Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-379

87S. ©rggágos ülés 1898. deczemher 20-4B

; kedden. 217 Látják kérem, így terjed a vád. Egyik képviselőtársam közbekiáltása csak az volt, a család érdekében; a másik már azt kiáltja közbe, hogy: »saját érdekében«. (Felkiáltások a baloldalon: Mind a kettő!) És így szokott az lenni. Tehát a harmadik vád az, hogy a többség azt kívánja, hogy törvény legyen az, a mit ott a pártklubban határoz. Méltóztassanak megengedni, hogy előrebocsássak egy észrevételt. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Sajátságos az, hogy itt a legkeményebb váciakkal találkozunk és annyira konfundáltak már az elmék, hogy például még olyan világos elme is, mint gróf Apponyi Albert, folytonosan a javaslat benyújtóival foglalkozott, pedig az a javaslat nincs is benyújtva. (Közbeszólások a baloldalon: Hát letagadja a javaslatot?) T. képviselőtársaim igazat fognak adni nekem, hogy — gróf Csáky Albin képviselőtársunk dieséretes kivételével — a törvényjavaslat tartalmával még senkisem foglalkozott. (Közbekiáltások o baloldalról: Majd jön az is!) Az egyetlen kritikai pont, a melyet gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk felhasznált, nem a javaslat szövege volt, hanem indokolásának egyik passzusa. Erre is rá fogok térni. (Nagy zaj a baloldalon.) De először is hárítsuk el az útból a képtelen dolgokat; mert senkinek sem jutott eszébe, a szabadelvű párt tanácskozásain törvényt hozni az ország számára. (Felkiáltások a baloldalon: Hát mi ju'ott eszébe?) Én úgy tudom, hogy a törvényt hozza a képviselőház, a főrendiház és a király szentesítése. Ennek más formái nincsenek; már pedig akkora tudatlanságot, vagy mondjuk, akkora gonoszságot csak nem feltételez rólunk senki, hogy mindhárom tényezőt mellőzni akarjuk. A második dolog, a mit nem méltóztatnak tekintetbe venni, az, hogy folytonosan beszélnek adómegajánlásról, újonczmegajánlásról. Bátor vagyok csak mint tényállást konstatálni, hogy ebben a törvényben üjonczokról szó sincs; ez a törvényjavaslat nem tartalmaz egyebet, egész tárgyilagosan mondva, mint az első szakaszban egy indemnitást a pénzügyi kezelésre nézve, a másodikban pedig egy kiegyezési provizóriumot, tehát két olyan dolgot, a melynek fizikai szükségességéről e házban pártktilönbség nélkül most mindenki meg van győződve. (Egy hang balfelöl: Dehogy vagyunk!) így tehát arról van szó, és a kritika tárgya most csak az lehet: helyes-e ez a fonna, és vájjon áll-e az a három vád, a melyet a javaslat ellen felhoztak? Hát kérem a formára nézve egész őszintén mondom, én azt alárendeltnek tartom; többet mondok, a magam részérő] én a nemzethez intézendő manifesztum mellett inkább lettem volna. És nem is tekintettem e javaslatot abban az esetben ha a házba be nem jön is itt nem tárgyaltatik, egyébnek, mint egyszerűen a többség részéről IÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. a nemzethez intézendő oly manifesztumnak, a minő volt a kisebbségé. (Élénk derültség bal felől.) És a kormánynyal szemben a világért sem foglalja magában azt a végtelen felhatalmazást és kritika nélkül való felmentést, a mit t, képviselőtársaim annak tulajdonítanak. Szigorúan körűi van az írva a régi törvényben. Már azon a konferenezián azonnal magam voltam bátor felszólalni és konstatálni azt, hogy először a miniszteri felelősségről szóló törvény nemcsak érintetlen marad, de ezzel a kormánynyal szemben is teljes mértékben érvényesítendő, mert a mit tesz, azt a saját felelősségére teszi, és azon felelősség alól QZZQI az aktussal senki fel nem mentetik. (Úgy van! jobbfelöl.) Ezt a miniszterelnök maga is elismerte. (Úgy van! jóbbfelöl.) Azon kikötés továbbá, a melyhez feltétlenül ragaszkodtunk, az volt, hogy a parlament folytonosan együtt legyen, ha esetleg az az ex-les állapot bekövetkeznék. Mert akkor a mindennapi kritikának inkább, mint valaha, van helye, ég ennek a kritikának fentartása biztosítja (Úgy van! jobbfelöl.) nemcsak a háznak, a mely természetesen itt egészen kivűl van a tekinteten, hanem biztosítja magának a párt minden tagjának is a kormánynyal szemben a felelősségre vonást. így minden forma megvan adva a parlamentnek minden perczben, hogy egy kormánynyal szemben, a mely akár visszaélt, akár helytelenül magyarázza a fizikai szükségnek szűk korlátait és követelményeit, akár egy bizalmatlansági nyilatkozat formájában, akár bármely más formában rögtön eljárjon és e tekintetben a felelősséget vele szemben feltétlenül érvényesítse. (Zaj. Korelnök csenget.) így tehát, bár a legnagyobb tisztelettel és a legnagyobb rokonszenvvel fogadtam gróf Csáky Albin t. képviselőtársam nyilatkozatát, de azt, miszerint ez országgyűlési törvény helyébe párttörvényt tenne, egyáltalában nem fogadhatom el. (Felkiáltások balról: Pedig az az!) Ez a szó már magában véve eontradictio in adiecto. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) Általában lehetetlen, hogy e tekintetben bárki is törvényről beszéljen. Mert a dolog úgy áll, hogy vagy bejön ez a törvényjavaslat ide — erre mindjárt nyilatkozom — és akkor in optima forma tárgyaltatik az, mint bármely indítvány, vagy törvényjavaslat, s ez esetben természetesen az illetékes fórum Ítélete alá van bocsátva, akkor bír a kezdeményezés jelentőségével, egyébbel nem. Ha pedig nem jön ide, akkor ez igenis pártmanifesztum, egy nyilatkozat, semmi egyéb. (Nagy zaj és ellenmondások a balés szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Ennek következtében gróf Apponyi Albertnek az a magyarázata, hogy mi a birói tisztet e manifesztum által megszegtük és a bírói tiszt kötelességéről egyszerűen lemondottunk, egyáltalában nem áll. (Zaj.) Figyelmeztetem Apponyi Albert képviselő 28