Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-372

\ {% 872. orsz&gos filés 1898. deezember 5>én, hétfőn. akár polgári, akár bűnügyekben tanuként megidézett országgyűlési képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök alkalmaztassanak, ezek foganatosítására a képviselőház beleegyezése, illetve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérendő.« Hogy ez mit tesz, (Zaj a szélső haloldalon. Halljuk! Halljuk !) azt ki lehet venni az indokolásból, a mely ezt mondja (olvassa): »De a tanuzási kényszernek képviselőkkel szemben való korlátozása csakis a képviselőház ülésezéseinek tartama alatt mutatkozik indokoltnak. •Midőn a képviselőház üléseit elnapolja, a törvényhozói hivatás gyakorlása nem jöhet összeütközésbe a tanuzási kötelezettséggel. Az igzságszolgáltatás érdekei súlyossan szenvednének, ha az országgyűlés szünetelése alatt a tanúságtétel végett megidézett, de meg nem jelenő képviselő kötelessége teljesítésére kényszereszközökkel is szorítható nem volna. Ez esetben a közérdekből merített semmi indok sem forogna fenn, mely igazolhatná azt, hogy a képviselő más polgároktól eltérő bánásmódban részesüljön. Ezen okból nem látná a bizottság indokolhatónak azt, hogy a tanúságtétel végett megidézett országgyűlési képviselő ellen az ülések szünetelésének ideje alatt is mentelmi jogának felfüggesztése kéressék, midőn az az idéző hatóság előtt meg nem jelenik s ennek folytán a törvényes előfeltételek melletti elö'vezettetése válik szükségessé.* Ezt a határozatot ebben az értelemben fogadta el 1889-ben a képviselőház. Ekkor enuneziálta ugyanis az elnök, miután az előadó ajánlotta az elfogadott álláspontot, a következő szavakkal (olvassa) : »De tovább megy a bizottság és kimondja, hogy még akkor sem követtetett volna el sérelem a mentelmi jogon, hogyha az elővezettetés tényleg végre is hajtatott volna. Mert a mint az iratokból kitűnik azon időben, midőn a képviselő megidéztetett, az országgyűlés szünetelt.« Erre mondja az elnök (olvassa): »A határozati javaslatra nézve pedig, melyet a bizottság beterjesztett és az előadó úr felolvasott, kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt tudomásul venni, igen vagy, nem? Igen! Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház tudomásul venni méltóztatik,* (Egyhangaszélsőbalóldalon: Erről nincs szó.) Engedelmet, ki kell fejteni a kérdést egészen. Igenis nagy különbség van a ház határozata értelmében az elővezetés és letartóztatás között. Korántsem mondotta ki a ház azt, hogy a képviselő személyes szabadságának megsértése a mentelmi jog megsértését involválja. Miért tette Chorin t. képviselő úr azt, hogy nem a ház határozatát idézte, mikor a jelentést ő irta alá ekkép: Chorin Ferencz, a mentelmi bizottság elnöke; dr. Krajtsik Ferencz a mentelmi bizottság előadója. Nem tudom, miért tehette, de gyanítom. (Halljuk/ Halljuk!) Azért, mert szégyelte a rokonságot, (Zaj a baloldalon.) mert ez a határozat nagyon rossz, a mennyiben ez nem védi meg a képviselő mentelmi jogát; nem védi meg azokat az érdekeket, melyeket a mentelmi jog biztosítani akar. (Úgy van! a jobboldalon.) Először is nincsen kizárva az, hogy a képviselő az ülések tartama alatt a törvényhozás működése idején bárhova — mondjuk Máramarosba, az ország másik részébe, oda, hova 3—4 napig kell utazni — megidéztessék és pedig pénzbirság mellett. (Zaj a baloldalon.) A mi még sokkal rosszabb, nemcsak az elővezettetés van a Bzünet alatt megengedve, hanem meg van engedve a tanuzási kötelezettségből kifolyólag minden kényszer, tehát meg van engedve még az is, hogy a pénzbirság fogsággá változtattassék át. (Nagy mozgás és ellenmondások ä szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, de ez így van, (Helyeslés jobbfelől.) mert így határozott a ház. (Nagy zaj a balodalon.) Nem tehetek róla, ha egyszer rossz a határozat. Ezt az igazságügyminiszter korrigálta ki 1889-ben kiadott rendeletében. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök í Kérek csendet! A képviselő urnak van módjában kifejteni nézeteit azután. Plósz Sándor államtitkár: Az igazságügyminiszter korrigálta ki akként, hogy (olvassa) : »A képviselőház ezen határozata szerint tehát tanúságtétel végett az országos képviselő bármikor és közvetlenül is megidézhető a bíróság által ; a megjelenés elmulasztása folytán a tanuként megidézett képviselő ellen személyes szabadságát korlátozó kényszereszközök azonban az országgyűlés tanácskozásainak és működésének tartama alatt, csakis a mentelmi jog felfüggesztésének előzetes kieszközlése után alkalmazható«. így tartja ezt a gyakorlat és senkinek eszébe nem jüt a pénzbírságot a ház engedélye nélkül fogsággá változtatni. (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) A perrendtartás 206. §-a szerint azonban még czivilis ügyekben is átváltoztatható a pénzbüntetés fogsággá ; öt frtot egy napra számítva. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az birság!) Pénzbüntetés! Ne méltóztassanak szavaimban keresni a hibát, mert — méltóztassanak elhinni — hogy ha csak ebben nem volna igazam, nagyon boldog volnék. (Derültség jobbfelől.) A ház határozata értelmében tehát nagyon fontos különbség van a letartóztatás és a tanuzási kötelezettség, illetőleg az elővezettetés közt. Mert mig a letartóztatás —• a tettenkapatás esetét kivéve — csak a ház előleges engedélyével eszközölhető, tekintet nélkül arra, hogy a ház szünetel-e, vagy nem, mert a mentelmi {