Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-349

349. országos ülés 1898. noYember 5-én, szombaton. 73 kor meghosszabbítani a kétórai időn tűi is. (Zaj bal/elől j Ezen esetben világos, hogy az a szabály, mely szerint szerdán és szombaton tartírtnak az interpelláeziók, állandó szabály és állandóan megtartandó. Sürgős interpelláeziók esetében, ha a sürgősség be van jelentve, a mi ezen eset­ben nem volt, ha a sürgősség igazolva van, a mi ezen esetben nem volt: még akkor is csak ugyanaz napon tartható meg az interpelláczió, mert a sürgősség természete az, hogy sem 48, sem 64 óra múlva, hanem rögtön azonnal meg­tartandó. A t. képviselő úr még most sem mondotta azt, hogy sürgős az interpellácziója. (Közbeszólás jobbfelől: Nem is az! Zaj balfelöl.) Nagy elővigyá­zattal tartózkodott ezen kijelentéstői; világos tehát, hogy ha ezen interpelláczió nem a ren­des időben tartatik meg, nemcsak a házszabá­lyok egyenes rendelkezésével, hanem a praxis­sal is ellentétbe jövünk. Azt hiszem, ezt nem igényelheti egy képviselő sem. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Nkgy zaj balfelől.) Csak azt jegyzem még meg, hogy ezentúl a t. háznak azon praxissal szemben, a mely épen a-tAÍoldalról keletkezett és hirdettetett, el­határozva kel! lennie arra, hogy a házszabályok betíí szerint alkalmaztassanak és nem valami ha­mis értelmezéssel méltányossági szempontból. (Helyeslés jobb felöl. Nagy zaj a bal- és szélső bal­oldalon.) Én tehát ezen helyről mindig azt fo­gom követelni, hogy a házszabályokat betíí sze­rint alkalmazzuk azon szellemben, a melyben meghozattak s a melyben azok az ország ügyei rendezésének védelmére vannak hivatva. (Helyes­lés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon; Hétfőn! Hétfőn!) Szentiványi Árpád: T. ház! Csodálatos dolog, hogy éppen azon felszólalósok után, a melyekben Fáy István és Tibád Antal t. bará­taim, oly meggyőzően kimutatták, hogy micsoda erőszakoskodást csinálnak a túlsó oldalon, (Fel­kiáltások jobbfelölj Nem áll! Nem áll! Nagy zaj.) feláll Gajári Ödön t. képviselőtársam és azt mondja, hogy a kisebbség erőszakoskodik. (Igaz! Úgy van! jóbbfelöl. Nagy zaj, ellenmondások bal­felöl.) Ez igazán a bárány és a farkas meséjét juttatja az eszembe. Azt mondja Gajári Ödön t. barátom, hogy a házszabályok czímén mindenféléről beszélnek. Bocsánatot kérek, valahányszor a vita folyamán a házszabályokra történt hivatkozás, azt mindig t. barátom hozza elő. Engedelmet kérek, ez is a bárány és a farkas meséje. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Napirendre!) Erről pedig az a véleményem, hogy én nem tudom micsoda különbség van abban, hogy szer­dán fogja-e Molnár János t. képviselőtársam in­KÉPVH.NAPLÓ. 1896—1901. XVIII. KÖTET. terpelláczióját megtartani, vagy hétfőn? (Fel­kiáltások a jobboldalon: Nohát!) Nekem nincs az ellen kifogásom, én beleegyezem, hogy szerdán tartsa meg a képviselő ár a beszédjét. Ugyanazt érjük el szerdán is, a mit hétfőn, ez különbséget semmit sem tesz. Hozzájárulok, hogy szerdán tartsa meg a képviselő úr beszédét. (Helyeslés balfelöl.) Gajári Ödön! Személyes megtámadtatás czímén kérek szót! Az előttem szólott t. bará­tom azzal a váddal illetett, hogy én az ellen­zékre azt mondottam volna, hogy házszabály czímén csinál obstrukeziós vitát. Hivatkozom szavaimra, hogy én igenis azt mondottam^ hogy csodálom, hogy a t. ellenzék, a mely a napi­rend-vita czímén mindenről beszél, valahányszor én a házszabály czímén való felszólalások alkal­mával rámutatok arra, hogy visszaél a házszabá­lyokkal, mindig engem a szólásban akadályozni, terrorizálni kivan; ez volt szavaim igaz értelme. A mi pedig azon kérést illeti, a mit a t. elnök úrhoz intéztem, én igen köszönöm a t. elnök úrnak és általában az egész ház köszö­nettel tartozik azon felvilágosításért, a melyet, a házszabályok értelmezésére nézve adott. Szabad legyen azonban tiszteletteljesen megjegyeznem, hogy a mi gyakorlatunk és felfogásunk szerint a házszabályokat az elnök értelmezi, azonban a ház maga alkalmazza, és ebben a tekintetben szabad legyen nekem, mint a ház egyik egészen jelentéktelen és igénytelen tagjának, azon meg­győződésemnek adnom kifejezést, hogy a ház­szabályokban foglalt azon rendelkezéseket, a melyek a vita nélküli egyszerű szavazásról szó­lanäk, nem tartom összeférőnek azon gyakorlat­tal, a melyet ezen szakaszok értelmezésére nézve az utóbbi időben követnek. (Nagy zaj. Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Nekem csak egy kijelentésem van. Én igen nagyra becsülöm az igen tisztelt kép­viselő úrnak egyéniségét, de a midőn hosszú praxissal állunk szemben, akkor én ezen elnöki helyről rendreutasítást el nem fogadhatok. (Zajos helyeslés és éljenzés balfelől.) Sima Ferencz: T. ház! (Zaj.) Elnök: Sima Ferencz képviselő úr kivan szólani. Sima Ferencz: Kérek csendet! Elnök: Ne tessék ilyen pretenziókkal fel­lépni, hogy ilyen izgatott időben a legnagyobb figyelemmel hallgassák meg a képviselő urat! Sima Ferencz: T. képviselőház! Miután magam is azt látom, hogy a kedélyek sokkal izgatottabbak Gajári Ödön t. képviselőtársam­nak a házszabályokra vonatkozólag tett kijelen­tései folytán, a melyek elvi jelentőségűek, a melyekhez kell, hogy a ház hozzászóljon, én kérem a t. házat, mivel hosszasabban kívánok 10

Next

/
Thumbnails
Contents