, pedig azokat nem volt érdemes meghallgatni. Mezei Mór Azt mondottam: nem mindenkor! (Közbeszólások a jobboldalon: Nem mindig / Nem valamennyit!) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. Visontai Soma : T. ház ! Éo nem keresem Mezei Mór képviselő úr tetszését s azt hiszem, hogy az ő érzelmei és az enyéim, valamint az ő nézetei és az enyéim közt mindenkor bizonyos ellenmondás, vagy ellentét mutatkozik. (Közbeszólások a jobboldalon: Tudjuk! Tudjuk!) Ha neki nem is volt érdemes az én beszédemet meghallgatni, nekem érdemes volt az övét figyelemmel kisérve meghallgatni, mint lipótvárosi választó polgárnak, mert abból meggyőződhetem arról, hogy ő, a ki itt az önálló kereskedelem és közgazdaság érdekét van hivatva képviselni, menynyire megy mindig lejebb azon a lejtőn, a melyre rálépett, és mennyire képviseli a független kereskedelem helyett . , . Elnök (csenget): Csendet kérek ! Kérem a képviselő urat . . . (Nagy zaj.) Visontai Soma: Ismétlem, mennyire képviseli a független kereskedelem helyett . . . Elnök (csenget): Én beszélek most, nem a képviselő úr! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr személyes kérdésben azzal kért szót, hogy rövid lesz; beszél pedig hosszasabban és nem személyes kérdésben. (Úgy van! jobbfelöl.) Méltóztassék röviden elmondani, a mit akar; itt hosszú diskurzus nincs helyén. Visontai Somai T. ház! Én nem hittem azt, hogy ha egy szónoknak közbeszólok, a kiről tudom, hogy naponkint 20—25 viczinális vasúti ülésen vesz részt, (Felkiáltások jóbbfelöl: Ez ismét nem személyes kérdés! Zaj.) hogy zavarba jön és mindjárt haragját keltem fel, és mindjárt így riposztiroz udvarias közbeszólásomra. Ezt kívántam csak megjegyezni. Egyébiránt, ismétlem, nagyobb súlyt az ő megjegyzésére nem helyezek. (Felkiáltások jobbfelöl : Hát akkor miért beszélt ?) Mezei Mór: T. ház! (Zaj. Felkiáltások: Holnap ! Ma !) Bocsánatot kérek, hogy a képviselő úr közbeszólásával szemben talán izgatottabb voltam, mint kellett volna; ezért bocsánatot kérek a háztól is, meg ő tőle i«; hanem a baj az volt, hogy sok volt a közbeszólás, egyiket sem értettem, most sem értem talajdonképen, a mit mondott, hanem egyet az én igen tisztelt és szeretett választópolgárom méltóztassék megjegyezni: azt, hogy a mai törvények szerint a választó a képviselőnek többé mstruköziót nem adhat; (Helyeslés jóbbfelöl.); méltóztassék tehát rám bizni, hogy politikai meggyőződésemet egészen & magam esze szerint érvényesítsem. (Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladt. Még többen vannak szólásra feljegyezve A vita folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztóm és a mai ülést bezárom. (Helyeslés.) (Az ülés végződik d. u. 2 éra 5 perczkor.) i