Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-371
371. orsíágos ülés 1898. deczember 3-&n, szombaton. tábla álláspontja — azért, mert ez azt látszik feltételezni, hogy a kérdéses vétség befejezésében az illető egyénnek a kapitányhoz való kisérése, illetőleg ennek a kapitány elé állítása lett volna szükséges, és hogy mindaddig, mig ez nem következett be, a cselekmény a kísérlet stádiumában maradt. Ezen felfogással nyilt ellentétet képez a büntető törvénykönyv 195. §-ában meghatározott azon rendelkezés, mely szerint a kérdéses vétség létrejő, tehát befejeztetik, ha a közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve, törvényellenesen valakit elfogat, elfog vagy letartóztat, a mi világosan azt jelenti, hogy maga az elfogás ténye minden további elkisérés, elővezetés, valamely helyre szállítás, vagy személy elé állítás nélkül is kimeríti a többi kellékek fenforgása esetében a 193. §. alá eső vétséget* »Minthogy pedig »elfogás«, és »letartóztatás« alatt valakinek fizikai erővel, vagy illetékes hatósági tekintélylyel abban való akadályozása értetik, hogy tartózkodási helye felett saját akarata szerint rendelkezzék, hanem e tekintetben esetleg maradása, vagy menetele, vagy szállítása tekintetében egy másik erő, fizikai, vagy közhatósági hatalom kényszere alá helyeztetik, ez pedig a fenforgó esetben tényleg megvalósult; ez okból a személyes szabadság jogtalan megsértéséhez szükséges cselekvés már az elkisérés előtt és akkor be volt fejezve, midőn az illetőt vádlott foglyának nyilvánította, őt az ő rendőri hatalma alá helyezte és hovameneteléről, elkisértetéséről mint rendőr rendelkezett.* (Helyeslés balfelől.) T. képviselőház! A jelen esetben nézetem szerint az illető rendőrkapitánynak az eljárása először hivatali hatalommal való visszaélés, (Úgy van! balfelől.) másodszor a képviselő mentelmi jogának t flagráns megsértése. (Igás! Úgy van! bedfelől.) Egy képviselőt, a midőn a házba indult, szóváltás, állítólagos gorombáskodás czíméa a rendőrség letartóztatott. A rendőri kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 46. §-a értelmében, »a ki a hatósági hivatalnokot, vagy közeget hivatalos eljárásában sértő kifejezésekkel illeti, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó.« Világos tehát, hogy még ha az állítólagos sértés meg ia történt, letartóztatást elrendelni olyan polgárral szemben, a kinek személyazonossága meg van állapítva, a rendőrkapitánynak jogában nem állott; (Igaz! Ügy van! balfelől.) annál kevésbbé állott jogában egy képviselővel szemben tenni ezt, a kinek személyazonossága egy rendőrközeg és több képviselő által a rendőr kapitány előtt világosan igazoltatott. (Úgy van! balfelől. Halljuk! Halljuk!) Most, t.ház, tulajdonképen befejezhetném előadásomat, (Halljuk 1 Halljuk !) ha még egy körülmény re nem kellene reflektálnom, amelyet a rendőr kapitány eljárása mellett mintegy enyhítő.körülmény gyanánt fognak fel. A ház vitáiban még nem merült fel ezen érv, de a sajtóban és képviselői körökbea úgy érvelnek, hogy rendzavarások voltak az utczán; a rendőrségnek erélyt kellett kifejteni, és hae közben el is hagyta magát ragadtatni, ez neki be nem számítandó, mert a képviselő szóváltást provokált, és a rendőri tekintély fentartása a kapitánynak mintegy hivatali kötelességét képezte. T. ház! Én azt hiszem, hogy ebben a felfogásban egy tévedés van. (Igaz! a szélső baloldalon.) Igen, én is a jog tiszteletében nőttem fel és helyeslem, ha az utczai zavargásokkal szemben a rendőrség erélyesen lép közbe, de erély és törvénytelenség, az erély alkalmazása és a törvénytiprás közt lényeges különbség van. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Épen ebben különbözik a jogállam a rendőrállamtól, hogy ez utóbbi a rend érdekének minden közszabadságot alárendel, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és minden jogot megad a rendőrségnek, hogy azzal a rend állítólagos helyreállítása érdekében tetszés szerint éljen. Ezzel szemben áll a jogállam, a melyért egész életemen át mindig küzdöttem, (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) a mely korlátok közé szorítja a rendőri hatalmat s mihelyt ez azon korlátokon túllép, azonnal súlyos felelősség alá vonja. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én nem óhajtom azt, t. ház, hogy erre nézve kételyek merüljenek fel, hogy a közönség körében az a felfogás kaphasson lábra, hogy a rend fentartása czíme alatt az ő jogai védtelenül állnak szemben a rendőri hatalommal, és hogy a rendőrségnek minden meg van engedve, ha hatalmát állítólagos veszélyek megelőzésére fordítja. T. ház ! Én azt hiszem, ezen végzetes irányzattal szembe szállaiii épen a szabadelvű' párt tagjainak kötelessége ; (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) mert a szabadelvű párt tradiczióihoz tartazokjaz egyéni szabadság megvédése, (Úgy van ! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) és a szabadelvű párt volt az, mely elsősorban épen az egyéni szabadság érdekében folytatta küzdelmeit a végrehajtó hajtalommal szemben. T. ház! A magam részéről arra törekedtem, hogy ezen felfogásnak a szabadelvű párt padjairól világos kifejezés adassék és ép azért hozzájárulok a kisebbség véleményéhez. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Odaát senki sem éljenez ?.) Pichler Győző: így beszél egy igazi jogász! (Megújuló éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) 1 Szőts Pál T. képviselőház! (Halljuk! Személyes kérésben is szót kérhetnék, (Halljuk! Halljuk!) miután a bizottságban tett tanttvalloi
