Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-373
148 37S * országos ülés 1898, deczember 6-án, kedden. hogy egy tarthatatlan álláspontot ezzel védelmezzen meg, (Úgy van! Úgy van! a bál-és szélső baloldalon.) azért, hogy ezek preventív rendszahályok lévén, ilyen módon passe-partou-t adjanak a rendőrségnek, hogy a képviselőt zaklassa. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) De, t. képviselőház, hálás théma volna az államtitkár úr beszédének egyéb részeivel is foglalkozni; de nem akarom a t. képviselőház türelmét hosszasabban igénybe venni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Azonban befejezésül még fel kell említenem, hogy iít akkor, mikor a mentelmi jognak védelmére vállalkozunk, és akkor, mikor önöket is t. képviselőtársaim annak szives védelmére és támogatására felhívjuk, akkor mi ennél az esetné], annak sporadikus jelentőségén messze tálmenő, más dolgokat is látunk. Igenis, t. képviselőház, én látom annak a Sághy Gyula t. képviselőtársam által szelíd nyomásnak nevezett dolognak a repulzióját, a melyet Rakovszky István képviselő úr báró Bánffy Dezső miniszterelnök úr ellen elkövetni akart. Itt van, t. képviselőház, a személyes bosszúnak leselkedése. (Zajos felkiáltások a hal- éz szélső baloldalon : Igaz! Ügy van!) T. képviselőház, örömmel kell konstatálnom, hogy egy Chorin Ferencz, hogy egy Kubinyi Géza képviselő úr, mint a liberalizmus ismert, tántoríthatatlan bajnokai, egy exponált néppárti képviselő ügyében nem azt nézik, hogy kinek esetéről van szó, hanem azt nézik, hogy ez a mentelmi jog közös kincse mindnyájunknak. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) De másrészt, t. képviselőház, ott látunk egy miniszterelnököt, — az az dehogy látunk, (Zajos felkiáltások a bál- és szélső baloldalon: Bujkál! TJgy van! Úgy van!) a ki el van tökélve és hirdeti, hogy a magyart alkotmányosság nélkül is lehet kormányozni; ott látunk egy miniszterelnököt és egy kormányzati rendszert, a mely az Összeférhetlenség kérdésében, a törvényt oly tág köpenyeggé teszi, hogy az alá minden befér, de a mentelmi jog eseteit oly szűkre szabja, hogy azokba semmi bele nem fér. (Úgy van! bál felöl.) Ekkor azt mondja nekünk az ő tanítványa, vagy jobban mondva, az ő tanítómestere és szent lelke, hogy miképen mert Chorin Ferencz Pulszky Ágost úr szerint arra vállalkozni, hogy ő vádló és biró legyen egy személyben? Hogy is ne? Hisz ez a jog csak Pulszky Ágost úrnak van megadva, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert Pulszky Ágost úrnak szabad azt a vádat emelni, hogy az ellenzék itt ilyen meg olyan czélokat követ, neki szabad a birói szerepre feltolakodni és azt mondani, hogy itt nincsen mentelmi jogsértés, de arra a birói szerepre nem szabad vállalkozni egy más kéy viselőnek, hogyjftt pedig van mentelmi jogsértés. A í. képviselő űr úgy gondolja, hogy, ha egy képviselőt meggyilkolnak, igaz, hogy a ház nem bíráskodik felette; teljesen igaz, hogy nem mi fogjuk azt a gyilkost elítélni, de tartózkodjunk, az Isten szerelméért annak a szónak a kiejtésétől, hogy itt gyilkosság történt, mert ez vádlás és bíráskodás egy személyben. Hát itt, t. képviselőház, szabad-e nekünk attól tartózkodnunk, hogy a mentelmi jog durva megsértésének esetében ne csak azt konstatáljuk, hogy itt a mentelmi jog megsértetett, de azt is, hogy a büntető törvény megsértetett ? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Igaz, hogy a büntetés kérdésében mi határozni nem fogunk; de a mentelmi jog kérdésében egyedüli biró maga a ház; (Úyy van! a szélső baloldalon.) mert azt, hogy forog-e fenn a mentelmi jog sérelme vagy sem, sohasem fogja biró megállapítani, hanem a biró hivatkozik arra, hogy ezt az erre egyedül autorizált szuverén képviselőház már kimondotta, (Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy a mentelmi jog meg van sértve; annak a bírónak tehát semmiféle alkotmányos jog szerint sincs joga többé azt mondani, hogy az a mentelmi jog megsértve nincs. Az aztán, hogy milyen mértékben és hol: büntető, vagy fegyelmi úton bünhödik-e, a ki a mentelmi jogot megsértette, más kérdés; hiszen az államtitkár úr annyira tájékozatlan, hogy azt az állítást meri koczkáztatni, hogy mi mindig birói eljárásról beszélünk, és hogy ő nem tud rá esetet a mely itt valaha a rendőri preventív hatalom szempontjából tárgyaltatott volna. Hát igenis, birói eljárásról beszélünk, mert mindenki tudja, csak az államtitkár úr nem, hogy Magyarországon rendőri bíráskodás is van. (Felkiáltások bálfelöl; Bizony van!) Azonfelül nézze át a naplót, nézze át Incze József képviselőnek esetét, nézze át Szalay Imre, nézze át Lukács Gyula, nézze át Kun Miklós eseteit! Mindenhol a rendőri hatalommal szemben védtük meg a mentelmi jogot! És hány példát tudnék onnan felhozni, de hányat, vadászati kihágások stb. kérdéseiben, de hányat, a hol a rendőri hatalom preventív intézkedéseivel szemben védelmeztük meg a képviselőt! Hanem igenis, itt áll a rendszer, a melynek van egy kormányelnöke, a ki nemcsak az alkotmányt tiporja lábbal, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) nemcsak az ösezeférhetlenségi törvényt nem védelmezi (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső báloldalon.) hanem nem restelli az egyedüli tekintélyt és szentséget, a melyhez mi mindent fűztünk, az elnöki tekintélyt is a külföldi sajtó útján megtámadtatni. (Élénk tetszés, taps, éljenzés és felkiáltások a balés szélső baloldalon: Éljen az elnök!) Kubik Béla: Oit is gyáva! Kibúvik a külföldre! (Nagy zaj. Élénk fölkiáltások bálfelöl: Éljen az^elnők!)
