Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-364

36é. országos ülés 1898. november 24-én, csütörtökön. 337 kozólag a kormánynak programmot adni, rámutatok a most folyó eseményekre. A vám- és kereskedelmi szövetséget már több izben megkötötte ez az ország. A függetlenségi és 48-as párt mindig tiltakozott ellene, felszólalt és küzdött ellene, de kivételes fegyverekhez nem nyúlt. Most pedig kivételes fegyverekhez nyúlt már a múlt év végén is ebben a kérdésben és kétségtelenül ezekhez fog nyúlni most is. Miért van a különbség? Azért, mert a múltban a létező törvények és az alkotmány keretében és ezeknek határai között mozogtak a tárgyalások, és akkor elégséges volt az, hogy a függetlenségi párt elveit hangoztassa és elvei szerint szavazzon. De mikor a vám- és kereskedelmi szövetség kedvéért, vagy helyesebben szólva a közös vámterület kedvéért megsértik az ország törvényeit, akkor már lehetetlenség a vitatkozás rendes medrében maradni. íme világos tehát e példánál is az, hogy mennyire fontos az, hogy lássuk, mi a kormány programmja, és hogy a törvények keretén belül marad-e a kormány vagy nem, mert ha ott marad, akkor ellenezzük ugyan a vámszövetséget, de kivételes fegyvereket nem használunk ellene, ha azonban a törvények megsértésével igyekszik ezt létrehozni, akkor kötelességünk annak minden erőnkkel ellenszegülni. (Helyeslés a bal- és seéfcő baloldalon.) Világosan bebizonyul tehát az, hogy milyen szükséges programmot hangoztatni a jövő eshetőségekkel szemben, mert ezen jövő eshetőségek irányítják az országgyűlés egy részét arra nézve, hogy mily állást foglal el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szerintem az egész t. túloldalnak az alapja a törvényszegés. Bocsássák meg, hogy ha ezt az egész túloldalra alkalmazom. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen igás!) Befogom bizonyítani, hogy miért teszem ezt. Azért, mert önök ebbe a házba az 1874 : XXXIII. törvényczikk világos megsértésével kerültek he. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mit mond az 1874 : XXXIII. törvény czikk? Ennek 96. §-a azt mondja (olvassa): »A ki a választónak, vagy családja valamely tagjának azon ezélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy mert valamely jelöltre szavazott, vagy nem szavazott, pénzt, pénzértéket, vagy más előnyt ad, vagy igér, vagy azt valamely előny elvonásával fenyegeti, a választói jognak három évre felfüggesztésével s 1000 forintig terjedhető birsaggal, vagy hat hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.* Már most a miniszterelnök úr nyiltan bevallotta itt az országgyűlésen, hogy ő pártkasszát kezelt, hogy igenis pénz lett elköltve, tehát saját vallomása szerint oly cselekedetet követett el, melynélfogva három évre volna felfüggesztendő választói joga, ezer forintig lehetne bírságolva és hat KÉPVKL NAPLÓ. 1896—1901. XVIII. KÖTET. hónapig lehetne bezárva. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Én egyszerűen törvényt idézek, magyarázatokat nem fűzök hozzá, csak konstatálni kívánom, hogy mindenki emlékezik rá, hogy azt a nyilatkozatot a miniszterelnök úr a házban megtette, hogy pénzt kezelt és pénzzel hozta be nagy többségét. így tehát senki sem tagadhatja, hogy beleütközött az általam idézett 96, §-ba. De itt van a 100. §. (olvassa); »A ki valamely választót választói jogának gyakorlatában erőszakkal, vagy büntetésre méltó cselekvény által fenyegetéssel megakadályoz, 500 forintig terjedhető birsaggal, vagy három hónapig terjedő fogsággal büntetendő. A kik a választási helyen erőszakot használnak a végett, hogy a választás meg ne kezdethessék, félbeszakíttassék, vagy pedig meghiúsíttassék, a választói jognak három évre felfüggesztésével és egy évtől három évig terjedhető börtönnel büntetendők.* Nem akarok visszatérni egy esetre, a mely itt nagyon sokszor lett már felemlítve, de kiderült az a tény, hogy a miniszterelnök űr egy hivatalnokot megfenyegetett; igaz, hogy a fenyegetésnek nem lett hatása, de azért maga az a tény, hogy fenyegetett, —• és épen ezt bünteti a 100. §. — 500 forintig terjedhető birsaggal és három hónapig terjedhető börtönnel. Ehhez ismét nem fűzök kommentárt. Látom, hogy a túloldalon egyik-másik képviselőtársam mosolyog; nekik furcsának tetszik az a felfogás, hogy Magyarországon bezárnának egy miniszterelnököt azért, mert a törvényt sérti; nekem azonban ez nem tetszik furcsának, mert a törvényben az van kimondva, hogy az egyenlő mindenkire. Ezt az alapelvet 1789-ben érvényesítették Fraucziaországban, és azóta elterjedt ez az alapelv az egész világon. A törvény egyenlő mindenkivel szemben. Ha tehát a törvény világosan intézkedik és a t. miniszterelnök úr itt ebben a házban bevallotta

f hogy ő beleütközött a törvény ezen világos intézkedéseibe, és még sem lett sem megbírságolva, sem bezárva, ennek következtében meg lett sértve az 1874 : XXXIII. törvényczikk 96. és 100. § a. (Igaz! Ügy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) T. ház! Eddig is volt — mindenki tudja — választási visszaélés, erőszakoskodás; de ezelőtt legalább titkolták azt, a mennyire birták és ebben a házban kormányrendszerré nem avatták, (Tetszés a baloldalon.) holott most a t. miniszterelnök úr azt nyíltan, mint valami természetes dolgot, bevallja. Ez már maga elégséges lenne arra, hogy a t. kormányban politikai bizalmunkat soha ne fektessük le. (Igaz! Úgy van I a baloldalon.) De megjegyzem még, hogy a meddig uralkodik az a rendszer, a mely mindeu egyes hivatal43