Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

878. országos ülés 1898. decíember 19>én, hétfőn. |gg támadás czélját egyrészről és a védelemnek czélját másrészről. Tehát a tény maga, hogy aláir valaki egy okmányt, hogy ily aláírások gyűjtetnek, hogy parlamentáris nagy czélokért, parlamentáris komoly szituáczióban körültekinte­nek minden oldalon és meg akarnak győződni a vezérférfiak arról, hogy kikre számíthatnak és kikre uem számíthatnak akkor, mikor egy nagymérvű' politika alapjának a lerakásáról szó van, és meg akar győződni az, a ki e tekintet­ben felelős, hogy kik azok, a kik azt a politi­kát támogatják: ez nem a konstituezionálizmus, vagy a parlamentarizmus veszélyeztetése, ez a politikának mindennapi követelménye, ez semmi egyéb, mint az a gyakorlat, melyet jóformán minden képviselő, a ki megválasztatik, eszközöl, mikor a képviselőház egyik, vagy másik párt­jába belép és ezáltal szolidaritását mutatja az egyik, vagy másik párton, vagy részen vallott elvekkel. E tekintetben tehát méltóztassanak el­hinni, azt a vádat, hogy kluburalom kísérlete merült fel, hogy exparlamentáris tényezők ural­mának kísérlete merült fel, nem tekinthetem olyan argumentumnak, mely a ház tagjai szá­mára volt szánva, hanem olyannak, mely kifelé, a gyengébbek számára volt felhozva. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Sima Ferencz (a középre mutatva): Oda­nézzen, arra az oldalra! Pulszky Ágost: Gondolom, az az oldal nem fogja megköszönni, hogy a figyelem azon részről reá irányíttatik, midőn épen a t. kép­viselő uraknak, a kik a többség keretében vol­tak, de ma nincsenek és az aláírást megtámad­ták, teljesen joguk volt és joguk van erre, és gondolom, ezen indokaikat, a mint kifejtették a közönség előtt, úgy a Házban is ki fogják fej­teni, hogy ezen politikával szolidaritást miért nem vállalnak. De azt hiszem, ők állanak legtávolabb attól, hogy abban a tényben, hogy a pártban, hol ezen politika megvitattatott, e tekintetben világosságot iparkodott a párt vezetősége terem­teni, alkotmányellenes merényletet lássanak. (Ügy van! jobb felől. Mozgás a bal- és szélső bal­oldalon.) És, t. ház, itt még egyre kell Kossuth Ferencz t. képviselő úr beszédével szemben hivat­koznom. Ő hivatkozott a kormány erőszakossá­gára, hivatkozott arra, hogy az ellenzéki erélyes akcziót eddig is az provokálta, hogy az egyéni szabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési sza­badság, hogy az alkotmányos biztosítékok a kor­mány által megsértettek. (Ügy van! Úgy van! a szélső balodálon.) Én hallottam azon oldalról a vádakat arra vonatkozólag, hogy a kormány szándékozik az egyéni szabadságot, a sajtószabadságot, az alkot­mány integritását megsérteni, vádakat, a melye­ket más időben is hallottunk. Hanem arra vonat­kozólag, hogy a múltban, a mai napig, tényleg akárminő törvényes jog, vagy törvény megsérte­tett volna, valóban nem tudom, hogy minő esetet méltóztatnak felhozni? (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Majd mondunk! Fotogra­fálás! Egyetemi hallgatóság letartóztatása!) Tadom, t. képviselő urak, most értesülök róla, hogy ezen sérelmet a választásokban méltóztattak látni. (Zaj balfelöl. Félkiáltások: Nemcsak az!) A mi a választásokat illeti, arról eleget szóltunk ebben a házban; és gondolom, hogy mikor két éven át igen fontos kérdésekről nemcsak igen nyugodtan tanácskoztunk, hanem önök velünk bizonyos igen fontos és életbevágó kompromisszumokat kötöttek, a melyeknek konzekveucziáit kívánják levonni: ilyenek után azokból a választásokból a jelen szituáczióra vonatkozólag következtetést vonni nem lehet. Tehát mást kellett az alatt érteni, ha az elnökválasztással kapcsolatban Kossuth Ferencz képviselő úr azt állította, hogy itt az egyéni szabadság, a sajtószabadság éa a tör­vény rendelkezései megsértettek. Ivánka Oszkár: Még Klobusiczky János sem helyesli, pedig ott ül mellette! (Derültség balfelóí.) Pulszky Ágost: Én azt hiszem, a t. kép­viselő urak a helyeslést bátran magukra az illető képviselő urakra bizhatják, mert az minden esetre a parlamentáris prerogativának túl terjesztése, ha a helyesléseket is önök akarják ránk oktro­jálni. (Zaj balfelől.) Hát, t. ház, a sajtószabadság hol és mikor sértetett meg? Tudom, hogy egy törvénynyel szemben, a melyet a ház meghozott, és a melybe az önök részérői is belenyugodtak, azt állítot­ták, hogy az a sajtószabadságot korlátolja; de hogy a törvény ellenében a létező sajtószabad­ság hol és mikor lett megsértve, azt szeretném hallani konkrét esettel kapcsolatban, mert az ilyen vádaknak erkölcsi értéke szükségkép csak akkor latolható meg, és ő^ak ott kezdődik, ha legalább egy eset van, a melyre tényleg hivat­kozhatunk. Az egyéni szabadság hol lett megsértve ? (Nagy zaj balfelől.) Vagy talán a mentelmi jog megsértését az egyéni szabadság sérelmével azo­nosnak méltóztatik tartani ? Az adónak, a katona­ságnak törvényes kiállítása, az alkotmány ezen alapgarancziái hol lettek eddig tényleg megsértve? Önök igenis táplálhatnak aggodalmat e tekin­tetben a jövőre vonatkozólag, mi is táplálhatunk és táplálunk is ez iránt aggodalmakat, sőt a legkomolyobb és legszomorúbb aggodalmakat tápláljuk az irányban, hogy épen e ház tanács­kozásainak menete lehetetlenné fogja tenni, hogy az alkotmányos követelményeknek megfeleljen egy is, más is. (Helyeslés jobbfdol.) De hogy

Next

/
Thumbnails
Contents