Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

j g£ 878. országos ölé* 1898. deczember l»-éti, hétfőn. meghagyják az elnöknek azt is, hogy a tanácskozási rend érdekében szólhasson és szóljon. Én tehát, hogy az e feletti tanácskozás megkönnyíttessék, a ház engedelmével javaslom azt, hogy a ház e részbeni megállapodása után következő legközelebbi hétköznapon legyen az elnökválasztás. Tessék most a napirendhez hozzászólani. Ki következik? Rakovszky István jegyző i Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) Mielőtt az elnökválasztás napját meghatároznók, tanácsos szerintem megvitatni a helyzetet, mely az elnök választásának szükségét előidézte. (Helyeslés balfelöl.) E szükség igazolja felszólalásomat, a melyet Szokatlannak ismerek el, mert csakugyan nem szokás az elnökválasztásnál mást tenni, mint egyszerűen szavazni. De ha szokatlan is felszólalásom, nem kevésbbé szokatlan az a helyzet, a melyben vagyunk. (Úgy van ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Sőt e helyzet annyira szokatlan, hogy preezedens nélküli és a házszabályok ezt a helyzetet még előre sem látták. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Szerencse, hogy most a hazafiságban és törvénytiszteletben megőszült korelnök vezetheti tanácskozásainkat. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Az elnökségnek lemondása nagy betegséget jelez. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ugyanabból az okból eredt, a melyből eredt már az ellenzéki pártoknak erős állásfoglalása. Ez a betegség nem más, mint a kormány erőszakoskodásának túltengése. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Hazaárulás.) Minden meglett már sértve; meg lett sértve a gyülekezeti jog, (Úgy van! balfelöl.) a sajtószabadság, az egyéni szabadság, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) az országnak több törvénye és sarkalatos joga. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Még csak egy hiányzott: az, hogy az elnöki függetlenség támadtassék meg. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mit tartalmaz a lemondott elnöknek lemondó levele? (Halljuk!) Többek közt azt mondja (olvassa): »Feladatom teljesítésében döntő befolyást elhatározásomra semmi oldalról sem fogadtam el. Ezt kívánta az elnöki szék függetlensége. Ezzel a függetlenséggel az a kötelesség van összeforrva, hogy az elnök nyugodtan és szorgos szemmel vizsgálja meg, olyan-e még állása és megvannak-e még a szükségszerű feltételek arra, hogy feladataihoz a siker reményével nyúlhasson.« (Zaj jobbfelöl. líaUjúk! Halljuk, balfelöl.) Korelnök: Csendet kérek ! Kossuth Ferencz: »Meg kellett győződnöm arról, hogy állásom többé nem ilyen, hogy feladatom teljesítéséhez nem egy feltétel hibázik.* Ez szerintem világos vád a kormány ellen, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) mert az ellenzéket nem illteheti ez a vád. Hiszen az ellenzéknek még csak módjában sincs az elnök elhatározásaira befolyást gyakorolni. (Úgy van! a bal- szélső és baloldalon.) Az ellenzék csak egy modorban gyakorolhat befolyást az elnöki elhatározásokra : a terrorizmussal, a mihez az ellenzék sohasem nyúlt, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) de ha akart volna is hozzányúlni, a lemondott elnöknek jelleme nem tűrte volna az erőszakot. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Köztudomású tény, hogy az ellenzéknek minden pártja, mindig deferált a nagytekintélyű elnök határozatainak. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Példa reá a Fejérváry eset, a mikor fellázadt a háznak egy oldala azért, mert az elnöki széket elfoglaló t. alelnök úr szerintünk nem helyesen alkalmazta a házszabályokat és mihelyt a nagytekintélyű elnök helyesen alkalmazta, azonnal megszűnt a vihar a képviselőházban. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Kétségtelen tehát szerintem, hogy az elnöki levélben foglalt vád csakis a kormányt illetheti. (Nagy zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza: Legyenek már csendesen, ne henczegjenek, ráérnek konferálni. Szalay Károly: Ne konferencziázzanak mindig! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz: Én tisztelettel kérem a túloldalt, legyen szives meghallgatni engem; én soha senkinek a beszédébe közbe nem szólok, tehát van erkölcsi jogom arra, hogy megköveteljem, hogy eugem meghallgassanak. (Általános helyeslés.) Gajári Ödön: Igaza van! Kossuth Ferencz: T. ház! Az a veszély forog fenn, hogy ugyanazt a szert akarja a kormány alkalmazni az általam jelzett betegségnek gyógyítására, a mely szer a betegséget előidézte. Hazafiúi kötelességet teljesítek tehát, midőn arra a veszélyre rámutatok. Midőn ezt teszem, nincsen szándékom állást foglalni az ellen, hogy az elnökség megalkotható legyen; tudom, hogy elnökség nélkül a ház nem szerves egész; tudom, hogy teljesen megalakult ház az alkotmányos élethez szükséges. Felszólalásom czélja tehát az, hogy kijelöljem azt, hogy mit tartok meg nem engedhetőnek az elnökválasztásnál. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Nem engedhető meg, hogy döntő befolyást gyakoroljon a kormány az elnöknek elhatározásaira. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem engedhető meg, hogy az elnök a párturalom eszközévé tétessék. (Igaz! Úgy van! Általános helyeslés.) Nem engedhető meg, hogy az elnöki székhez a részrehajlóság gyanúja tapadjon; (Általános helyeslés.) nem engedhető meg, hogy ha-