Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-374

374. országos ülés 1898. Aeczember 7-én, szerdán. 161 mondások és felkiáltások a jobbfélől; Nem tett! Hozzájárult az elnüki indítványhoz!) . , . Kérem, a ház elnöke azt az indítványt tette, hogy Szilágyi Dezső lemondása tudomásai vétessék; a miniszterelnök pedig ezt azzal toldotta meg, hogy sajnálatának kifejezése mellett vétessék tudomásul. (Nagy zaj.) T. ház! A ház elnöke nem proponálta azt, hogy új választás történjék, mert ezt természetesen nem is proponálhatta, miután ez napirendi kérdés lett volna, a mihez nekünk külön hozzászólási jogunk lett volna. A miniszterelnök úr indítványa tehát különbözött gróf Apponyi Albert indítványától, először a »sajnálat« kifejezésével, másodszor az új választás kitűzésével. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez tebát, t. ház, konkrét ellenindítvány volt, a mely szavazás elé nem került azért, mert azzal ellenkezőleg egy más indítványt egyhangúlag fogadott el a ház. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ezt a jegyzőkönyvben kikeli fejezni. Minden egyéb kérdés, a mely a jegyzőkönyv hitelesítésével nem kapcsolatos, ennek a kérdésnek keretén kivííl esik. Ezért kérem a t. elnök urat, akadályozzon meg mindenkit abban, hogy itt más diskurzusokat mondjon el akkor, a midőn a jegyzőkönyv hitelesítéséről van szó, hanem rendelje el a miniszterelnök úr indítványának a jegyzőkönyvbe való felvételét úgy, a mint az a naplóban van. (Hosszantartó, élénk helyeslés a bal- és széls'ó baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Nagy zaj.) Hogy képzelik a képviselő urak, hogy velem oly indítványt tétessenek meg, a melyet nem adtam be. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: De igenis beadta !) Indítvány csak az, a mit valaki közvetlenül az elnöknek írásban ad be. Én semmiféle néven nevezendő indítványt írásban nem adtam be, hanem az elnök űr javaslatához járultam. Indítvány beadásához szükséges az, hogy az írásban szerkesztve az elnökhöz juttassék. Ez nem történt meg. Ily körülmények között tehát egyáltalán nem lehet szó arról, hogy az indítványként megítéltessék, annál kevésbbé, mert az elnök úr szükségét sem látta annak, hogy megemlítse a mit én elmondtam és ennek folytán az szóba sem jött a kérdés felvételénél. Méltóztassanak ezt határozottan így venni, velem nem indítványt beadatni, mikor nem adtam be. (Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) így nyilatkoztam, nyilatkoztam pedig az elnök űr állítására való tekintettel és ennél többet ne méltóztassanak nekem imputálni. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Elnök: T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a vitához én is hozzászóljak. Remélem, sikerűi a t. házat megnyugtatnom . . . (Nagy zaj.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. Rakovszky István: T. ház! (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Személyes kérdésben akar nyilatkoznia.) Elnök: Én nem beszélek személyes kérdésben. Mint elnöknek, mindig jogom van szólani, (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassanak megnyugvással venni azt, a mit mondani fogok. (Halljuk! Falijuk!) Annak, hogy a miniszterelnök űr mit mondott, tanúsága a naplóban le van téve, tehát arra nézve semmiféle más bizonyíték nem szükséges. A jegyzőkönyvbe szóval elmondott indítványok nem vétetnek be soha. (Mozgás és ellenmondások a szélső baloldalon.) Méltóztassék csak meghallgatni, (Halljuk! Halljuk!) hisz nekem csak több praxisom van e tekintetben, mint a t. képviselő úrnak. (Mozgás a szélső baloldalon.) Kérem, méltóztassék megnézni a házszabályok 164. §-át, mely azt mondja, hogy az indítványt, ellenindítványt és módosítványt mindig írásban foglalva kell beadni. Polónyi Géza: Az elnök úr is szóbelileg tette meg indítványát! (Mozgás a szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfélől.) Elnök : Hiszen épen az a baj, hogy a t. képviselő úr azt hiszi, hogy az elnök és ő közötte semmi különbség nincs. (Tetszés és derültség jobb felől. Mozgás a szélső baloldalon.) Egészen más az én indítványom, akkor tudniillik, a mikor szerencsém van elnökölni és egészen más az egyes képviselők indítványa. (Úgy van! jobbfélől.) Polónyi Géza: A házszabályok nem tesznek különbséget! (Mozgás jobbfélől.) Elnök: De a gyakorlat tesz. (Úgy van! jobbfélől.) Arra kérem a t. képviselő urakat, hogy a midőn mindannyian azt akarjuk, hogy ezen dolog minél impozánsabban és azon bizalomhoz méltóan fejeződjék be, melyet itt osztatlanul akartunk kifejezni, ne méltóztasanak oly dolgok felett immoráíni, a melyeket a gyakorlat egészen ellenkezőleg döntött el. Hisz engem méltóztatik t. képviselő úr azzal dezavuálni, ha azt mondja, hogy az indítvány volt, a melyet nem bocsátottam szavazás alá. Hiszen akkor kötelességmulasztást követtem volna el a t. képviselő urnak felfogása szerint; pedig senkise mondta, hogy azt szavazás alá bocsássam; a t. képviselő úrnak se volt az a felfogása, hogy az szavazás alá bocsátandó; tehát kérem, méltóztassék a dolog ünnepélyessége iránti tekintetből a jegyzőkönyvet úgy,ahogy van, hitelesítettnek kijelenteni. Egyetlen egy .változtatást azonban tettem benne utólag, mert nem lehet mindent hallani. Ugyanis ott, a hol az mondatik, hogy a ház egyhangúlag vette tudomásul, arra kértem a jegyző urat, hogy vegye még azt bele, hogy »felállással«. (Helyeslés.) Wittmann János: Bánffy kivételével l (Ellenmondások jobbfélől. Zaj a baloldalon.) 21