Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-348

848. országos ülés 1898, november 4-én, pénteken, -c Mert ha tud, hazafias kötelessége előállani és azt mondani: ti itt beszéltek napról-napra, hétről-hétre, kíváncsiak vagytok arra, a mit kötelességtek tudni, — hát ha a kormány nem teszi, beszélek én! Hát mondja meg, többet tud-e Szőts Pál képviselő úrnál? Tudja-e, báró Bánffy Dezső mit akar? No ha ily kínos helyzetben van a parlament s az ellenzék nem vár, hanem nyilt és férfias követeléssel áll a kormány elé: akkor a t. képviselő úrnak nem szabad azt mondani, mi vagyunk az okai. Mert mihelyt a miniszterelnök úr megmondja, mit tesz azzal a törvénynyel szemben, melyet kö>:ös megegyezéssel alkottank 1898 januárjában s melyhez a függetlenségi párt nagy része is a jövő reményében hozzájárult, vagy legalább keresztül engedte, vagy mihelyt a képviselő úr mond valami megnyugtatót, mivel adunk annyit a szavára, mint a miniszterelnökére: mi abbanhagyjuk a beszédet és hazamegyünk. Megvan nálam a t. képviselő úr vezérczikkeinek nagyobb része. Előhozom az ön korszakát, a Tisza-korszak ellenzéki világát, melynek ön egyik oszlopos tagja volt. (Egy hang balfélől: Virágai) Az is volt, virága is, esze is. Tíírt volna-e ön, mint ellenzéki hirlapiró egy perczig is ilyen kormányt? (Tetszés balfélől.) Mondjon egyetlenegy szót; ha azt mondja, hogy igen, akkor a t. képviselő úr égesse el egész múltját, mert az a múlt akkor nem méltó egyébre, mint tűzre. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy a parlamenti embereknek nincs memóriájuk, hogy mi oly tudatlan emberek vagyunk, mint a milyeneknek a kormánypárti sajtó leir, hogy oly járatlan, együgyű, szűk látkörü, minden tiszta felfogás nélkül való emberek vagyunk, hogy igazán butaság volt attól a kerülettől, hogy minket a parlamentbe eresztett. Nem voltak azok buta emberek, értelmes, jóravaló, becsületes emberek voltak s mi azt a bizalmat, melyet nem pénzen vásároltunk meg, melyei szuronynyal és erőszakkal igyekeztek elnémítani, tartozunk megszolgálni azzal, hogy hazafias kötelességgel helyt állunk. (Élénk helyeslés a bal- és ssélső baloldalon.) Hiába ringatja magát t. képviselőtársam és a kormány is abban a hitben, hogy törvény nélkül január 1-én nem kell megszűnni ennek a kormánynak. Ha lesz törvény az Önök bizalma^ ból, rendíthetetlen támogatásából, változatlan lelkesedéséből és a koronának önök által hirdetett, mi általunk joggal kétségbe nem vonható bizalmából, akkor ez a kormány még január 1 -eje után is él. De csak ebben az egy esetben. Ez az eset az, hogy ha lesz indemnytása és ha lesz ujonczozási törvénye, önök azt mondják: mi leszünk okai, ha nem lesz. Mi nem leszünk az okai, mert mi a harezot felvettük azért, hogy a miniszterelnök urat nyilatkozatra birjuk; felvettük azért, a miért önöknek kellett volna felvenni a barczot, (Igás ! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) a miért az egész nemzet méltó elítélése az önök fejére száll, hogy még egy Hegedüs Sándor is orránál fogva hagyja magát vezetni. Igenis mi a harezot felvettük és folytatjuk és a kormány indemnitássaí nem fog bírni, ujoncz-törvénye nem lesz. A király a törvényekre megesküdött, a törvényeket meg fogja tartani, akármilyen bizalommal van a Bánffy-kormány iránt. Ivánka Oszkár: Ha ismerné! Nem ismeri! Desseőffy bemutathatná! (Derültség balfelöl.) Sima Ferencz: Akármikép áll a dolog, egy bizonyos, hogy a királyt esküje kötelezi és a koron i iránt az alkotmány megtartása és megvédése tekintetében részünkről semmiféle aggály nincs. Ha valaki ezt az országot odajuttatta, hogy nem bír még ideiglenes felhatalmazással sem a kormányzati élet szempontjából feltétlenül szükséges eszközök tekintetében: akkor ez a kormány nem élhet, mert a koronának bizonnyára szentebb az alkotmány, szentebb a királyi eskü, mint bármekkora a szeretet a mai kormány elnök és a kormány iránt. És ha nem volna a koronának szent, a mi iránt mi kétséget nem táplálunk, mert azt tudjuk, hogy a törvényt megtartja és megtartatja, akkor hiába súgnak-búgnak itt az urak akármit, akármiképen biztatgatják nyíltan és alattomban egymást és másokat, ha egyszer január 1-én törvényük nem lesz, hogy az országot kormányozhassák, adót hajthassanak be és egyáltalában tovább vihessék a dolgokat, akkor január 1-én, ha mégis élne a Bánífy-kormány, a nemzet a forradalom határvonalán állna. (Zaj, mozgás a jobboldalon.) Ne méltóztassék ah-ózni, mert ezek az ah-ok és oh-ok mind azokból a milliós mandátumokból sóhajtanak fel. Vannak mandátumok, a melyek még elég erkölcsi erővel birnak arra, hogy ah-ot és oh-ot és törvénytelen és törvényen kivtíli állapotot és kormányzatot útjában megállítsanak, lehetetlenné tegyenek, mert Magyarországon sem királynak, sem kormánynak törvény nélkül kormányozni nem szabad és nem lehet. (Élénk helyeslés a bah és szélső boldalon.) Ha ezt teszi, akkor ő cainálta a forradalmat, belekergette a forradalomba a nemzetet, csinálta a forradalmat felülről, a melylyel alulról szemben áll a nemzet és helyt fog a nemzet állani az ah-ok, meg oh-ok és a milliós mandátumokkal szemben. (Ügy van! a szélső baloldalon.) így méltóztassék tehát a helyzetet felfogni. Nem játék az, a mit itt beszélünk és a mit cselekszünk. Ne méltóztassék bennünket felelőssé tenni semmiért, mert minket a felelősség semmiben sem terhel. (Zaj jobbfelöl.) Hát a mi dolgunk az, hogy ebben az esztendőben — tessék a naplókat megnézni — az egész esztendőnek csak egy 6*